Gesta Hungarorum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gesta Hungarorum két magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Az első mű, a szerző ismeretlensége miatt csak Anonymusnak nevezett, magát P. mesternek jegyző krónikás írása az őshazából(Szcítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel, míg Kézai Simon Gesta Hungarorumja (melyet Anonymus azonos című művétől megkülönböztetve Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei” címen is szokták nevezni) a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig (12721282) tájékoztat a magyarok történelmének első évszázadairól. Mindkét Gesta Hungarorum latin nyelvű gesta, és eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn.

Anonymus műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Anonymus műve (amelynek 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt található) 1200 körül készülhetett. A történelmi leírás kezdetének része, hogy tájékoztat minket Béla király kérésére a magyar nép szcítiai népektől való ősi eredetéről akiket Dentü-mogyerinak hívnak, s így a dicsőséges múltunkhoz tartozik Dáriusnak, Círusnak és Nagy Sándornak a legyőzése is. E népbe tartozott Attila király is, és elmondja, hogy a magyarokat a nyugati népek nevezték el hungárusoknak, a hét vezér Hungvárnál való hosszas tartózkodása miatt. Továbbá Anonymus értékes hagyományanyagot őrzött meg művében a magyar nemesi nemzetségek múltjából, valamint hivatkozik a magyar történelmi népköltészetre, regös-énekekre is. Az anonymusi Gesta Hungarorum a szerző állítása alapján az "iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon" összeállított mű, melyben a harcok leírásai a szerző korabeli keresztény stílusával, látásmódjával színesítettek. Anonymus: Gesta Hungarorum Bár bírálják a mű hitelességét, bizonyos hogy 200 év távlatából nem lehetett a királyt az államalapítás előtti eredetről megtéveszteni.

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A geszta nyomán maradt fenn a köztudatban a Turul-monda, Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Kond, Ond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése.

Kézai Simon műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kézai Simon magyarokról szóló krónikája 1283 körül keletkezhetett. A mű a hunok és a magyarok történetét beszéli el, ezért szokták a Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) címen is emlegetni. Megtaláljuk benne a csodaszarvas történetét, valamint a hun–magyar rokonság leírását. Kézai a hunokkal hozza kapcsolatba a székelyeket is, s azt írja, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig. Szintén Kézai gestájából ismerjük a turulmadár nevét (quae Hungarice turul dicitur).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Gesta Hungarorum témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]