Álmos herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Álmos herceg
Chronicon Pictum P105 Kálmán és Álmos kibékülése Dömösön.JPG

Horvátország uralkodó hercege
Álmos
Uralkodási ideje
1091 – 1096
Életrajzi adatok
Uralkodóház Árpád-ház
Született
1075
Magyar Királyság
Elhunyt
1129. szeptember 1. (54 évesen)
Konstantinápoly
Gyermekei II. Béla magyar király
Édesapja I. Géza magyar király
Édesanyja Szünadéné magyar királyné
Kálmán és Álmos kibékülése. Miniatúra a Képes krónikában. A háttérben az Álmos által alapított dömösi monostort ábrázolta a miniátor
Iniciálé a Képes Krónikában. Az ágyban fekvő Kálmán parancsot ad Benedeknek Álmos elfogására. Álmost a dömösi templomban ábrázolta a miniátor, amint az oltárnál keres menedéket. A dömösi szerzetesek fegyverrel a kezükben készek megvédeni Álmost
Álmos herceg és Béla herceg megvakítása, Iniciálé a Képes Krónikában. (Magyar Posta)

Álmos herceg (1070. körül – 1127. szeptember 1.) horvát herceg (dux) (1091–96) I. Géza magyar király fia, II. Béla magyar király apja. Ő alapította a meszesi kolostort és emelte a szentjobbi apátság kőépületét.[1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Géza és I. László idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja halála, 1077 után nagybátyja, I. László udvarában nevelkedett.

1091-ben már részt vett I. László horvátországi hadjáratában, s ő lett Horvátország királya. 1095-ben azonban kénytelen volt elhagyni az országot, a horvát trónt utána Svačić Péter foglalta el.[2]

Kálmán idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybátyja eredetileg őt szánta a következő magyar királynak, de az 1095-ös halála után kitört trónharcban mégis Álmos bátyja, Kálmán szerezte meg a koronát, s 1096-ban ő lett a király. Álmosnak a dukátus jutott.[1][3]

Álmos haddal vonult Kálmán ellen 1098-ban, de Várkonynál kibékültek egymással[1], miután a főurak megtagadták az egymás elleni harcot.[3]

Kálmán 1105-ben királlyá koronáztatta fiát, Istvánt, amivel újra kiváltotta Álmos haragját.[3] 11051106 fordulóján a német-római császárhoz fordul, de nem kap segítséget, ezért Lengyelországba megy. Sógora, III. Boleszláv lengyel fejedelem megtámadta Magyarországot, de miután a harcban alul maradt, békét kötött Kálmánnal.[1] Bár Álmos elfoglalta Abaújvárt, de egyedül nem tudta megtartani, ezért behódolt bátyjának.

1107-ben jeruzsálemi zarándokútra ment, ezalatt Kálmán elvette tőle a dukátust. 11071108 fordulóján Álmos az általa alapított dömösi prépostság felszentelésekor állítólag merényletet kísérelt meg Kálmán ellen.[1]

Kálmán őrizet alatt tartotta öccsét, aki ez elől Passauba menekült, és ismét segítséget kért V. Henrik német-római császártól. A császári hadak szeptemberben Szvatopluk cseh fejedelemmel megtámadták Magyarországot. Miután Pozsonyt több hónapos ostrommal sem tudták bevenni, Henrik kibékült Kálmánnal.

1115 táján újabb összeesküvése vallott kudarcot. Kálmán ekkor Álmost, fiát, Bélát és legfőbb híveiket[3] megvakíttatta. Ezután a dömösi prépostságban éltek száműzetésben.[1]

II. István idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álmos 1125 körül ismét összeesküvést szőtt, ekkor már II. István ellen, de ekkor sem járt sikerrel. Ekkor Bizáncba menekült, ahol szívesen fogadták és felvette a Konsztantinosz nevet. Ez volt az egyik fő oka az 11271129-ig tartó magyar–bizánci háborúnak.[1]

Halála után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Holttestét II. Béla 1137-ben hozatta haza és a székesfehérvári királyi sírboltba temettette.[1]

II. Istvánnak nem volt fia, az őt követő Árpád-házi királyok mind Álmos leszármazottai voltak.[1]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1104. augusztus 21-én lett a felesége Predszláva, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem lánya [4], akitől három gyermeke született:[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Álmos 2., Korai magyar történeti lexikon, cikkszerző: Sebők Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9 
  2. szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Horvát–magyar kapcsolatok, Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. 963 05 6722 9 
  3. ^ a b c d Markó, László. szócikk: Kálmán, Könyves, A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub. ISBN 963-14-0582-6 (2000) 
  4. Benda Kálmán (főszerk.): Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1526-ig. I. köt. Akadémiai Kiadó, 1983. 99. p.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző uralkodó:
II. István
Horvátország uralkodója
10911096
Árpád-ház
Horvát címer
Következő uralkodó:
Kálmán