Zolta magyar fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zolta
Solt in Solt.JPG
Zolta (Solt) szobra Solton

Magyar Fejedelemség fejedelme
Uralkodási ideje
907 – 947
Elődje Árpád vagy Tarhos
Utódja Fajsz (?)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Árpád-ház
Született
896
Elhunyt
949 (53 évesen)
Gyermekei Taksony (?)
Édesapja Árpád
Édesanyja Abacil (?)

Zolta, más néven Solt, Zsolt vagy Zoltán (896949) Árpád legkisebb fia volt azok közül, akiknek nevét a krónikák megőrizték. A későbbi krónikák szerint nagyfejedelemként ő volt Árpád utóda, azonban ez nagy valószínűséggel nem igaz. Azért gondolták ezt a későbbi krónikások, mert fia, Taksony magyar fejedelem lett, és a későbbi primogenitúra elv alapján akkor „nyilvánvalóan” Zoltának is annak kellett lennie.[1]

Nagyfejedelem volt-e Zolta?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újabb kutatások (Kristó Gyula) szerint Zolta fejedelemsége csak Anonymus találmánya, és Árpádot egy másik fia követte az uralkodásban. Kristó szerint a tévedés arra vezethető vissza, hogy mivel Zolta fia fejedelem lett, Anonymus a primogenitúra szabálya szerint feltételezte, hogy apjának, Zoltának is fejedelemnek kellett lennie.

Hasonlót állít Györffy György is, de szerinte Árpád utóda a nagyfejedelmi méltóságban nem egy fia, hanem Szabolcs, egy oldalági rokona volt. De a fejedelmi partvonalak vizsgálata a helynevek alapján azt mutatja, hogy Zolta nem birtokolt akkora partvonalat, amekkorát egy fejedelem.[1]

Szállásterülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Györffy György a magyar helynevek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy Árpád életében, Pannónia elfoglalása (900[2]) után, Zolta szállásterülete a Duna bal partja volt, a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig. Ő azt feltételezi, hogy ekkor a négy, még élő Árpád-fi nyári szállásai a Duna két partján, KalocsaTolna környékén voltak, Zoltáé a mai Solton. Zolta téli szállása pedig délen, a mai Vajdaság területén.[1]

Utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zolta fia a későbbi Taksony fejedelem volt, akinek fia volt Géza fejedelem, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Mivel István 997 körül lépett érett ifjúkorba, Györffy György szerint – aki 28 évet számol egy generációra – Géza 969 körül, Taksony 941 körül, Zolta pedig 913. körül lehetett érett ifjú, ezután házasodhattak meg, majd születhetett az első utóduk.[1]

Taksony valószínűleg 955, az augsburgi csata után került a nagyfejedelmi székbe, s ezután valamennyi Árpád-házi nagyfejedelem és király az ő utóda volt.[1]

Erdőelvi Zoltán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ákos mester krónikájában Zoltát összetévesztette Erdőelvi Zoltánnal, akit I. István 1003-ban ültetett az erdélyi vajda székébe a megdöntött Gyula helyett. Ákos mester ezért Erdőelvi Zoltánról, mint István ősapjáról beszél, így viszont Zoltának ekkor már el kellett volna múlnia százévesnek, ami ebben a korban az adott életmód mellett teljesen valószínűtlen, és az is, hogy ekkor aktív vajdai tevékenységet tudott volna folytatni. Az erdélyi Zoltán és az alföldi Zolta helynevek is mutatják, hogy két különböző személyről van szó.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 9632812212  
  2. Csorba Csaba. Árpád népe, Tudomány – Egyetem, Kulturtrade Kiadó. Budapest, 1997. ISBN 963 9069 20 5 


Előző uralkodó:
Árpád
Magyarország uralkodója
907947
A Szent Korona
Következő uralkodó:
Fajsz