Heltai Gáspár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Heltai Gáspár | |
| Született | |
| 1490? vagy 1510? Nagydisznód vagy Nagyszeben, Erdély |
|
| Elhunyt | |
| 1574 Kolozsvár |
Heltai Gáspár (Nagydisznód vagy Nagyszeben, 1490? v. 1510? – Kolozsvár, 1574) magyar író, nyomdász. A régi magyar irodalom egyik első jelentős személyisége.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Erdélyi szász családból származott, eredeti neve Caspar Helter volt. Anyanyelve nem volt magyar, csak 1536-ban kezdett magyarul tanulni.
A reformáció korának hitbeli forrongásai gondolkodása pályáján jól nyomon követhetők. Az 1540-es években áttért a lutheránus hitre. 1544-től a kolozsvári szász egyházközség lelkésze volt. 1559-ben református lett, majd Dávid Ferenc hatására unitárius hitre tért.
1543-tól a wittenbergi egyetemre járt. 1550-ben Kolozsvárott Hoffgreff Györggyel nyomdát alapított. Kiadványainak a magyar egységes helyesírás kialakításában jelentős szerepe volt.
Több munkatárs segítségével lefordította és 1555-ben kiadta szinte az egész Bibliát[1]. Átdolgozta Aiszóposz meséit, mindegyik szöveghez erkölcsi magyarázatokat, tanulságokat fűzve (Száz fabula)[2]. Antonio Bonfini nyomán megírta az első összefüggő magyar történelmet (Chronica az Magyaroknac dolgairúl), amely 1575-ben jelent meg.
[szerkesztés] Könyv
- Nemeskürty István: A magyar széppróza születése (Bp., 1963).
- Keleti Arthur [1] a Száz fabulát 1943-ban kiadta, ennek fakszimiléjét pedig a Magyar Helikon 19??-ban.
- Heltai Gáspár: Ponciánus császár históriája (Bp. 1976).
- Heltai Gáspár és Bornemisza Péter művei (Bp. 1980).
- Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól (Bp. 1981).
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Erdély-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
