Magyarország uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva. A 800 körül uralkodó Ügyek törzsfőtől 1918. november 13-áig, az utolsó magyar király, IV. Károly jogainak felfüggesztéséig tartalmazza a magyarok uralkodóit, uralkodásuk idejét, koronázásuk idejét és helyszínét, valamint egyéb kiegészítő információkat. Az ellenkirályok, régensek és trónkövetelők nem szerepelnek a listában. A lista végén megtalálhatók a Magyar Királyság kormányzói is.

Törzsfők és törzsszövetségi vezetők (895 előtt)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés
Ügyek
Magyar nemzetségfő
8. század közepe

818 után
8. század vége
818 után
A monda szerint apja Ed, Csaba királyfi fia. Neve ismert még Ugyel, Ugek, Ugeg, Vger, Vgec alakváltozatban is.
Levedi
Magyar nemzetségfő
8. század vége

9. század közepe
818 után
9. század közepe
A magyar törzsszövetség szakrális vezére. Egyes feltételezések szerint személye megegyezik Előd vezérrel. A magyarok vándorlásának egyik legfontosabb állomása, Levédia róla kaphatta nevét.
Álmos
Magyar vezér
819 körül

895 körül
9. század közepe
895 körül
Apja Ügyek vagy Előd (esetleg Levedi), anyja Emese volt. Anonymus szerint a hét vezér egyike.

Magyar Fejedelemség[szerkesztés]

Árpád-ház (895–1000/1001)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés
Árpád
A magyarok nagyfejedelme
845 körül

907 körül
(62 éves kora körül)
895 körül
907 körül
Álmos vezér fia, a magyarok fejedelme a honfoglalás idején. Egyes vélemények alapján nem fejedelem, hanem valódi méltósága gyula volt. Kézai Simon szerint a hét vezér egyike.
Zolta
Magyarország fejedelme
896 körül

949 körül
(53 éves kora körül)
907 körül
947 körül
Árpád fejedelem legkisebb fia. Neve ismert még Zsolt és Solt alakváltozatban is. A Magyar Fejedelemség második fejedelme, ám egyes vélemények szerint uralkodását Anonymus alaptalanul állította.
Falicsi
Magyarország fejedelme
10. század eleje

955 körül
947 körül
955 körül
Árpád fejedelem unokája, Jutocsa fia. Nevének másik alakváltozata: Fajsz. Uralkodásáról csak Bíborbanszületett Konstantin De administrando imperio című műve tesz említést, máshol erről nem írnak.
Taksony
Magyarország fejedelme
931 körül

972 körül
(41 éves kora körül)
955 körül
972 körül
Zolta fejedelem fia. Feltehetően az augsburgi csata után vette át a hatalmat, miután a magyar csapatok vereséget szenvedtek a német seregtől (ekkor értek véget a kalandozások nyugaton).
Géza
Magyarország fejedelme
945 körül

997 körül
(52 éves kora körül)
972 körül
997 körül
Taksony fejedelem fia. Ő indította el azt a folyamatot, melynek során az ország nyugati típusú királysággá szerveződött át.
István
Magyarország fejedelme
969–980 között

1038. augusztus 15.
(69 éves kora körül)
997 körül
1000. december 25.
Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. Vajk néven született, az István nevet a keresztségben kapta. 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén királlyá koronáztatta magát, ezzel létrejött a Magyar Királyság.

Magyar Királyság[szerkesztés]

Árpád-ház (1000/1001–1301)[szerkesztés]

Vegyesháziak (1301–1526)[szerkesztés]

Přemysl-ház (1301–1305)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

Vencel
Ragadványneve: Cseh Vencel
Magyarország 24. királya
1289. október 6.

1306. augusztus 4.
(16 évesen)
1301 májusa
1305. október 9.

1301. augusztus 27.
Székesfehérvár
IV. Béla király ükunokája, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta királyné fia, 1305-ben lemondott Károly Róbert javára. Egyben Csehország és Lengyelország királya is volt.

Wittelsbach-ház (1305–1307)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

Ottó
Ragadványneve: Bajor Ottó
Magyarország 25. királya
1261. február 11.

1312. szeptember 9.
(51 évesen)
1305. október 9.
1307 májusa

1305. december 5.
Székesfehérvár
IV. Béla király unokája, XIII. Henrik bajor herceg és Magyarországi Erzsébet (1236–1271) fia, egyben Alsó-Bajorország hercege is.

Anjou-ház (1308–1395)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

I. Károly
Ragadványneve: Károly Róbert
Magyarország 26. királya
1288

1342. július 16.
(54 éves kora körül)
1308. november 17.
1342. július 16.

1301 tavasza
Esztergom
1309. június 15.
Buda
1310. augusztus 27.
Székesfehérvár
V. István király dédunokája, Martell Károly, Calabriai hercege és Habsburg Klemencia hercegné fia, az Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágának tagja.

I. Lajos
Ragadványneve: Nagy Lajos
Magyarország 27. királya
1326. március 5.

1382. szeptember 10.
(56 évesen)
1342. július 16.
1382. szeptember 10.

1342. július 21.
Székesfehérvár
I. Károly Róbert magyar király és Łokietek Erzsébet királyné fia, egyben Lengyelország királya (1370–). Fiúörökös nélkül hunyt el, így országait leánya örökölte.

Mária
Magyarország 28. királya
1371. április 14.

1395. május 17.
(24 évesen)
1382. szeptember 10.
1385. december. 31.

1382. szeptember 17.
Székesfehérvár
I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, Hedvig lengyel királynő testvére, kezdetben Orléans-i Lajos jegyese, majd Luxemburgi Zsigmond felesége.

II. Károly
Ragadványneve: Kis Károly
Magyarország 29. királya
1345

1386. február 24.
(41 éves kora körül)
1385. december 31.
1386. február 24.

1385. december 31.
Székesfehérvár
Lajos, Durazzo hercege és Sanseverinói Margit fia, egyben Nápoly királya 1382-től. A legrövidebb ideig uralkodó magyar monarcha (55 nap), az Anjou-ház durazzói ágának tagja.

Mária
Magyarország 28. királya
1371. április 14.

1395. május 17.
(24 évesen)
1386. február 24.
1395. május 17.
másodszor nem
koronázták meg
1387-től társuralkodó mellette férje, Luxemburgi Zsigmond, ellenkirály vele szemben II. Károly király fia, Nápolyi László.

Luxemburg-ház (1387–1437)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

Zsigmond
Ragadványneve: Luxemburgi Zsigmond
Magyarország 30. királya
1368. február 14.

1437. december 9.
(69 évesen)
1387. március 31.
1437. december 9.

1387. március 31.
Székesfehérvár
Mária magyar királynő férje, IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet császárné fia, egyben cseh király és német-római császár. 1395-ig hitvese társuralkodója.

Habsburg-ház (1437–1457)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

Albert
Ragadványneve: Habsburg Albert
Magyarország 31. királya
1397. augusztus 16.

1439. október 27.
(42 évesen)
1437. december 18.
1439. október 27.

1438. január 1.
Székesfehérvár
Luxemburgi Zsigmond veje, IV. Albert osztrák herceg és Bajorországi Johanna Zsófia fia, egyben német király és osztrák herceg. Halála után régens hitvese, Luxemburgi Erzsébet.

V. László
Ragadványneve: Utószülött László
Magyarország 32. királya
1440. február 22.

1457. november 23.
(17 évesen)
1440. május 15.
1457. november 23.

1440. május 15.
Székesfehérvár
Habsburg Albert király és Luxemburgi Erzsébet királyné fia, egyben az első osztrák uralkodó főherceg, valamint cseh király.

Jagelló-ház (1440–1444)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

I. Ulászló
Ragadványneve: Várnai Ulászló
Magyarország 33. királya
1424. október 31.

1444. november 10.
(20 évesen)
1440. július 17.
1444. november 10.

1440. július 17.
Székesfehérvár
II. Ulászló lengyel király és Holszański Zsófia királyné fia, egyben lengyel király is. A törökök ellen vívott várnai csata során vesztette életét.

Hunyadi-ház (1458–1490)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

I. Mátyás
Ragadványneve: Corvin Mátyás
Magyarország 34. királya
1443. február 23.

1490. április 6.
(47 évesen)
1458. január 24.
1490. április 6.

1464. március 29.
Székesfehérvár
Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia, egyben Csehország királya és Ausztria főhercege. A Hunyadi-ház tagja.

Jagelló-ház (1490–1526)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

II. Ulászló
Ragadványneve: Dobzse László
Magyarország 35. királya
1456. március 1.

1516. március 13.
(60 évesen)
1490. július 15.
1516. március 13.

1490. szeptember 18.
Székesfehérvár
I. Ulászló király unokaöccse, IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet királyné fia, egyben Csehország királya is.

II. Lajos
Magyarország 36. királya
1506. július 1.

1526. augusztus 29.
(20 évesen)
1516. március 13.
1526. augusztus 29.

1508. június 4.
Székesfehérvár
II. Ulászló király és Foix–Candale-i Anna királyné fia, a törökökkel szemben zajló, súlyos veszteségekkel járó mohácsi csata során vesztette életét 1526-ban.

Szapolyai-ház (1526–1571)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

I. János
Magyarország 37. királya
1487

1540. július 17/21.
(53 éves kora körül)
1526. november 10.
1540. július 17/21.

1526. november 11.
Székesfehérvár
Szapolyai István nádor és Tescheni Hedvig hercegnő fia, az 1526. évi székesfehérvári országgyűlés királlyá választotta.

II. János
Ragadványneve: János Zsigmond
Magyarország 38. királya
1540. július 7.

1571. március 14.
(30 évesen)
1540. szeptember 13.
1571. március 14.
nem koronázták meg
I. János király és Jagelló Izabella királyné fia, kezdetben régens mellette édesanyja, Izabella királyné és Fráter György váradi püspök.

Habsburg-ház (1526–1780)[szerkesztés]

Habsburg–Lotaringiai-ház (1780–1918)[szerkesztés]

Uralkodó Portré Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Koronázása Megjegyzés

II. József
Ragadványneve: a kalapos király
Magyarország 48. királya
1741. március 13.

1790. február 20.
(48 évesen)
1780. november 29.
1790. február 20.
nem koronázták meg
Lotaringiai Ferenc István császár és Habsburg Mária Terézia uralkodónő fia, hivatalosan már apja 1765-ös halálát követően társuralkodó anyja mellett.

II. Lipót
Magyarország 49. királya
1747. május 5.

1792. március 1.
(44 évesen)
1790. február 20.
1792. március 1.

1790. november 15.
Pozsony
II. József császár és király testvére, császárrá választását megelőzően Toscana uralkodó nagyhercege 1765-től. Két fia is, Sándor Lipót és József főherceg is magyar nádor lett.

I. Ferenc
Magyarország 50. királya
1768. február 12.

1835. március 2.
(67 évesen)
1792. március 1.
1835. március 2.

1792. június 6.
Buda
II. Lipót császár és király és Spanyolországi Mária Ludovika császárné fia, az első magyar uralkodó, akit Budán koronáztak meg.

V. Ferdinánd
Ragadványneve: Jóságos Ferdinánd
Magyarország 51. királya
1793. április 19.

1875. június 29.
(82 évesen)
1835. március 2.
1848. december 2.

1830. szeptember 28.
Pozsony
I. Ferenc császár és király és Nápoly–Szicíliai Mária Terézia császárné fia, gyengeelméjűsége okán a tényleges hatalom gyakorlója mellette Klemens von Metternich. Lemondatták.

I. Ferenc József
Magyarország 52. királya
1830. augusztus 18.

1916. november 21.
(86 évesen)
1848. december 2.
1916. november 21.

1867. június 8.
Buda
V. Ferdinánd császár és király unokaöccse, Ferenc Károly főherceg és Zsófia Friderika főhercegné fia, az európai történelem harmadik leghosszabb ideig regnáló monarchája.

IV. Károly
Magyarország 53. királya
1887. augusztus 17.

1922. április 1.
(34 évesen)
1916. november 21.
1918. november 13.

1916. december 30.
Budapest
I. Ferenc József császár és király öccsének az unokája, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa főhercegné fia. Az utolsó magyar király, akit 2004-ben boldoggá avattak.

1918. november 13-án az eckartsaui nyilatkozatában IV. Károly király lemondott az államügyekben való részvételi jogáról, de már októbertől is csak Habsburg–Lotaringiai József Ágost, volt Magyarország kormányzója mint homo regius. Pár napra rá november 16-án pedig Budapesten kikiáltották az első magyar köztársaságot. Az őszirózsás forradalom és a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után visszatérő ellenforradalmi[1] rendszer előbb helyreállította a királyságot, amelynek keretében 1920. március 1-jén kormányzóvá választották Horthy Miklóst. Károly többször is kísérletet tett a hatalom visszaszerzésére, ám 1921. november 6-án kimondták – immár végleges érvénnyel – a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.

A Magyar Királyság tehát 1918-ban megszűnt, majd két évvel később újjáalakult. Uralkodó hiányában az államfői posztot sorban Horthy Miklós kormányzó, Szálasi Ferenc nemzetvezető, végül Miklós Béla ideiglenes államfő töltötték be.

A leghosszabb ideig uralkodó magyar királyok[szerkesztés]

Uralkodó Uralkodásának Időtartam
Kezdete Vége Nap Év, nap
1. I. Ferenc József 1848. december 2. 1916. november 21. 24 825 67 év, 355 nap
2. Zsigmond 1387. március 31. 1437. december 9. 18 515 50 év, 253 nap
3. I. Lipót 1657. április 2. 1705. május 5. 17 564 48 év, 33 nap
4. I. Ferenc 1792. március 1. 1835. március 2. 15 705 43 év, 1 nap
5. I. Lajos 1342. július 16. 1382. szeptember 10. 14 666 40 év, 56 nap
6. Mária Terézia 1740. október 20. 1780. november 29. 14 650 40 év, 40 nap
7. I. István 1000. december 25. 1038. augusztus 15. 13 747 37 év, 233 nap
8. I. Ferdinánd 1526. december 17. 1564. július 25. 13 735 37 év, 221 nap
9. IV. Béla 1235. szeptember 21. 1270. május 3. 12 643 34 év, 232 nap
10. I. Károly 1308. november 17. 1342. július 16. 12 294 33 év, 241 nap

A legrövidebb ideig uralkodó magyar királyok[szerkesztés]

Uralkodó Uralkodásának Időtartam
Kezdete Vége Nap
1. II. Károly 1385. december 31. 1386. február 24. 55
2. III. László 1204. november 30. 1205. május 7. 158
3. Ottó 1305. október 5. 1307. május kb. 599
4. Albert 1437. december 18. 1439. október 27. 678
5. IV. Károly 1916. november 21. 1918. november 13. 722
6. II. Lipót 1790. február 20. 1792. március 1. 740
7. V. István 1270. május 3. 1272. augusztus 6. 826
8. I. Béla 1060. december 6. 1063. szeptember 11. 1 009
9. Sámuel 1041. szeptember 1044. július 5. kb. 1 029
10. I. Géza 1074. március 14. 1077. április 25. 1 138

Kormányzók[szerkesztés]

Időkép[szerkesztés]

Eckartsaui nyilatkozatKiegyezésPozsareváci békeSpeyeri szerződésMohácsi csataI. IstvánHonfoglalásOszmán szultánok listájaHabsburg–Lotaringiai-házErdélyi fejedelmek listájaHabsburg-házSzapolyai-házHorthy-korszakHabsburg–Lotaringiai-házA vegyesházi királyok koraAnjou-házInterregnumÁrpád-ház

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az ellenforradalmi jelzőt a Horthy-korszak vezető politikusai (is) magukénak vallották, a kormányzótól, Bethlen Istvánon és Teleki Pálon keresztül Gömbös Gyuláig.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Királyok könyve: Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Szerk. Horváth Jenő. Budapest: Helikon. 2004 – 7., jav. kiad.
  • Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
  • Magyarország uralkodói. Budapest: Pannonica. 2003. = Magyar Századok. ISBN 963-9252-60-3
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott: Uralkodók táblái a világtörténelemhez: Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963-547-849-6 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze.
  • Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Budapest: Pannonica. 2002.
  • Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői. Budapest: Maecenas. 1997 – 4. bőv., jav. kiad.