III. László magyar király
| III. László | |
| III. László a trónon | |
|
|
|
| Magyar Királyság királya | |
| III. László | |
| Uralkodási ideje 1204. szeptember 30.[forrás?] – 1205. május 7. |
|
| Koronázása | Székesfehérvár 1204. augusztus 26. |
| Elődje | Imre |
| Utódja | II. András |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Árpád-ház |
| Született | 1199 vagy 1201 |
| Elhunyt | 1205. május 7. Bécs |
| Nyughelye | Székesfehérvár |
| Édesapja | Imre |
| Édesanyja | Aragóniai Konstancia |
III. László (1199-ben vagy 1201-ben született – Bécs, 1205. május 7.) Árpád-házi magyar király, Imre király és Aragóniai Konstancia fia.
III. Lászlót apja, Imre koronáztatta meg 1204. augusztus 26-án. Ekkor a kis László három vagy öt éves volt. A koronázására vélhetően azért került sor, mert Imre király közeledni érezte halálát, és zökkenőmentessé akarta tenni a trónöröklést. Imre rövidesen meghalt, de előbb testvérét, Andrást megeskette, hogy a kis Lászlót mindenben támogatni fogja.
András - mint az ország kormányzója - azonnal minden hatalmat a saját kezébe összpontosított, s lehetetlenné tette a gyermek László és anyja helyzetét. III. Ince pápa levélben figyelmeztette Andrást, hogy hű maradjon esküjéhez, és ne engedjen egyes gonosz emberek biztatásának. Ezek alatt az András körüli előkelőket értette, akik minél előbb a trónon szerették volna őt látni, hogy aztán hasznot húzhassanak a támogatásából. A pápa Magyarország népéhez is levelet intézett, hogy maradjanak meg László hűségében. András azonban még az anyakirálynő vagyonára is rátette a kezét, így Aragóniai Konstancia kisfiával, a koronával és párthíveivel Bécsbe menekült VI. Lipót osztrák herceghez. András ezt nem nézte jó szemmel, és háborúval fenyegetőzött, ha Lipót nem adja ki a menekülteket. Mielőtt azonban tényleges háborúba sodródott volna Lipót és András, a gyermek László váratlanul elhunyt.
III. Lászlót Székesfehérváron temették el. Mint király, a magyar történelemben gyakorlatilag semmilyen szerepet sem játszott.
| Előző uralkodó: Imre |
|
Következő uralkodó: II. András |
Forrás [szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
- Kristó Gyula: A korai feudalizmus. In: Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk. Székely György. Szerk. Bartha Antal. 2. kötet 1271-72. (Magyarország története tíz kötetben.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. Második, változatlan kiadás. ISBN 963-05-1518-0
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

