Hedvig lengyel királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hedvig
Lesseur-Jadwiga.jpg

Lengyelország királynője
Uralkodási ideje
13841399. július 17.
Örököse Jagelló Erzsébet Bonifácia (1399–1399)
Koronázása Waweli székesegyház, Krakkó
1384. október 16.
Elődje I. (Nagy) Lajos
Utódja II. (Jagelló) Ulászló
Életrajzi adatok
Uralkodóház Anjou-ház (Capeting-dinasztia)
Született 1374. február 18.
Buda
Elhunyt 1399. július 17. (25 évesen)
Krakkó
Nyughelye Wawel, Krakkó
Házastársa Jagelló litván nagyherceg, II. Ulászló néven lengyel király (1351 körül–1434)
Gyermekei Erzsébet Bonifácia (1399–1399)
Édesapja I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király (1326–1382)
Édesanyja Kotromanić Erzsébet bosnyák hercegnő (1340 körül–1387)

Szent Hedvig (lengyelül: Jadwiga Andegaweńska), (1374. február 18.Krakkó, 1399. július 17.), Lengyelország királynője és Litvánia nagyhercegnéje. Az Anjou-ház magyar királyi ágából származott. A Dunakanyar védőszentje.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hedvig királynő Jan Matejko lengyel festő lengyel királyokat megörökítő sorozatában (18901892)
Szent Hedvig szobra Vácott

I. Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet lánya. Lajosnak Erzsébettől három lánya született, Katalin, Mária és Hedvig. Apja halála után a lengyel trónt Hedvig, a magyart pedig Mária örökölte. Hedviget 1384-ben koronázták meg, az oklevelek királyként említik, mert a kor hivatalos nyelve, a latin nem tett különbséget királynő és királyné közt, és nem lett volna egyértelmű, hogy uralkodóról van szó.

Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négyévesen, – mivel Vilmosnak szánták a magyar trónt is – mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól.

Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?…. Szorgalmazta a meggyőzés elvét a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését. Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára is. Krakkóban noviciátust alapított, ahol elérte a teológiai fakultás megindítását is a pápától. Biecz városában kórházat építtetett.

Szent Hedvig és II. Ulászló szobra Budán a Bécsi kapu mellett (felavatva 2013. 10. 30.)

Leánya, Erzsébet Bonifácia szülését követő gyermekágyi lázba halt bele. A lányát négy nappal élte túl. Szentség hírében halt meg 1399-ben, s közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Waweli székesegyház oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket is szokták. Bár a kanonizáció, illetve az elevatio (felemelés) még sokáig váratott magára, töretlen volt - ahogy a lengyelek hívják, Jadwiga - tisztelete, s mindenhol szentek társaságában, szentként ábrázolták. Szentté azonban csak az első lengyel pápa, II. János Pál avatta 1997. június 8-án, aki korábban már bíborosként a boldoggá avatásán szorgoskodott. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje. Ünnepe: július 18.


Gyermeke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lenarduzzi, Marie-Albane: Szent Hedvig magyarországi Anjou hercegnő, Lengyelország királynője, Ecclesia, Budapest, 2003. (Eredeti kiadás: Lenarduzzi, Marie-Albane: Sainte Hedwige. protectrice des nations, Pierre Téqui éditeur, Paris, 1999.)
  • Dümmerth Dezső (1982): Az Anjou-ház nyomában, Panoráma, Budapest.
  • Bérczi Sz. (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete. TKTE. Budapest. (ISBN 978-963-87437-2-5)
  • Török J. (1991): A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft, Budapest.
  • White, K. E. (1993): Szentek kislexikona. Maecenas Könyvkiadó, Budapest.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hedvig címere
Hedvig királynő síremléke

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hedvig lengyel királynő témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
I. (Nagy) Lajos
Lengyel uralkodó
13841399
A lengyel címer
Következő uralkodó:
II. Jagello Ulászló