Jagelló Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jagelló Egyetem (Uniwersytet Jagielloński)

Collegium Maius, Cracovia, Polonia.jpg
Alapítva 1364
Hely  Lengyelország, Krakkó
Korábbi nevei Studium Generale,
Akadémia
Típus egyetem
Rektor Prof. dr hab. med. Wojciech Nowak
Elérhetőség
Cím ul. Gołębia 24 31-007 Krakkó
Elhelyezkedése
Jagelló Egyetem (Lengyelország)
Jagelló Egyetem
Jagelló Egyetem
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 03′ 39″, k. h. 19° 55′ 58″Koordináták: é. sz. 50° 03′ 39″, k. h. 19° 55′ 58″
A Jagelló Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jagelló Egyetem témájú médiaállományokat.

A Jagelló Egyetem a lengyelországi Krakkó egyeteme. 1364-es alapításával Lengyelország legrégebbi és a világ egyik legrégebbi egyeteme.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemet III. Kázmér lengyel király alapította 1364-ben, birodalma fővárosában, az V. Orbán pápától kapott engedély alapján Studium Generale néven. Az intézmény 1367-ben kezdett működni, és – mivel a pápa a teológiai kar alapítását nem engedélyezte – három karon (szabad művészet, orvostudomány és jogtudomány) indult meg a képzés. Kázmér halála után I. Lajos magyar király került a lengyel trónra, ám az egyetem iránt nem mutatott érdeklődést, így az támogatás hiányában összeomlott.

Újjáéledése Nagy Lajos lányának, Hedvig lengyel királynőnek volt köszönhető, aki apja halála után lépett a lengyel trónra. Erőfeszítéseinek köszönhetően az egyetemet 1400-ban újjáalapították. Ekkor az egyetemnek négy kara volt és rektorát a professzorok választották. A tanárok számára szállást, a hallgatók számára kollégiumokat biztosítottak. Az egyetem első rektorai között olyan professzorok szerepeltek, mint Stanisław ze Skarbimierza, aki a nemzetközi jog egyik megalapozója, és Paweł Włodkowic, aki a konstanzi zsinat előtt sikerrel érvelt a pogányok erőszakkal való megtérítése ellen.

A 15. században a krakkói matematikai és asztrológiai iskola fénykorát élte. Az egyetem színvonalát jelzi, hogy 1433 és 1510 között az egyetem hallgatóinak 44%-a külföldről érkezett. Az egyetemen dolgozott Marcin Bylica z Ilkusza, aki később Mátyás király udvari asztrológusa lett, és Budán halt meg 1493-ban. Ekkoriban tanult az egyetemen Nikolausz Kopernikusz, aki a heliocentrikus világkép kidolgozásával forradalmasította az emberiség világképét. Az egyetemen jelentős alkímiai és földrajztudományi oktatás és kutatás zajlott ebben az időben.

A 16. század első felében Krakkó erőteljesen ellenállt a reformációval terjedő tanoknak, a városban az „eretnekséggel” szembeni erős cenzúra érvényesült. Az egyetem ennek kapcsán vesztett vonzerejéből, és külföldi diákjainak száma is jelentősen megcsappant. A magyar és német diákoknak fenntartott kollégiumok bezártak. Amint a lengyel nemesség lehetőséget kapott arra, hogy egyetemi képzettség nélkül is betölthessen hivatalokat, a lengyel hallgatók száma is csökkent. 1586-ban az egyetem létrehozta a ma is létező Nowodworski középiskolát, ami Lengyelország egyik legrégibb középfokú oktatási intézménye. A középiskola a 17. században része lett annak az iskolák közötti szövetségnek amit az egyetem igyekezett megszervezni. III. Zsigmond lengyel király uralkodása alatt a király támogatását élvező jezsuiták továbbra is erős befolyást igyekeztek gyakorolni az egyetem fölött, ami tovább vesztett nemzetközi tekintélyéből. 1655-ben a lengyel–svéd háború idején, a Krakkót megszálló svéd csapatok az egyetemet is feldúlták.

A felvilágosodás korszaka jelentős szemléletbe és szervezeti változásokat hozott az egyetem életébe. 18. században teret nyert a lengyel jog, a földrajz- és a hadtudomány oktatása, csakúgy mint a német és francia nyelv tanítása. 1748-ban hozták létre Természettudományi tanszéket. Jelentős szervezeti reform kezdődött és számos intézmény jött létre: így például obszervatórium, botanikus kert, klinikák és laboratóriumok. Az egyetem polgársága jelentős számban részt vett a Tadeusz Kościuszko vezette, a megszálló orosz és porosz csapatok ellen irányuló, 1749-es felkelésben.[1]

Magyar oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemen 1989 óta működik Magyar Filológiai Tanszék.[2]

Híres tanárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres hallgatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]