Anjou Katalin magyar királyi hercegnő

Anjou Katalin
Katalin a húgaival térdel az anyjuk előtt, aki egy érckoporsót ajándékoz Szent Simonnak, Szent Simon templom, Zára, 1380.
Magyar Királyság trónörököse
Anjou Katalin
Uralkodási ideje 1370. július 17. előtt – 1378. május 8. után
Elődje	Anjou Erzsébet
Utódja	Anjou Mária
Életrajzi adatok
Uralkodóház	(Harmadik) Anjou-ház (Capeting-dinasztia)
Teljes neve	Anjou Katalin
Született	1370. július 17. előtt
Elhunyt	1378. május 8. után (7 évesen)
Nyughelye	Székesfehérvár
Édesapja	I. Lajos magyar és lengyel király (1326–1382)
Édesanyja	Kotromanić Erzsébet bosnyák hercegnő (1340 körül–1387)

Anjou Katalin (1370. július 17. előtt – 1378. május 8. után), franciául: Catherine d'Anjou, olaszul: Caterina d'Angiò, lengyelül: Katarzyna Andegaweńska, magyar, horvát, szlavón, dalmát és lengyel királyi hercegnő, a Magyar Királyság lehetséges trónörököse, Valois Lajos francia királyi herceg jegyese. I. Mária magyar királynő és I. Hedvig lengyel királynő nővére. A(z) (harmadik) Anjou-ház tagja.

Élete

I. Lajos magyar és lengyel király, valamint Kotromanić Erzsébet bosnyák hercegnő legidősebb, csecsemőkort túlélt leánya. Pontos születési időpontja nem ismert, de fennmaradt források alapján Trau városának tanácsa 1370. július 17-én értesült a hírről, és ebből az alkalomból 20 aranyforinttal jutalmazták a jó hírt hozó követet. A hercegnő világra jöttének tehát röviddel ezelőtt, valószínűleg július elején kellett megtörténnie. Nagy Lajos királynak hosszú ideig nem születtek gyermekei egyik házasságából sem, és amikor második felesége Kotromanić Erzsébet királyné nagy meglepetésre többször is teherbe esett, csak leánygyermekeket szült. Az első lányuk, (Idősebb) Mária (1365–1366) hercegnő még csecsemőkorában meghalt, de a többi lányuk, köztük a legidősebb, Katalin hercegnő már túlhaldták a csecsemőkort, és az utána következők, így (Ifjabb) Mária (1371–1395) és Hedvig (1374–1399) már a szüleiket is túlélték, és megérték a felnőtt kort. Katalint 1374. augusztus 10-én eljegyezték Valois Lajos (1372–1407) francia királyi herceggel, V. Károly francia király másodszülött fiával. Egyes vélemények szerint Nagy Lajos a három lányát az Anjou-ház uralta országok trónjaira szerette volna ültetni, és a házasságaikat is eszerint rendezte. Katalint a francia király fiával akarta összeházasítani, és ezzel a már gyermektelen I. Johanna nápolyi királynő utódaiként a Nápolyi Királyságot szánta Katalinnak és leendő férjének. Másodszülött lányát, (Ifjabb) Máriát Luxemburgi Zsigmonddal (1368–1437), a nagybátyjának, III. Kázmér lengyel királynak a dédunokájával jegyezte el, és számukra a lengyel koronát jelölte ki. A legkisebb lányának, Hedvignek juttatta volna a Magyar Királyságot, ezért neki az apja a szomszédos Ausztria egyik hercegét, Habsburg Vilmost (1370–1406) szánta leendő házastársnak. A házassági tervek mindaddig működtek, ameddig mindegyik lány életben volt. A legidősebb, Katalin azonban 1378-ban meghalt, és ezzel a francia házasság kútba esett. Ekkor Nagy Lajos sem ajánlotta föl soron következő lányát, hogy a francia szövetséget fenntartsa, de 1378-tól Franciaország és Magyarország eltérő politikát folytatott, hogy az immár kettős pápaválasztás során a (törvényes) római (Nagy Lajos) vagy az avignoni (ellen)pápát (V. Károly) támogatja. A francia házasságot így sokáig jegelték, és végül Katalin jegyesét legidősebb húga, Mária, már mint királynő "örökölte" meg 1385-ben. Ebben az évben korábbi jegyesét, Zsigmondot ejtették, és néhány hónapig papíron Valois Lajos lett Mária királynő első férje, azonban sohasem teljesedett be ez a házasság. Ennek ellenére a három nővér apjuk által eltervezett házasságaiból csak Máriáé valósult meg Zsigmonddal, de ő Lengyelországot nem, csak Magyarországot örökölte meg. Hedvig kapta meg végül a lengyel trónt, de a Habsburg-házasság Lengyelország számára nem volt előnyös, így Hedvig királynő a szomszédos és addig ősellenségnek számító Litvánia uralkodójával, Jagellóval kötött házasságot 1386-ban.

Katalin földi maradványait a székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.

Irodalom

• Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában, Panoráma, Budapest, 1982.
• Sroka, Stanisław A.: A magyar Anjouk családi története, Krakkó, 1998.

Külső hivatkozások

• Genealogie-Mittelalter/Katharina Erb-Prinzessin von Ungarn und Polen – 2011. március 25.
• Foundation for Medieval Genealogy/Hungary Kings Genealogy – 2011. március 25.
• Euweb/Capet/Anjou/Hungary – 2011. március 25.

Előző Anjou Erzsébet

Magyar trónörökös 1370 – 1378

Következő Anjou Mária