Dávid magyar királyi herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salamon király öccsével, Dávid herceggel

Árpád-házi Dávid (1053/551094 után) magyar királyi herceg, I. András másodszülött fia.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja I. András magyar király, édesanyja Anasztázia kijevi hercegnő.

„Miután bátyja Salomon 1052-ben született s András a tihanyi apátság alapító levelében 1055-ban már »fiai«-ról beszél, ennélfogva Dávid valószinüleg 1055-ben már élt; születése tehát 1053/5-re esnék.”[1]

Az András és öccse, Béla között kitört háborúság miatt Anasztázia magyar királyné mindkét fiát Ausztriába menekítette, ahonnan 1063-ban, Béla halála után tértek vissza.

Dávid nem vett részt a trónharcokban bátyja és unokabátyái között, a politikával sem igazán foglalkozott. „Dávid herczeg 1094-ben mindenesetre a papi rend tagja volt.”[2] Dávid 1094-ben gazdag adományt tett az apja által alapított tihanyi apátságnak. „Valószinüleg nemsokára 1094 után halt meg, mert az 1094 évben emlitett adományozása majdnem olyan hangon van közölve, mint valamely végrendelet; ezt pedig még abból is következtetjük, hogy a kutfök összehangzó adatai szerint Lászlónak 1095-ben bekövetkezett halála után csak Lambert, Kálmán és Álmos királyfiak voltak életben.”[3] A Tihanyi apátságban temették el apja mellé.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Wertner (1892: 134).
  2. Wertner (1892: 135).
  3. Wertner (1892: 135–136).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wertner Mór: Dávid herczeg, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 134–136.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]