Időmértékes verselés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az időmértékes verselés az irodalomban a rövid és hosszú szótagok váltakozására építő verselési forma.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az időmértékes verselés antik verselési módszer. A görög és latin nyelv kiválóan alkalmas az időmérték alkalmazására. Első, legsikeresebb alkalmazója Homérosz (Odüsszeia című művében 12110 hexameteres sort alkalmazott). Leghíresebb görög költők:
A római kultúra a görög műveltséget teljes mértékben átvette, így a verselést is: Leghíresebb római költők:
A magyar nyelv azon kevés modern nyelv közé tartozik, amely természetétől fogva alkalmas az időmértékes verselésre (mivel a magyar nyelv eleve megkülönbözteti a hosszú és rövid magánhangzókat.), így Sylvester Jánostól Berzsenyin át Radnótiig sokan alkalmazták. Más indogermán (pl. svéd, angol, német) nyelvekben gyakran hosszú magánhangzók helyett a ritmus kedvéért olyan szótagokat használnak, ahol a mássalhangzók torlódása szabályozza a kicsengési időtartamot. Ez az úgynevezett analógiás (konstruktív) versépítő technika jól megfigyelhető Goethe, vagy a svéd Georg Stiernhielm hexaméteres költeményeiben.
[szerkesztés] Szabályai
Az időmértékes verselés szótagjai a köznyelvben használt szótagoktól eltérhetnek, ha ezt a vers szerkezete megkívánja.
A rövid szótagokat az irodalomban a szótag első betűje alá rajzolt U-val jelöljük, a Wikipédiában pedig a formázás nélkül hagyás jelöl rövid szótagot. Akkor beszélünk rövid szótagról, ha egy szótag rövid magánhangzót tartalmaz, vagy a rövid magánhangzó egy mássalhangzóval áll együtt.
A hosszú szótagot az irodalomban a szótag első betűjének aláhúzásával, a Wikipédiában a szótag vastagon szedésével jelöljük. Hosszú szótagról akkor beszélünk, ha egy szótag hosszú magánhangzót tartalmaz, vagy egy rövid magánhangzó után két vagy több mássalhangzó áll.
A névelők és néhány kötőszó, valamint a szavak utolsó szótagjai értelmezhetők hosszú és rövid szótagnak is, ha ezt a vers strófaszerkezete megkívánja.
Az időmértékes verselés alapegysége a versláb, melynek mértékegysége a mora. Egy rövid szótag 1 mora, egy hosszú szótag 2 mora értékű. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk 2, 3 sőt 4 morás verslábakat.
[szerkesztés] Verslábak és sorfajták
| Morák száma | Jambikus (emelkedő) | Trochaikus (ereszkedő) | Semleges |
|---|---|---|---|
| 2 |
|
||
| 3 |
|
|
|
| 4 |
|
|
|
| 5 |
|
||
| 6 |
|
|
|
| 7 |
|
|
|
| 8 |
|
A 6 morás és annál hosszabb verslábaknál nem tértünk ki minden lehetőségre, mert csekély gyakorlati jelentőségük van.
[szerkesztés] A klasszikus időmértékes verslábak: jelentés, becenév és példa
Becenévként a XIX. századi nyelvújító Fogarasi János javaslatai állnak itt.
| Név | Eredeti jelentés | Becenév | Képlet | Példa |
|---|---|---|---|---|
| 2 morás: | ||||
| pirrichius | tüzes | pici | ∪ ∪ | csoki |
| 3 morás: | ||||
| tribrakhisz | három rövid | szapora | ∪ ∪ ∪ | szerepe |
| jambus | gúnydal (?) | szökő | ∪ — | vadász |
| trocheus
v. choreus |
futó,
kivonulási tánc |
perge, lejti | — ∪ | Béni |
| 4 morás: | ||||
| anapesztus | visszapattanó | lebegő, doboló | ∪ ∪ — | csodaszép |
| daktilus | ujjal rajzolt | lengedi, görgedi | — ∪ ∪ | éjszaka |
| spondeus | békekötésre | lassú, lépő | — — | forró |
| proceleuzmatikus | felhívó, buzdító | futamodi | ∪ ∪ ∪ ∪ | csiribiri |
| amphibrakhisz | körben rövid | körösdi | ∪ — ∪ | ki látta? |
| 5 morás: | ||||
| bacchius | Bakkhosz istené | toborzó | ∪ — — | valóság |
| palimbacchius | ua. fordítva | tomboldi | — — ∪ | őrjöngve |
| krétikus
v. amphimakrosz |
krétai tánc
v. körben hosszú |
ugrató | — ∪ — | óh, az éj! |
| pentabrakhisz | öt rövid | eliramodi | ∪ ∪ ∪ ∪ ∪ | csodaparipa |
| paión | istenek orvosa
(kardalokban) |
pergepici
piciszökő |
1. — ∪ ∪ ∪
2. ∪ ∪ ∪ — |
hársfatea
borogatás |
| 6 morás: | ||||
| kis jónikus | ión tánclépés | picilépő | ∪ ∪ — — | szerelemnek |
| nagy jónikus | ua. fordítva | lépőpici | — — ∪ ∪ | álombeli |
| antiszpasztus | kötélhúzó játék | toborzéki | ∪ — — ∪ | barangolni |
| koriambus
v. choriambus |
kartánc, körtánc | lengedező
v.lejtiszökő |
— ∪ ∪ — | alszik a vár |
| molosszus | nehézkes | andalgó | — — — | száncsengő |
[szerkesztés] Hexameter
Hat verslábból álló sor. Görög és római verselés fő eleme. A verslábak daktilusok vagy spondeusok, az utolsó előtti mindig daktilus, az utolsó trocheus, vagy spondeus.
Képlete:
[szerkesztés] Pentameter
Neve szerint öt, de valójában hat (négy teljes, és két fél) verslábból álló verssor, amelyben a harmadik és hatodik csonka. Önálló sorként ritka, de az ókori görög költészetben gyakori a disztichonok második soraként.
[szerkesztés] Disztichon
Egy sor hexameterből és egy sor pentameterből álló sorfajta.
"Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett bort iszogatván
— U U | – UU| – U U| – – | – U U | – —
háborut emleget és lélekölő viadalt. "
— U U |— U U| – || – UU| – U U| —
- Anakreón: Gyűlölöm (részlet)
[szerkesztés] Források
- Az időmértékes verselésről a Wikibooksban
- Arany János: A magyar nemzeti versidomról Arany János Összes Művei. szerk. Keresztury Dezső, X. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 1962. 218-258.
- magyar.fazekas.hu - Verstani enciklopédia p.161
[szerkesztés] Hivatkozások
