Luxemburgi Erzsébet magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luxemburgi Erzsébet
Elisabeth of Luxemburg - Meister der Chronik des Konzils von Konstanz 001.jpg
Luxemburgi Erzsébet portréja, A konstanzi zsinat krónikája, 1440 körül, részlet

Magyar Királyság királynéja
Luxemburgi Erzsébet
Uralkodási ideje
1437. december 18. – 1439. október 27.
Koronázása Székesfehérvár
1438. január 1.
Elődje Cillei Borbála
Utódja Podjebrád Katalin
Magyar Királyság régense
Luxemburgi Erzsébet
Uralkodási ideje
1439. október 27. – 1442. december 19.
Elődje I. (Habsburg) Albert
Utódja I. (Jagelló) Ulászló
Cseh Királyság királynéja
Alžběta Lucemburská
Uralkodási ideje
1438. május 6. – 1439. október 27.
Elődje Cillei Borbála
Utódja Rožmital Johanna
Német Királyság királynéja
Elisabeth von Luxemburg
Uralkodási ideje
1438. március 18. – 1439. október 27.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Cillei Borbála
Utódja Portugáliai Eleonóra
Életrajzi adatok
Uralkodóház Luxemburgi-ház
Teljes neve Luxemburgi Erzsébet
Született 1409. október 7.
Visegrád
Elhunyt 1442. december 19. (33 évesen)
Győr
Nyughelye Székesfehérvár
Házastársa I. (Habsburg) Albert osztrák (V.) herceg, magyar, horvát, cseh és német (II.) király (1397–1439)
Gyermekei 1. Anna (1432–1462)
2. György (1435–1435)
3. Erzsébet (1437–1505)
4. László (1440–1457)
Édesapja Luxemburgi Zsigmond magyar, horvát, cseh és német király, német-római császár (1368–1437)
Édesanyja Borbála cillei grófnő (1392–1451)

Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, 1409. október 7.Győr, 1442. december 19.), magyar, horvát, cseh és német királyné, valamint osztrák hercegné. A Magyar Királyság örököse volt, de apja halála után csak a királynéi szerep jutott neki, amit jól jelzett, hogy a hagyományosan a királynékat koronázó veszprémi püspök kente fel és koronázta meg Erzsébetet. Jogait csak az 1439-es budai országgyűlésen (1439. május 29.) tudta érvényesíttetni, ahol kvázi társuralkodóvá és férje örökösévé nyilvánították. Férje halála (1439. október 27.) után a saját nevében át is vette az uralkodói jogok gyakorlását. Színleg beleegyezett, hogy feleségül megy a nála 15 évvel fiatalabb és ekkor 16 éves III. Ulászló lengyel királyhoz, akit 1440. január 18-án a rendek meghívtak a magyar trónra. A fia, V. (Utószülött) László születése (1440. február 22.) után már csak a fia nevében uralkodott, visszavonta az Ulászlóval kötendő házassághoz adott beleegyezését, amelyet állítása szerint csak "kényszer" hatására tett meg korábban, ugyanakkor haláláig megtartotta a királyi hatalmat, de I. (III.) Ulászlónak Budára való bevonulása (1440. május 21.) után csak az ország nyugati és északi része tartozott az uralma alá. 1442. november 25-én Erzsébet és I. Ulászló Győrött személyesen is találkoztak,[1] és december 13-án békét kötöttek, melynek értelmében Ulászló feleségül fogja venni Erzsébet idősebb lányát, Annát. Erzsébet a békekötés után hat nappal Győrben hunyt el. Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála egyetlen gyermeke, Habsburg Albert felesége, V. László anyja és II. Ulászló anyai nagyanyja.

Születése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet pontos születési dátuma nem található meg egyetlen korabeli forrásban sem, viszont Baranyai Béla szerint Zsigmond egy levele alapján megállapítható, melyet Kéméndi Petew fia Jánosnak, Zala megye főispánjának küldött 1410. április 26-ai keltezéssel sabbato post festum s. Georgii, Szent György utáni szombaton, amikor Véglesen pihent Borbála királynéval, akinek a pecsétjét használta az irat lepecsételéséhez.[2][3] A levélben lánya születéséről tájékoztatja a főispánt. Zsigmond azt mondja, hogy lánya alias circa festum beati Francisci confessoris született, azaz Szent Ferenc ünnepe körül, amely október 4-ére esik. A nem pontos megjelölés természetesen nem azt jelenti, hogy Zsigmond ne lett volna tisztában lánya születésének valódi időpontjával, de nagyon is pontosan tudta, ezért hivatkozott Szent Ferenc ünnepére. A circa megjelölés csak arra utal, hogy akkoriban az egyházi ünnepek határozták meg az emberek mindennapjait, és ehhez viszonyítottak, és időzítettek többnyire mindent. Éppen ez a viszonyítási rendszer segít hozzá a pontos születésnap meghatározásához, ugyanis ez azt jelenti, hogy inkább októberben kellett születnie, semmint szeptemberben, hiszen akkor Szent Mihály ünnepére hivatkozott volna az apa, amely szeptember 29-ére esik. A pontos dátum megjelölésében viszont segítségünkre van Erzsébet eljegyzése Alberttel, mely a levél megírását követő évben történt, azaz 1411. október 7-én Pozsonyban,[4] és mivel ez a nap semmilyen egyházi ünnephez nem köthető, így önként adódik az a feltételezés, hogy csak Erzsébet születésnapja okán időzítették erre a napra ezt a fontos állami eseményt a hercegnő második születésnapjára.[2] A születés helyszíne szintén kérdéses, de ugyancsak kikövetkeztethető korabeli források alapján. Kottanner Jánosné hivatkozik az emlékirataiban éppen arra, hogy Erzsébet királynénak Visegrádon kellett volna világra hoznia a fiát, V. Lászlót. „A ma­gyar nemesurak ekkor szívesen látták volna, ha a nemes királyné a vi­segrádi várban feküdt volna gyermekágyban. Őnagyságának azonban ez nem nagyon volt ínyére, nem is tett semmit ennek érdekében, és nem ment az asszonyházba. Ezt rejtett bölcsességében tette, mert ag­gódott, hogy ha az asszonyházba jön, akkor gyermekével együtt erő­szakkal ott tartják; aztán meg azért, hogy annál kevésbé gondolhassanak rá, hogy a Szent Korona megszerzésére törekszik.” [5] Továbbá Zsigmond király itineráriuma szerint a király 1409. október 919 között Visegrádon volt,[6] amely szintén Visegrádot valószínűsíti a születés helyeként. Egyéb dátumok, mint például 1409. február 28., ráadásul Magyarországon kívüli helyszínen, mint Prága vagy ugyanazon év november 27-e, mely a keresztelő napja, téves vagy ellenőrizetlen forrásokon alapulnak.

Családja és származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet királyné a Luxemburgi-ház cseh ágából származott, amely 1310 óta uralkodott Csehországban és kisebb megszakításokkal a német királyi és a német-római császári címet is viselte. Ősei között mind apai, mind pedig anyai ágon képviselve van az Árpád-ház.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1409. október 7-én, Visegrádon született Luxemburgi Zsigmond és Cillei Borbála egyetlen leányaként. 1419-ben Zsigmond anyjával együtt Várad mellé száműzte. 1421. szeptember 28-án Pozsonyban kötött házasságot Habsburg Alberttel. Zsigmond halála után, 1438. január 1-jén férjével együtt került sor a koronázására, de őt nem az esztergomi érsek, hanem Rozgonyi Simon veszprémi püspök kente fel, ugyanis a királynékat hagyományosan a veszprémi püspök koronázta meg Magyarországon. Keresztülvitte, hogy az 1439-i törvényekben jogait hangsúlyozzák. Férje halála után hozzájárult I. Ulászló megválasztásához, ezt azonban hamarosan visszavonta, majd amikor 1440. február 22-én fia, V. László megszületett Komáromban, a Cillei-Garai-ligára támaszkodva szívós harcot kezdett fia trónjáért, akit május 15-én Székesfehérvárott a Visegrádról komornájával, és kisebbik lányának, Erzsébet hercegnőnek a szárazdajkájával, Kottanner Jánosnéval ellopatott koronával megkoronáztatott. Az Ulászlótól visszatérő Thallóczy Mátét és Marcali Imrét viszont elfogatta. Ulászló trónra léptét ugyan nem akadályozhatta meg, Komáromból Győrön át Pozsonyba kellett menekülnie, fiát és a koronát is kénytelen volt III. Frigyesnek átadni, de makacsul visszautasított minden megegyezési kísérletet, és Giskrát a Felvidékre szabadította. Végül Giuliano Cesarini pápai követnek 1442. december 13-án sikerült olyan egyezséget létrehoznia, amely fia jogainak fenntartása mellett Ulászló uralmát elismerte. Erzsébet királyné néhány nappal később, 1442. december 19-én Győrben meghalt. Székesfehérvárott temették el.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd Ráth (1861: 172–173).
  2. ^ a b L. Baranyai (1926).
  3. Lásd Mályusz (1958: 347).
  4. Lásd Borsa (1993: 279).
  5. Mollay (1978: 15); [1].
  6. Lásd Engel–C. Tóth (2005: 90).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baranyai Béla: Zsigmond király un. Sárkány-rendje, Századok, 59–60, 561–591, 681–719, 1925/1926 = Zsigmond király úgynevezett Sárkányrendje, különnyomat, Budapest, 1926.
  • Engel Pál – C. Tóth Norbert: Itineraria Regum et Reginarum Hungariae (1382–1438), Budapest, Institute of History of the Hungarian Academy of Sciences, 2005.
  • Mollay Károly (ford.): A korona elrablása, Kottanner Jánosné emlékirata 1439–1440, Magyar Helikon, Budapest, 1978. URL: Lásd További információk
  • Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, Győr, nyomtatott Sauervein Gézánál, 1861.
  • Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: Lásd További információk
  • Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410), Második rész (1407–1410), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. = Magyar Országos Levéltár Kiadványai II., Forráskiadványok 4.
  • Borsa Iván (szerk.): Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Mályusz Elemér kézirata alapján), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. = Varga János (főszerk.): A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II., Forráskiadványok 22.
  • Higgins, Mrs. Napier: Elizabeth of Luxemburg, In: Mrs. Napier Higgins: Women of Europe in the Fifteenth and Sixteenth Centuries Vol II., Hurst and Blackett Publishers, London, 202−244, 1885. URL: Lásd További információk

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburgi Erzsébet magyar királyné témájú médiaállományokat.
Előző
Wittelsbach Johanna
Ausztria hercegnéje Austria coat of arms simple.svg
1421 – 1439
Következő
Portugáliai Eleonóra
Előző
Cillei Borbála
Német királyné Armoiries Saint-Empire bicéphale.svg
1438 – 1439
Következő
Portugáliai Eleonóra
Cseh királyné Blason Boheme.svg
1438 – 1439
Következő
Rožmital Johanna
Magyar királyné Hungary Arms.svg
1437 – 1439
Következő
Podjebrád Katalin
Horvát királyné Croatia, Historic Coat of Arms, first white square.svg
1437 – 1439
Szlavón királyné Coa Slavonia Country History.svg
1437 – 1439
Előző uralkodó:
I. (Habsburg) Albert
Magyarország uralkodója
1439 – 1442 (Régens)
A Szent Korona
Következő uralkodó:
I. Ulászló