Hágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simplon-hágó (2005 m) Svájc és Olaszország határán

A hágó olyan hegyek, havasok, dombok közt fekvő út, amelyen keresztül túl lehet jutni egy hegyláncon. Mivel a világ hegységei mindig is jelentős akadályt képeztek az utazásnak, a hágók fontosak voltak már az írott történelem előtt is, és kulcsszerepük volt a kereskedelemben, háborúban és népvándorlásokban.

Topológiailag a hágónak nyereg alakja van két hegy között. Általában források fölött állnak, így meghatározva azok irányát és egyfajta „hidat” képeznek két folyó között. A hágók lehetnek nagyon rövidek, vagy akár több kilométeres völgyek is.

Gyakran építenek utakat rajtuk keresztül, manapság vasutakat is. Néhány magasabb hágó alatt alagutakat ástak, hogy a közlekedés egész évet át menjen.

A hágók teteje általában az egyetlen sík felület a környéken, ezért gyakran házakat építenek rá. Azoknál az országoknál, ahol a határt hegylánc jelöli, a hágó általában a határ részét képezi, ami miatt határőrség, vámhatóság, és gyakran katonai épületek is találhatóak. Ha a hágón autóút megy keresztül, akkor szokás táblán megjelölni annak nevét és magasságát. Egy tipikus példa erre az argentin-chilei határ, mely az Andokon keresztül halad, 42 hágóval közöttük. [1][2]

Amellett, hogy relatív könnyű utat képeznek két völgy között, a hágók képezik két hegycsúcs között azt az utat, amelyen legkevesebbet kell mászni. Emiatt több hegyi út gyakran hágóknál kereszteződik.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Principales Pasos Nacionales e Internacionales – Estado de los Pasos Fronterizos (spanyol nyelven). Gendarmería Nacional Argentina. (Hozzáférés: 2010. március 4.)[halott link]
  2. Pasos - Chile (spanyol nyelven). Gendarmería Nacional Argentina. [2007. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 4.)[halott link]