Magyarország trónörököseinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Magyar Királyság koronahercege
királyi címer
királyi címer
Utolsó Habsburg Ottó főherceg 1916. november 21. – 1918. november 11.
Utolsó
Habsburg Ottó főherceg

1916. november 21. – 1918. november 11.

Adatok
Ország Magyar Királyság
MegszólításŐ Királyi Felsége
ElsőÁrpád-házi Ottó
UtolsóHabsburg Ottó
UralkodóMagyar király
Egyéb címekTrónörökös


SablonWikidataSegítség

Ez a lista a Magyar Királyság trónörököseinek a listáját tartalmazza 1000-től 1946-ig.

Uralkodóházak[szerkesztés]

Árpád-ház, 1000–1038[szerkesztés]

Orseolo-ház, 1038–1041[szerkesztés]

Aba-ház, 1041–1044[szerkesztés]

Orseolo-ház, 1044–1046[szerkesztés]

Árpád-ház, 1046–1301[szerkesztés]

Přemysl-ház, 1301–1305[szerkesztés]

Wittelsbach-ház, 1305–1307/1312[szerkesztés]

Anjou-ház, 1308–1395[szerkesztés]

Luxemburgi-ház, 1387–1395 az Anjou-házzal közösen, 1395–1437 egyedül[szerkesztés]

Habsburg-ház, 1437–1439[szerkesztés]

Jagelló-ház, 1440–1444[szerkesztés]

Habsburg-ház, 1440/1453–1457[szerkesztés]

Hunyadi-ház, 1458–1490[szerkesztés]

Jagelló-ház, 1490–1526[szerkesztés]

Szapolyai-ház, 1526–1540[szerkesztés]

Habsburg-ház, 1526–1564[szerkesztés]

Szapolyai-ház, 1540–1570[szerkesztés]

Habsburg-ház, 1564–1620[szerkesztés]

Bethlen-ház, 1620–1621[szerkesztés]

Habsburg-ház, 1621–1707[szerkesztés]

Interregnum, 1707–1711[szerkesztés]

Habsburg-ház, 1711–1780[szerkesztés]

Habsburg–Lotaringiai-ház, 1780–1848[szerkesztés]

Interregnum, 1848–1867[szerkesztés]

Habsburg–Lotaringiai-ház, 1867–1918[szerkesztés]

Népköztársaság és Tanácsköztársaság, 1918–1920[szerkesztés]

1918. november 16-ától 1919. március 21-éig Magyarország népköztársaság, 1919. március 21-étől 1919. augusztus 1-jéig tanácsköztársaság, míg 1919. augusztus 1-étől 1920. március 1-jéig ismét népköztársaság volt, amikor is nem létezett a trónörökösi cím.

Király nélküli királyság, 1920–1946[szerkesztés]

1946-tól napjainkig[szerkesztés]

1946. február 1-jével újra megszűnt a királyság, így a trónörökösi cím sem létezik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Formális lemondás nélkül elhagyta az országot.
  2. 1397-ig fenntartotta a magyarországi trónigényét.
  3. Zsigmond ugyan csak IV. Albert irányában kötelezte el magát, és kérte a rendek beleegyezését, de az 1402. augusztus 16-án Bécsben megkötött örökösödési szerződés hatálya kiterjedt Vilmos és Ernő osztrák hercegekre is, ezért IV. Albert halála után elvileg ők számítottak magyar trónörökösnek, de jogaikat nem követelték, és Zsigmond sem erőltette azokat, hiszen Zsigmond csak Albert trónöröklését ismertette el a nemzettel 1402. szeptember 21-én, a többi hercegét nem. Vilmos 1406-ban meghalt, míg Ernővel 1409. szeptember 30-án egy olyan különszerződést kötött Magyarországra tekintettel, hogyha Zsigmond fiúörökös nélkül is halna meg, Ernőnek semmi joga sincs a magyar trónra. (Lásd Baranyai 1926: 37).
  4. 1411. október 4-én Zsigmond a rendek beleegyezését is megnyerte lánya trónörökléséhez. (Lásd Baranyai 1926: 40–42).
  5. Zsigmond a halála napjáig egyetlen lányát tekintette örökösének, és nem annak férjét, Albertet, akit csak a felesége jogán illetheti meg a trón. (Lásd Fraknói 1913: 256 és Baranyai 1926: 62). Ugyanakkor a királyválasztásnál a rendek eltekintettek Erzsébetnek az 1411-ben általuk elismert örökösödési jogától, és csak választás jogán nyerte el a férje a trónt. (Lásd Fraknói 1913: 260 és Baranyai 1926: 63).
  6. Albert a rendek beleegyezésével okiratban biztosította Erzsébetet, hogy őt és gyermekeit tekinti halála után örökösének. (Lásd Fraknói 1913: 262). Továbbá az 1439-es budai országgyűlés kinyilvánította, hogy Erzsébetet a magyar trón örökösödés jogcímén illeti meg. (Lásd Fraknói 1913: 260).
  7. Az 1505-ben hozott rákosi végzés értelmében nők nem foglalhatták el a trónt, de a király nem is szentesítette e törvényeket.
  8. Lásd Csekey (1917: 109).

Irodalom[szerkesztés]

  • Baranyai Béla: Zsigmond király úgynevezett Sárkány-rendje. Adalék a magyar trónöröklési kérdés történetéhez, Századok, 59–60, 561–591, 681–719, 1925/1926 = Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet köréből 1, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1926.
  • Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története, Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1938. (reprint Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.)
  • Csekey István: A magyar trónöröklési jog. Jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmellékletekkel, Athenaeum, Budapest, 1917.
  • Domanovszky Sándor: A trónöröklés kérdéséhez Az Árpádok korában, különnyomat a Budapesti Szemle 1913. évfolyamából, Budapest, 1913.
  • Fraknói Vilmos: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban, Századok 47, 247–264, 1913.
  • Fraknói Vilmos: A magyar királyválasztások története, Athenaeum, Budapest, 1921.
  • Fraknói Vilmos: Nagy Lajos házassági politikája, Budapest, 1913.
  • Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája 1 A kezdetektől 1526-ig, főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981.
  • Turba, Gustav: Geschichte des Thronfolgerechtes in allen habsburgischen Ländern bis zur pragmatischen Sanktion Kaiser Kars VI. 1156 bis 1732. Verlag der kaiserlichen und königlichen Hof-Buchdruckerei és Hof-Verlags-Buchhandlung Carl Fromme, Bécs és Lipcse, 1903.
  • Wertner Mór: Az Árpádok családi története, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, Nagy-Becskerek, 1892.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]