Vereckei-hágó
| Vereckei-hágó (перевал Середньоверецький) | |
 |
|
| Látkép a hágóról, a kép közepén az 1408 m-es Pokolbérc | |
| Földrajzi adatok | |
| Országok |  Ukrajna |
| Fekvése | Északkeleti-Kárpátok |
| Legmagasabb pont | 841 m |
| Elhelyezkedése | |
 Vereckei-hágó
Pozíció Ukrajna térképén
|
|
| é. sz. 48° 49′ 37,55″, k. h. 23° 10′ 32,76″ | |
A Vereckei-hágó (ukránul перевал Середньоверецький [pereval Szerednyovereckij]) az Északkeleti-Kárpátok (Ukrán-Kárpátok) egyik legfontosabb hágója.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Latorca és a Sztrijbe ömlő Opor folyó völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 841 méter.
Ma a Lvivbe tartó országút elkerüli. A hágóra Alsóvereckén keresztül lehet feljutni, meglehetősen rossz minőségű kacskaringós úton.
Történelmi szerepe [szerkesztés]
Ősidők óta használt út. 895-ben a honfoglaló magyarok többsége a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. 1241-ben a mongol-tatár fősereg itt tört be Magyarországra. Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A második világháború idején szintén súlyos harcok voltak a hágó környékén (az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó erődítmények ma is láthatóak). 1980-tól az országút elkerüli a Vereckei-hágót.
Emlékhelyei [szerkesztés]
A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül kevés a látnivaló.
Az 1896-ban, a millennium évében állított honfoglalási emlékmű a csehszlovák korszakot (1920–1939) még átvészelte. Az 1940-es évek második felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszk ma a közeli Tuholka faluban a községháza előtt áll.
A hágón napjainkban egy ukrán emlékmű található, amely azon partizánoknak (szicsgárdisták) állít emléket, akiket – az azóta megcáfolt ukrán történelmi elmélet szerint – Kárpátalja 1939-es visszacsatolásakor a magyarok végeztek ki. A mögötte álló, havasi pásztort ábrázoló szobor a szovjet időből származik.
A magyar honfoglalás millecentenáriumában a hágótól kissé távolabb, egy teljes panorámát kínáló ponton állították fel.
1996-ban Matl Péter munkácsi szobrász alkotta meg a honfoglalási emlékművet, amelyet folyamatosan romboltak az ukrán ultranacionalisták. 2008-ban Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul kezdeményezésére a magyar állam 25 millió Ft ráfordítással újjá építtetett ugyancsak Matl Péter kivitelezésében. Az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.
Képek [szerkesztés]
-
Átkelés a Vereckei-hágón
-
A 2003-ban még befejezetlen millecentenáriumi honfoglalási emlékmű a Vereckei-hágón
-
Havasi pásztor szobra a szovjet korszakból
-
Az ukrán partizánok (szicsgárdisták) emlékműve
Források [szerkesztés]
- Kovács Sándor: Verecke. Földrajzi és történelmi barangolás a vidéken (Hungarovox Kiadó, Budapest, 2006) ISBN 963-7504-17-6
