V. Boleszláv lengyel fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Boleszláv
Bolesław V Wstydliwy by Aleksander Lesser.PNG

Lengyelország nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1243 – 1279. december 7.
Elődje Konrád
Utódja II. Leszek
Életrajzi adatok
Uralkodóház Piast-dinasztia
Született 1226. június 21.
Stary Korczyn
Elhunyt 1279. december 7. (53 évesen)
Krakkó
Házastársa Kinga (1224–1292)
Gyermekei nem volt
Édesapja I. Leszek
Édesanyja Lucki Grzymisława

V. Boleszláv, más néven Szemérmes Boleszláv[1][2] (lengyelül: Bolesław V Wstydliwy), (1226. június 21.1279. december 7.) krakkói és sandomierzi herceg (1233-tól), lengyel fejedelem.

Fehér Leszek és Lucki Grzymisława fia, Igazságos Kázmér unokája, Árpád-házi Szent Kinga férje.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja halálakor nagybátyja, Mazóviai Konrád anyjával együtt bebörtönözte először Czerskben, majd Sieciechówban. A szökésben segítette Klemens z Ruszczy főúr.

1239-ben az akkor 13 éves Boleszláv feleségül vette a 15 éves magyar királylányt, Kingát, IV. Béla lányát, akivel már korán eljegyezték.[3] A házasság jó hatással volt a lengyel–magyar kapcsolatokra.[4] 1241-ben a tatárok végigdúlták Lengyelországot is; a fejedelmi pár a tatárjárás elől előbb a szepességi Podolinba, majd a Dunajec bal partján álló Csorsztin várába menekült.[5] Mazóviai Konrád 1243. évi suchodołi csatában elszenvedett veresége után krakkói herceg lett.

1257-ben városi jogokat adott (magdeburgi mintára) Krakkónak és később más városoknak is, mint például Koprzywnicának az 1268. december 8-i oklevéllel. Gondoskodott az egyház érdekeiről, számos gazdasági és jogi privilégiumot adott többek között a koprzywnicai cisztercieknek 1262-ben és 1277-ben. A krakkói püspökkel együtt elindította szczepanówi Szent Szaniszló, a lengyel királyság patrónusának kanonizálását, melyre 1253-ban került sor, többek között Boleszláv és Kinga buzgóságának köszönhetően.[5]

1253-ban és 1260-ban katonai segítséget nyújtott apósának, IV. Bélának a II. Ottokár cseh király elleni háborúban Morvaországban.[4] 1264-ben legyőzte a jatvingokat és ruszin szövetségeseiket, ezzel biztosítva a fejedelemség keleti határait.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor feleségül vette Kingát, annak szüzességi fogadalma hatására Boleszláv is örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban (ún. Szent József-házasságban éltek[3]), így utód nélkül halt meg.[1][2] A krakkói ferences templomban temették el.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Bokor József (szerk.). Boleszláv, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.). Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 6. 
  2. ^ a b Rieth József: Szemérmes Boleszláv (magyar nyelven). Magyar katolikus egyház, 1997–1999. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  3. ^ a b Kiállítás nyílik Árpád-házi Szent Kingáról (magyar nyelven). Múlt-Kor / MTI, 2013. március 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  4. ^ a b Divéky Adorján.szerk.: Szekfű Gyula: Lengyelország történelmi fejlődése, A magyarság és a szlávok (magyar nyelven). Lucidus Kiadó. ISBN 963 85 954 7 7 [1942] (2000). Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 6. 
  5. ^ a b Diós István: Árpád-házi Boldog Kinga (magyar nyelven). A szentek élete. Szent István Társulat / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Mazóviai Konrád
Lengyel uralkodó
12431279
A lengyel címer
Következő uralkodó:
Fekete Leszek