Sylvester János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sylvester János
Született
1504
Szinérváralja
Elhunyt
1551 (47 évesen)

Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi Sylvester) (Szinérváralja, 1504 körül – ? , 1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

15261527-ben Krakkóban tanult, itt ismerkedett meg Erasmus eszméivel. 1529-ben, majd 1534 őszétől 1536-ig Wittenbergben tanult. 1534-ben került Nádasdy Tamás szolgálatába; az ottani iskolában tanított, egyúttal a Nádasdy alapította nyomdát vezette. 1543 végéig maradt Újszigeten. 1543 végétől v. 1544 elejétől a bécsi egyetemen előbb a héber, később a görög nyelv tanára volt.[1]

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sylvester János az első magyar nyelvtan szerkesztője, a magyar nyelv tudatos művelője volt.[1] Vele kezdődik a magyar nyelvtantudomány és a törekvés az egységes helyesírásra.[2]

Sylvester helyesírása a következő módon tér el a maitól:[3]

Sylvester ā ć ćz (cz) cz ę ê (é) ǵ g gh i [A] y ÿ [B] ij l’ ń o ſ s ſ [C] ß t’ u [A] [B]
Ma á c dz cs é gy g i í j j ij ly ny o ó ö ő s zs sz ty u ú v v ü ű

Ez a helyesírás nem jelöli a hosszúságot a magánhangzóknál, a rövid változattól másképp hangzó á és é kivételével. A mássalhangzók hosszúságát pedig a mai helyesíráshoz hasonlóan a betű kettőzésével, digráf esetén az első betű diakritikus jel nélküli kettőzésével jelöli (például iecćziſit = jeddzísít „jegyzését”[4]).

Észrevehető ezen az utóbbi példán, valamint sok hasonló példán (feijr = fe(j)ijr „fejér”,[5] ßotiuo͑k = szótivök „szótövëk”,[3] stb.), hogy Sylvester az ifjúkora erősen i-ző nyelvjárását írja le és használja következetesen még az eltérő sárvári magyar nyelvi környezetben is:[2] nem célja a magyar nyelv egységesítése.

Az Újszövetség fordítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Új Testamentum. Újsziget: Abádi Benedek. 1541. – Fakszimile kiadása Varjas Béla gondozásában és kísérő tanulmányával: Új Testamentum. Főszerk. Varjas Béla. Budapest: Akadémiai kiadó. 1960. = Bibliotheca Hungarica Antiqua, 1. OSZK  

Sylvester János készítette el az első teljes, korszerű, tudományos kritikát kiálló magyar Újszövetség-fordítást,[2] amely az első hazai nyomdában készült magyar nyelvű könyvünk (kiadta Abádi Benedek).[1]

A legjelentősebb, az Erasmus szövege nyomán készült Újszövetség-fordítást Sylvester filológiai kritikával ellenőrizte, és igyekezett az eredeti gondolatot szabatosan tolmácsolni. Bár felhasználta az Újszövetség régi magyar fordítását, az eredeti görög szöveget vette alapul. Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, s szintén disztichonokban írta könyvének a magyar néphez szóló ajánlását is, elsőnek alkalmazva nyelvünkön az időmértékes verselést. Munkásságával új fejezetet nyitott a magyar fordításirodalom fejlődésében, valamint a magyar stilisztika, filológia történetében is.[1]

Az ajánlás eleje eredeti helyesírással[6] Mai helyesírással, ritmusképlettel[7]
Profetāk āltal ßolt righeñ nêked az iſten, Próféták által szólt rígen néked az Isten,
— — ǀ — — ǀ — — ǁ — — ǀ — ∪ ∪ ǀ — ∪
Az kit ighirt imę vigre meg atta fiāt. Azkit igírt, ímé, vígre megadta fiát.
— ∪ ∪ ǀ — — ǀ — ǁ — ∪ ∪ ǀ — ∪ ∪ ǀ —
Buzgo lilekuel ßol moſt ęs nêked ez āltal, Buzgó lílekvel szól most és néked ezáltal,
— — ǀ — — ǀ — — ǁ — — ǀ — ∪ ∪ ǀ — ∪
Kit haǵa hoǵ halgaſſ, kit haǵa hoǵ te ko͑ueſſ. Kit hagy(j)a, hogy hallgass, kit hagy(j)a, hogy te kövess.
— ∪ ∪ ǀ — — ǀ — ǁ — ∪ ∪ ǀ — ∪ ∪ ǀ —

Esszék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az esszé műfajának megteremtője Sylvester János volt, vele kezdődik a magyar értekező próza. Ő írt először magyarul esszéket, valamivel azelőtt, hogy Montaigne (15331592) Franciaországban kitalálta az esszét mint műfajelnevezést.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Sylvester János, Erdősi Sylvester. In Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai k. 1969. ISBN 9789630524971  
  2. ^ a b c d Sylvester János. In Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest: Trezor. 1995. ISBN 9637685553  
  3. ^ a b Bartók 2006, 30. o. után
  4. Bartók 2006, 112. o.
  5. Bartók 2006, 36. o.
  6. Prusinszki István: Sylvester János és a sárvári nyomda. prusi.blog.hu (2013. dec. 15.)
  7. Rövid a szótag (∪), ha a magánhangzója rövid és nincs utána két mássalhangzó vagy hosszú mássalhangzó (mint régen az „az” határozott névelő „a(’)” alakja után), más esetben hosszú a szótag (—), ld.: főszerk. Osztovits Szabolcs: Az időmértékes verselés. Fazekas-enciklopédia

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]