Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenc Károly osztrák főherceg

Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly József főherceg (Erzherzog Franz Karl Joseph von Österreich) (Bécs, 1802. december 17.Bécs, 1878. március 8.) osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár második fia, Ferdinánd császár öccse, I. Ferenc József császár és I. Miksa mexikói császár apja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wappen Kaisertum Österreich 1815 (Klein).png

Ferenc Károly főherceg édesapja II. Ferenc (1768–1835) német-római császár, magyar és cseh király (1804 után I. Ferenc néven osztrák császár).

Édesanyja Ferenc császár második felesége, a Bourbon-házból való Mária Terézia Karolina nápoly–szicíliai királyi hercegnő (1772–1807), német-római császárné volt, IV. Ferdinánd nápolyi király (1751–1825), később I. Ferdinánd néven nápoly–szicíliai király és Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza főhercegnő leánya.

A szülők házasságából 12 gyermek született, közülük heten érték meg a felnőttkort, ezekből kettőt súlyos szellemi fogyatékosság sújtott:

  1. Mária Ludovika főhercegnő (1791–1847), aki 1810-ben I. Napóleon francia császár feleségeként Franciaország császárnéja, majd Párma hercegnőjeként 1821-ben Adam Albert von Neipperg gróf, majd 1834-ben Charles-René de Bombelles gróf felesége lett.
  2. Ferdinánd főherceg (1793–1875), aki később – uralkodásra való teljes alkalmatlansága ellenére – 1835-ben apja utódjaként I. Ferdinánd néven osztrák császár, V. Ferdinánd néven magyar király lett, 1831-ben Savoyai Mária Anna szárd királyi hercegnőt vette feleségül.
  3. Karolina Leopoldina főhercegnő (1794–1795), kisgyermekként meghalt.
  4. Karolina Lujza főhercegnő (1795–1799), kisgyermekként meghalt.
  5. Mária Leopoldina főhercegnő (1797–1826), aki 1817-ben feleségül ment I. Péter brazíliai császárhoz (1798–1834), VI. János portugál király fiához, aki 1826-tól IV. Péter néven portugál király lett.
  6. Mária Klementina főhercegnő (1798–1881), aki 1816-ban a Bourbon-házból való Lipót János salernói herceghez, I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király és Mária Karolina osztrák főhercegnő fiához ment feleségül.
  7. József Ferenc főherceg (1799–1807), gyermekkorban meghalt.
  8. Karolina Ferdinanda főhercegnő (1801–1832), aki 1819-ban Frigyes Ágost szász koronaherceghez ment feleségül.
  9. Ferenc Károly főherceg (1802–1878), a későbbi Ferenc József osztrák császár és I. Miksa mexikói császár apja.
  10. Mária Anna főhercegnő (1804–1858), gyengeelméjűségben szenvedett.
  11. János Nepomuk főherceg (1805–1809), kisgyermekkorban meghalt.
  12. Amália Terézia főhercegnő (*/† 1807), csecsemőként meghalt.
Ferenc Károly fiai: Károly Lajos, Ferenc József, Miksa és Lajos Viktor főhercegek
Zsófia főhercegnő, Ferenc Károly felesége

Házassága, gyermekei, utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferenc Károly főherceg 1824. november 4-én Bécsben feleségül vette a Wittelsbach-házból származó Zsófia Friderika bajor királyi hercegnőt (1805–1872), I. Miksa bajor királynak, és második feleségének, Karolina Friderika Vilma badeni hercegnőnek leányát. Házasságukból 5 élő gyermek született, akik közül négyen érték meg a felnőtt kort.

  • Mária Anna Karolina főhercegnő (1835–1840), meghalt négyévesen.
  • Egy halva született fiú (*/† 1840. október),
  • Lajos Viktor főherceg (1842–1919). Homoszexuális volt, nem nősült meg, nem születtek gyermekei.

Ferenc Károly és Zsófia házassága sokáig gyermektelen maradt. Az első fiú, Ferenc József főherceg (a későbbi császár) csak a házasság hatodik évében született meg, nagy nehézségek árán, több elvetélt terhességet követően. Zsófia főhercegnét gyakran és hosszan kellett kezeltetni a Bad Ischl-i gyógyfürdőkben. Következő fiai, Miksa és Károly Lajos két, majd három évvel ezután születtek. Lajos Viktor tizenkét évvel később jött a világra.

Bécsben az a pletyka kapott lábra, hogy a két legidősebb fiú apja talán nem is Ferenc Károly, Zsófia férje, hanem inkább Wasa Gusztáv svéd királyi herceg vagy a fiatalon elhunyt Napóleon Ferenc reichstadti herceg. E pletykát alátámasztani látszik, hogy sem Ferenc József, sem legidősebb öccse, Miksa arcvonásai nem hordozzák a Habsburgok tipikus jellegzetességeit (például a duzzadt alsóajkat).

Egyetlen leányuk, Mária Anna Karolina (18351840) nagybátyjához, Ferdinánd császárhoz hasonlóan epilepsziában szenvedett, és négyéves korában meghalt.

Az idős Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné
A főherceg időskori arcképe

Lemondása trónigényéről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel kizártnak tűnt, hogy Ferdinándnak utódja szülessék, ezért Ferenc császár halála után eleinte Ferdinánd legidősebb öccsét, Ferenc Károly főherceget, a becsvágyó, tehetséges és célratörő Zsófia főhercegné férjét tekintették a császári trón várományosának, aki azonban nem mutatott komoly érdeklődést az államügyek vezetése iránt, bár 1848 tavaszán a császár nevében ő maga is többször is tárgyalt a magyar országgyűlés küldötteivel, április után pedig a magyar miniszterelnökkel, Batthyány Lajos gróffal is. Az államtanács tagjai már évek óta Ferenc Károly 1830-ban született fiát, Ferenc József főherceget vették számításba trónörökösként, fiatal kora miatt azonban késleltették az uralkodóváltást. A magyar forradalom miatt létrejött válságos helyzetben azonban a Zsófia főhercegné befolyása alatt álló udvari kamarilla 1848. december 2-án Olmützben puccsszerűen lemondatta az uralkodót. A trónöröklés törvényes rendjében Ferenc Károly következett volna, felesége erélyes követelésére azonban ő maga is lemondott trónigényéről legidősebb fia, Ferenc József főherceg javára. Az uralkodóváltás megmentette a forradalmaktól veszélyeztetett birodalmat és a Habsburg-dinasztiát.

Ferenc Károly politikai tevékenységének hatása Ausztria történelmében jelentéktelen, bár tagja volt a Metternich által létrehozott államértekezletnek (Staatskonferenz), amely a császár helyett a valódi irányító hatalmat gyakorolta (sokan az államértekezlet tagjait az udvari kamarillapolitika csinálóival azonosítják). Helyette energikus felesége, Zsófia főhercegné politizált és intrikált, előbb férje, majd fia mögé rejtőzve.

Második fiát, Ferdinánd Miksa („Max”) főherceget, aki 1864-ben III. Napóleon francia császár ösztönzésével és katonai támogatásával I. Miksa néven Mexikó császára lett, 1867-ben a köztársaságiak elfogták és kivégezték. Ő volt Zsófia főhercegné kedvenc gyermeke. Az anya ezt a csapást sohasem heverte ki teljesen.

Ferenc Károly főherceg túlélte feleségét, és valamennyi leánytestvérét. 1878-ban halt meg Bécsben. Fiai – a kivégzett Ferdinánd Miksa főherceg kivételével – túlélték apjukat. Leszármazottai jelentős politikai szerepekhez jutottak. Legidősebb fiának, Ferenc József császárnak halála (1916) után harmadik fiának, Károly Lajos főhercegnek unokája, Károly lett az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]