Álmos herceg
Álmos herceg (1070. körül – 1127. szeptember 1.) horvát király (1091–96) I. Géza magyar király fia, II. Béla magyar király apja. Ő alapította a meszesi kolostort és emelte a szentjobbi apátság kőépületét. [1]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
I. Géza és I. László idején [szerkesztés]
Apja halála, 1077 után nagybátyja, I. László udvarában nevelkedett.
1091-ben már részt vett I. László horvátországi hadjáratában, s ő lett Horvátország királya. 1095-ben azonban kénytelen volt elhagyni az országot, a horvát trónt utána Svačić Péter foglalta el. [2]
Kálmán idején [szerkesztés]
Nagybátyja eredetileg őt szánta a következő magyar királynak, de az 1095-ös halála után kitört trónharcban mégis Álmos bátyja, Kálmán szerezte meg a koronát, s 1096-ban ő lett a király. Álmosnak a dukátus jutott. [1] [3]
Álmos haddal vonult Kálmán ellen 1098-ban, de Várkonynál kibékültek egymással [1], miután a főurak megtagadták az egymás elleni harcot. [3]
Kálmán 1105-ben királlyá koronáztatta fiát, Istvánt, amivel újra kiváltotta Álmos haragját. [3] 1105–1106 fordulóján a német-római császárhoz fordul, de nem kap segítséget, ezért Lengyelországba megy. Sógora, III. Boleszláv lengyel fejedelem megtámadta Magyarországot, de miután a harcban alul maradt, békét kötött Kálmánnal. [1] Bár Álmos elfoglalta Abaújvárt, de egyedül nem tudta megtartani, ezért behódolt bátyjának.
1107-ben jeruzsálemi zarándokútra ment, ezalatt Kálmán elvette tőle a dukátust. A dömösi prépostság 1107–1108 fordulóján általa történt alapításán állítólag merényletet tervezett Kálmán ellen. [1]
Kálmán őrizet alatt tartotta öccsét, aki ez elől Passauba menekült, és ismét segítséget kért V. Henrik német-római császártól. A császári hadak szeptemberben Szvatopluk cseh herceggel megtámadták Magyarországot. Miután Pozsonyt több hónapos ostrommal sem tudták bevenni, Henrik kibékült Kálmánnal.
1115 táján újabb összeesküvése vallott kudarcot. Kálmán ekkor Álmost, fiát Bélát és legfőbb híveiket [3] megvakíttatta. Ezután a dömösi prépostságban éltek száműzetésben. [1]
II. István idején [szerkesztés]
Álmos 1125 körül ismét összeesküvést szőtt, ekkor már II. István ellen, de ekkor sem járt sikerrel. Ekkor Bizáncba menekült, ahol szívesen fogadták és felvette a Konsztantinosz nevet. Ez volt az egyik fő oka az 1127–1129-ig tartó magyar–bizánci háborúnak. [1]
Halála után [szerkesztés]
Holttestét II. Béla 1137-ben hozatta haza és a székesfehérvári királyi sírboltba temettette. [1]
II. Istvánnak nem volt fia, az őt követő Árpád-házi királyok mind Álmos leszármazottai voltak. [1]
Családja [szerkesztés]
1104. augusztus 21-én lett a felesége Predszláva, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem lánya [4], akitől három gyermeke született: [1]
- Adelheid, I. Szobeszláv cseh fejedelem felesége
- II. (Vak) Béla magyar király
- Hedvig
Forrás [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h i j szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Álmos 2., Korai magyar történeti lexikon, cikkszerző: Sebők Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9
- ↑ szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Horvát–magyar kapcsolatok, Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9
- ^ a b c d Markó, László. szócikk: Kálmán, Könyves, A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub. ISBN 963-14-0582-6 (2000)
- ↑ Benda Kálmán (főszerk.): Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1526-ig. I. köt. Akadémiai Kiadó, 1983. 99. p.
| Előző uralkodó: II. István |
|
Következő uralkodó: Kálmán |
