Gesta Hungarorum

Közép-Európa a 9. században

A Gesta Hungarorum két magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Az első mű, a szerző ismeretlensége miatt csak Anonymusnak nevezett, magát P. mesternek jegyző krónikás írása az őshazából(Szcítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel, míg Kézai Simon Gesta Hungarorumja (melyet Anonymus azonos című művétől megkülönböztetve Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei” címen is szokták nevezni) a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig (1272–1282) tájékoztat a magyarok történelmének első évszázadairól. Mindkét Gesta Hungarorum latin nyelvű gesta, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn.

Anonymus műve

Anonymus Gesta Hungarorumának egy oldala

Anonymus műve (amelynek 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található) 1200 körül készülhetett. A történelmi leírás kezdetének része, hogy tájékoztat minket Béla király kérésére a magyar nép szcítiai népektől való ősi eredetéről akiket Dentü-mogyerinak hívnak, s így a dicsőséges múltunkhoz tartozik Dáriusnak, Círusnak és Nagy Sándornak a legyőzése is. E népbe tartozott Attila király is, és elmondja, hogy a magyarokat a nyugati népek nevezték el hungárusoknak, a hét vezér Hungvárnál való hosszas tartózkodása miatt. Továbbá Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, valamint hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös-énekekre is. Az anonymusi Gesta Hungarorum a szerző állítása alapján az "iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon" összeállított mű, melyben a harcok leírásai a szerző korabeli keresztény stílusával, látásmódjával színesítettek. Anonymus: Gesta Hungarorum Bár bírálják a mű hitelességét, bizonyos hogy 200 év távlatából nem lehetett a királyt az államalapítás előtti eredetről megtéveszteni.

Hatása

A geszta nyomán maradt fenn a köztudatban a Turul-monda, Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Kond, Ond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése.

Kézai Simon műve

Kézai Simon magyarokról szóló krónikája 1283 körül keletkezhetett. A mű a hunok és a magyarok történetét beszéli el, ezért szokták a Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) címen is emlegetni. Megtaláljuk benne a csodaszarvas történetét, valamint a hun–magyar rokonság leírását. Kézai a hunokkal hozza kapcsolatba a székelyeket is, s azt írja, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig. Szintén Kézai gestájából ismerjük a turulmadár nevét (quae Hungarice turul dicitur).

Lásd még

• Anonymus

Külső hivatkozások

• Anonymus gestája a Magyar Elektronikus Könyvtárból
• Anonymus gestája katalán fordításban a Magyar Elektronikus Könyvtárból
• Márk krónikája a magyarok viselt dolgairól
  • Helikon kiadó, 1977 ISBN 9632070763
  • Szent István Társulat, 2003 ISBN 9633614449
  • Osiris Kiadó, ISBN 9633896061 (Kézai gestája is)
• Kézai Simon gestája a Magyar Elektronikus Könyvtárból (Szabó Károly fordításában)
• Kézai Simon: Gesta Hungarorum a Könyv-e.hu Elektronikus Könyvtárból (Császár Mihály fordításában)
  • Osiris Kiadó, ISBN 9633896061 (Anonymus gestája is)
• The Gesta Hungarorum of Anonymus, the anonymous notary of King Béla a translation by Martyn Rady