Vereckei-hágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vereckei-hágó (перевал Середньоверецький)
Veretskyi Pass 08.jpg
Látkép a hágóról, a kép közepén az 1408 m-es Pokolbérc
Földrajzi adatok
Országok  Ukrajna
Fekvése Északkeleti-Kárpátok
Legmagasabb pont 841 m
Elhelyezkedése
Vereckei-hágó  (Ukrajna)
Vereckei-hágó
Vereckei-hágó
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 49′ 38″, k. h. 23° 10′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 38″, k. h. 23° 10′ 33″
Matl Péter: A magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékműve (2008. május 2.)

A Vereckei-hágó (ukránul перевал Середньоверецький [pereval Szerednyovereckij]) az Északkeleti-Kárpátok (Ukrán-Kárpátok) egyik legfontosabb hágója.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Latorca és a Sztrijbe ömlő Opor folyó völgye között helyezkedik el. A hágó tengerszint feletti magassága 841 méter.

Ma a Lvivbe tartó országút elkerüli. A hágóra Alsóvereckén keresztül lehet feljutni, meglehetősen rossz minőségű kacskaringós úton.

Történelmi szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősidők óta használt út. 895-ben a honfoglaló magyarok többsége a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. 1241-ben a mongol-tatár fősereg itt tört be Magyarországra. Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A második világháború idején szintén súlyos harcok voltak a hágó környékén (az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó erődítmények ma is láthatóak). 1980-tól az országút elkerüli a Vereckei-hágót.

Emlékhelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül kevés a látnivaló.

Az 1896-ban, a millennium évében állított honfoglalási emlékmű a csehszlovák korszakot (19201939) még átvészelte. Az 1940-es évek második felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszk ma a közeli Tuholka faluban a községháza előtt áll.

A hágón napjainkban egy ukrán emlékmű található, amely azon partizánoknak (szicsgárdisták) állít emléket, akiket – az azóta megcáfolt ukrán történelmi elmélet szerint – Kárpátalja 1939-es visszacsatolásakor a magyarok végeztek ki. A mögötte álló, havasi pásztort ábrázoló szobor a szovjet időből származik.

A magyar honfoglalás millecentenáriumában a hágótól kissé távolabb, egy teljes panorámát kínáló ponton állították fel.

1996-ban Matl Péter munkácsi szobrász alkotta meg a honfoglalási emlékművet, amelyet folyamatosan romboltak az ukrán ultranacionalisták. 2008-ban Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul kezdeményezésére a magyar állam 25 millió Ft ráfordítással újjá építtetett ugyancsak Matl Péter kivitelezésében. Az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács Sándor: Verecke. Földrajzi és történelmi barangolás a vidéken (Hungarovox Kiadó, Budapest, 2006) ISBN 963-7504-17-6

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vereckei-hágó témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vereckei honfoglalási emlékmű témájú médiaállományokat.