III. Miksa osztrák főherceg
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
III. Miksa (* Bécsújhely, 1558. október 12. – † Bécs, 1618. november 2.), osztrák főherceg, a Német Lovagrend nagymestere (Maximilian der Deutschmeister).
Élete [szerkesztés]
Származása, ifjúkora [szerkesztés]
Miksa főherceg édesapja II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király volt, édesanyja spanyolországi Mária hercegnő, V. Károly német-római császár leánya. Miksa szüleinek harmadik fiaként született Bécsújhelyen, Jagelló Anna magyar királyné unokájaként.
Uralkodása [szerkesztés]
1585-től ő volt a Német Lovagrend nagymestere (németül Grossmeister des Deutschen Ordens) és a Porosz Hercegség kormányzója. Poroszország nagy részét eddigre szekuralizálták azóta, hogy a Német Lovagrend nagymestere évszázadokkal előbb áttért a protestáns hitre.
Miksa Jagelló Annának, II. („Dobzse”) Ulászló magyar király leányának az unokája volt. Ulászlónak IV. Kázmér lengyel király volt az apja, aki a Piast-ház őseitől és Jogailatól, valamint annak ősapáitól a litván nagyhercegektől származott. Ezen okból jelölték Miksát 1587-ben a Lengyel–Litván Perszonálunió uralkodójává, az előző lengyel király, Báthory István halála után. A választók azonban egy másik jelölt, III. (Wasa) Zsigmond svéd herceg később Lengyel Zsigmon néven király felé hajlottak, aki ilyen szempotból azonos ősöktől származott. Miksa megpróbálta a maga javára dönteni a vitát azzal, hogy sereggel vonult Lengyelországba, ezzel háborút robbantva ki. Ám seregei végül vereséget szenvedtek a byczyna-i csatában a Jan Zamoyski vezette svéd seregektől. Így tehát Zsigmondot választották meg királynak. Miksát börtönbe vetették és csak V. Szixtusz pápa beavatkozásának köszönhetően engedték szabadon. 1589-ben lemondott minden, a lengyel korona irányába támasztott jogáról. Bátyjának, II. Rudolf német-római császár tétlensége ebben az ügyeben hozzájárult rossz hírnevéhez.
1593-tól 1595-ig Miksa volt kiskorú unokatestvérének, Ferdinándnak, Alsó-Ausztria urának a gyámja. Következésképp 1595-ben megtámadta és legyőzte nagybátyjukat, II. Ferdinánd osztrák főherceget felső-ausztriai birtokain, ahol az ellenreformáció támogatójaként lépett fel. Melchior Khlesl menesztésén is munkálkodott, illetve belső-ausztriai Ferdinánd főherceg (a későbbi II. Ferdinánd magyar király) német-római császárrá avatásában is tevékeny szerepet töltött be.
Miksa legismertebb hagyatéka a barokk osztrák főhercegi korona, amit az erre kialakított kincstartó fülkében őriztek a klosterneuburgi apátságban, és csak fontos ceremóniákra hozták elő 1835-ig.
| Előd: II. Ferdinánd |
felső-ausztriai főherceg
(1612 – 1618. november 2.) |
Utód: V. Lipót |
| Előd: II. Károly |
Stájer régens | Utód: III. Ferdinánd |
| Előd: Heinrich von Bobenhausen |
Német Lovagrend nagymestere
(1590 – 1618. november 2.) |
Utód: III. Károly |
| Előző uralkodó: Heinrich von Bobbenhausen |
|
Következő uralkodó: Károly osztrák herceg |
