Kond vezér
Kond (Könd, Kund, Kend, Kende, Kurszán) vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Anonymus a Gesta Hungarorum című művében Kend néven említi:
„Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt, s minden vitézének különféle ajándékokat adott: … Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe.” [1]
Kézai Simon mester is megemlíti Könd néven a Magyar Krónikája című művében:
„Az ötödik sereg kapitányát Könd-nek hívták. Ez a Nyír körűl lakott; fiait Kücsid-nek és Kopján-nak hivták.” [2]
Történészi vélemények[szerkesztés]
A köztudatban elterjedt Kond névalakot napjainkba hibás olvasatnak tartják. Eredeti alakja Kende vagy Kündü lehetett, valószínűleg nem személynév, hanem a Dzsajhani által említett fejedelmi tisztség elnevezését őrizte meg.
Emlékek[szerkesztés]
- Kond vezér második fiának utódai alkották a Kaplon nemzetséget, mely a középkor folyamán több ágra oszlott, belőlük került ki a Károlyi, Vetési, Bagosi, Csomaközi család.[3]
- A Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál a bal oldali első szobor, mely Zala György alkotása és 1928-ban állították fel, Kond vezér 4,7 méteres bronz lovasszobra.[3]
- A Kőszegi-hegységben, Velem közelében található a Hét vezér forrás, mely tulajdonképpen egy forrás, melyből hét lyukon folyik a víz egy kis medencébe. Ezeket a lyukakat a hét vezérről nevezték el.[4]
- Gárdonyi Géza így ír Kondról a Hét vezér című versében:
-
- „…Kendé-nek is fehér volt már a feje,
- mint őszszel a vén havasok teteje:
- de nagyokat rikoltott a csatában:
- „Fiatalság, ezt csináld meg utánam!” …” [5]
- A Képes krónikában leírt fehér ló mondája szerint Árpád fejedelem Kusidot, Kond vezér fiát küldte, hogy lovagolja keresztül az új hazát és nézze meg, miféle népek lakják azt.[6]
- Koltay Gábor Honfoglalás című filmjében Csurka László alakította Kond vezért (az ő törzsének neve nem hangzott el a filmben, de kizárásos alapon a Kürtgyarmat lehetett az).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Anonymus: Gesta Hungarorum. (Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről) [Fordította: Pais Dezső] Magyar Elektronikus Könyvtár
- ↑ Kézai Simon mester: MAGYAR KRÓNIKÁJA. Magyar Elektronikus Könyvtár
- ^ a b Felső-Tisza vidék – Történelem
- ↑ Túra a Kőszegi-hegységben. Sulinet
- ↑ Gárdonyi Géza: Fűzfalevél nyárfalevél… – Költemények. Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
- ↑ Képes krónika. [Fordította: Bellus Ibolya]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||||
