II. István horvát király
| II. István | |
| Horvát király | |
| Uralkodási ideje | |
| 1089 – 1091 | |
| Elődje | Dmitar Zvonimir |
| Utódja | Svačić Péter |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trpimirović-ház |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | 1091 |
| Nyughelye | Szigeti Szent István-templom 1090 december vagy 1091 eleje |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. István (? – 1091 eleje) a Trpimirović-ház utolsó férfi sarja, egyben az utolsó horvát származású király, aki a középkori Horvát Királyság teljes területe fölött uralkodott, 1089-től 1091-ig.[1]
Eredetileg IV. Krešimir utódja kellett volna, hogy legyen, de a nép és az egyház akaratára félrerakták és helyette Szlavónia bánját, Dmitar Zvonimirt tettek meg utóddá. Amikor Zvonimir meghalt 1089-ben, István már öreg és beteges volt. Emellett elfogadta a trónt a nemesség és az egyház kérésére.
II. István uralma rövid ideig tartott és nem volt nagy hatása. A király főleg a Spalato környékén található Szent István-monostorban töltötte idejét. Az özvegy Ilona királyné közben összeesküvést szervezett, hogy Szent László magyar királyt juttassák a trónra.
II. István békésen halt meg 1090 decemberében, vagy 1091 elején. Utódot nem hagyott maga után. Halála után rögtön polgárháború tört ki. A déli nemesség Svačić Pétert választotta királyá, 1093-ban viszont I. László magyar király tört be az országba. 1097-ben a Gvozd-hegységi csatában a magyarok győzelmével Horvátország magyar uralom alá került.
Források[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Dmitar Zvonimir |
|
Következő uralkodó: Svačić Péter Álmos |
