Vazul

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Imre herceg temetése, Vazul megvakíttatása, Képes krónika[1]

Vazul, vagy más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály herceg fia, Taksony fejedelem unokája. Imre herceg halála után István megvakíttatta, fiait pedig száműzte. Aba Sámuel és Péter uralkodása után azonban az ő utódai ültek a magyar trónon az Árpád-ház kihalásáig.[2]

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a görög Baszileiosz magyar változata, ami alapján sokan úgy gondolják, hogy ez bizánci rítusú keresztségben nyert neve. Az utókor szerint viszont feleségével nem élt keresztényi házasságban. Vazul neve a Vászoly helynevekben maradt fenn.[2]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Géza fejedelem öccsének, Mihálynak a fia, azaz I. István unokatestvére volt. Egy Tátony nemzetségbeli nőt vett feleségül. Három fia volt, András, Béla és Levente, Andrásból és Bélából később király lett. Anonymus, Kézai Simon és a 14. századi krónikakompozíció tévesen és tendenciózusan azt állítják, hogy említett fiai testvérének, Szár Lászlónak a fiai voltak.[2]

A korai krónikák, így a Zágrábi krónika, a Váradi rövid krónika és az ősgeszta még Vazul fiainak mondja a három herceget, csak a 12. században cserélte ki egy krónikaíró Vazult Szár Lászlóra.[3]

Testvérének, Szár Lászlónak volt egy fia, Bogyiszló.[3]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent István fiának, Imre hercegnek a halála után igényt tarthatott a trónra. Kézai és a krónikakompozíció szerint István először őt is jelölte, azonban Gizella királyné nyomására Orseolo PéterGéza leányági unokája – kedvéért később mégis mellőzte. Vazul nem akarta elismerni Pétert a trón örököséül, István kisebbik legendája szerint részt vett egy összeesküvésben, ezért őt István elfogatta, és Nyitrán őriztette. Végül, hogy az uralkodásra alkalmatlanná tegye, szemeit kitolatta, fiait pedig száműzette. A krónikák azonban egyöntetűen megegyeznek abban, hogy a megvakítás Gizella királyné parancsára történt. A 14. századi krónikakompozíció szerint fülébe ólmot öntöttek, de ennek hitelét sokan kétségbe vonják, ami azonban ettől még lehet a szent király mentegetése. [2]

Vazulról megvakíttatása után többé nincs szó. A történészek feltételezik, hogy belehalt a műveletbe, vagy annak következményeibe.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. OSZK
  2. ^ a b c d szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. ISBN 963-05-6722-9 (1994) 
  3. ^ a b Györffy György. 27 / Imre herceg – Trónutódlás – István halála., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]