Dragutin István szerb király
| István Dragutin | |
| István Dragutin (Szent Akhilleosz templom freskója, Arilje közelében) | |
|
|
|
| Szerbia királya | |
| Uralkodási ideje 1276 – 1282 |
|
| Elődje | I. István Uroš |
| Utódja | II. István Uroš |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Nemanjić-dinasztia |
| Született | 1252 |
| Elhunyt | 1316. március 12. Đurđevi stupovi kolostor |
| Nyughelye | Đurđevi stupovi kolostor |
| Édesapja | I. István Uroš |
| Édesanyja | Anjou Ilona |
IV. Dragutin István (szerbül Стефан Драгутин), (1252 – Szerémség, 1316. március 12.[1]) szerb király 1276-tól 1282-ig. I. István Uroš szerb király és Ilona szerb királyné legidősebb fia.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Fellázadt édesapja, I. István Uroš ellen[2], de trónrajutván hamar megbánta, amit édesapjával tett[2]. Emellett lováról leesvén lábát kificamította[3], valamint a görögöktől is vereséget szenvedett.[2] Ezek arra az elhatározásra bírtá, hogy – kiskorú fia, Vladiszláv trónörökösödési jogának fenntartásával[2] – lemondjon a koronáról öccse, István Milutin javára[2][3]. Viszont megtartotta magának Szerémet és a macsói bánságot[2], és felvette a "szerémi király" címét[2]. Később tettét megbánta és fivérét elűzte[2], majd megint lemondott öccse javára[2] és – mint szerzetes[2] – a Szerémségbe vonult vissza[2]. Iitt imádsággal, alamizsnálkodással, bűnbánattal és vezekléssel töltötte hátralévő napjait[3].
Gyermekei [szerkesztés]
- Feleségétől, Árpád-házi Katalin (1256/57–1316 után) magyar királyi hercegnőtől, 3 gyermek:
- Erzsébet (1270 körül–1331), férje Kotroman István (1242 körül–1314) bosnyák bán , 4 gyermek, többek közt:
- Kotromanić István (–1353) bosnyák bán (II. István), felesége Piast Erzsébet (1302–1345) kujáviai hercegnő, 1 leány:
- Kotromanić Erzsébet magyar királyné (1340 körül–1387), férje I. Lajos magyar király (1326–1382), 4 leány, többek közt:
- Kotromanić Ulászló (–1354), felesége Šubić Ilona bosnyák anyakirályné (–1378 körül), 4 gyermek, többek között:
- Kotromanić Katalin (1336 körül–1396 körül), férje I. Hermann cillei gróf (1332/34–1385), 2 fiú, többek között:
- Cillei Hermann (1360 körül–1435) horvát és szlavón bán, felesége Schaunbergi Anna (1358 körül–1396 körül), 6 gyermek, többek között:
- Cillei Borbála (1392–1451), férje Zsigmond magyar király (1368–1437), 1 leány:
- Luxemburgi Erzsébet magyar királyné (1409–1442), férje Albert magyar király (1397–1439), 4 gyermek
- Cillei Borbála (1392–1451), férje Zsigmond magyar király (1368–1437), 1 leány:
- Cillei Hermann (1360 körül–1435) horvát és szlavón bán, felesége Schaunbergi Anna (1358 körül–1396 körül), 6 gyermek, többek között:
- I. Tvrtko bosnyák király (1338 körül–1391), felesége Sisman Dorottya (1355 körül–1382/1390) bolgár királyi hercegnő, 1 fiú+1 természetes fiú, többek közt:
- II. Tvrtko bosnyák király (1382 előtt–1443)
- Kotromanić Katalin (1336 körül–1396 körül), férje I. Hermann cillei gróf (1332/34–1385), 2 fiú, többek között:
- Kotromanić István (–1353) bosnyák bán (II. István), felesége Piast Erzsébet (1302–1345) kujáviai hercegnő, 1 leány:
- Ulászló (1280–1324) szerémi és macsói bán, címzetes szerb király (II. István Ulászló)
- Uroš, szerzetes
- Erzsébet (1270 körül–1331), férje Kotroman István (1242 körül–1314) bosnyák bán , 4 gyermek, többek közt:
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Serbia. Stefan Uroš I 1243-1276, Stefan Dragutin 1276-1282 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ^ a b c d e f g h i j k Bokor József (szerk.). Szerbia, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11.
- ^ a b c Luczenbacher János. A' szerb zsupánok, királyok és czárok pénzei (1843). Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 12., 36. oldal
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. István Uroš |
|
Következő uralkodó: II. István Uroš |

