II. Vencel cseh király
| II. Vencel | |
 |
|
|
|
|
| Csehország királya | |
| Uralkodási ideje 1278 – 1305. június 21. |
|
| Koronázása | 1297. június 2. |
| Elődje | II. Ottokár |
| Utódja | III. Vencel |
| Lengyelország királya | |
| Uralkodási ideje 1300 – 1305. június 21. |
|
| Elődje | II. Przemysł |
| Utódja | III. Vencel |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1271. szeptember 17. Prága |
| Elhunyt | 1305. június 21. (33 évesen) Prága |
| Nyughelye | Königsaal, Prága[1] |
| Házastársa | 1. Habsurg Judit 2. Piast Erzsébet Richeza |
| Édesapja | II. Ottokár |
| Édesanyja | Rurik Kunigunda cseh királyné |
II. Vencel (csehül Václav II., lengyelül Wacław II Czeski, németül Wenzel II. (Böhmen)), (1271. szeptember 17.[2][a 1] – 1305. június 21.[2][a 2]) cseh király 1278-tól, krakkói herceg 1291-től, Lengyelország királya 1300-tól haláláig. Magyarországra is ki tudta terjeszteni a befolyását.[3]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A Přemysl-dinasztiából származott, II. Ottokár és Kunigunda fia. Mindössze 7 éves volt amikor édesapja meghalt. Fiatal korára való tekintettel az ország irányítását Vencel gyámja, IV. Ottó brandenburgi őrgróf kaparintotta meg, aki nekiállt, hogy kifossza az országot.[4] Ottó az ifjú Vencelt éveken át a brandenburgi, a spandaui és a zittaui börtönben tartotta fogva, ahol a fiú gyakran szenvedett a hidegtől és az éhségtől. Állítólag az állandó betegeskedése és mindentől való félelme is ide vezethető vissza. Vencelben nemcsak a dörgés, a villámlás, a vihar keltett rettegést, hanem a macska és annak nyávogása is.[forrás?]
Az 1280-as évek első felében egyre hevesebb ellenállás bontakozott ki brandenburgi Ottó és annak szövetségeseivel szemben, ami kedvezett Vencel hatalomra juttatásának.[forrás?] Vencel 1283-ban térhetett vissza Prágába azon főúri csoportok támogatásával, akik megelégelték a trónra törő Zaviš (Falkenstein) lovagnak, az anyakirálynő szeretőjének (később férjének) hatalmaskodását.[3] A tényleges irányítás csak 5 év múltán került a kezébe. Vencel 1289-ben elfogatta Zavišt, leverte annak párthíveit, és végül kivégeztette vetélytársát (1290).[3] A cseh koronával egyesítette Egert és Meissent, és hűbéri jogot nyert a sziléziai hercegségek felett.[4] 1291-ben Felső-Szilézia bekebelezése után elfoglalta Krakkót.[3] 1300-ban Nagy-Lengyelország királyává választották. Ennek örökösével kötötte második házasságát.[4]
Vencel Magyarország és Ausztria kapcsán is nagyratörő álmokat dédelgetett magában, melynek megvalósulásával egész Közép-Kelet Európára kiterjedő hatalommal rendelkezett volna.[forrás?] 1301-ben, az Árpád-ház kihalása után a magyar főurak egy csoportja felajánlotta – a dinasztiával rokonságban levő – Vencel számára a magyar koronát is.[3] Ezt azonban nem fogadta el[3], hanem János kalocsai érsek támogatásával fiát, az ugyancsak Vencelt Székesfehérváron koronáztatta magyar királlyá. Természetesen sok magyar főúr – félve a csehek hatalmának túlzott megnövekedésétől – nem ismerte el Vencelt legitim magyar uralkodónak.[forrás?] A Vencel párt alulmaradt a küzdelmek, így a király 1304-ben feladta tervét, és fiát hazavitte Prágába.[3]
A magyarországi kudarc után II. Vencel figyelme Ausztria felé irányult. Célkitűzéseit azonban már nem vihette véghez, mert a tuberkulózisban szenvedő uralkodó 34 éves korában, 1305. június 21-én meghalt II. Vencel cseh király.[forrás?]
Fia, Vencel követte a cseh trónon, de mivel ő gyermektelenül halt meg, II. Vencelnek két lányából is cseh királyné lett, akiknek a férjei uralkodtak Csehországban: Anna, Karintiai Henrik 1. felesége és Erzsébet, Luxemburgi János 1. felesége. Přemysl Erzsébet fia, Luxemburgi Károly révén II. Vencel utódai uralkodtak továbbra is Csehországban.
Családfa [szerkesztés]
| I. Vencel * 1205 k. † 1253. IX. 23. |
Hohenstauf Kunhuta * 1200 k. † 1248. IX. 13. |
III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem * 1219 † 1263 |
Árpád-házi Anna * 1226/1227 † 1285 k. |
||||||||||
| II. Ottokár * 1232 ősze † 1278. VIII. 26. |
Rurik Kunigunda * 1245. VI. 12. † 1285. IX. 4. |
||||||||||||
| 1 Habsburg Guta * 1271. III. 13. † 1297. V. 27. OO 1278 |
II. Vencel * 1271. IX. 27. † 1305. VI. 21. |
2 Piast Erzsébet * 1286. IX. 1. † 1335. X. 18. OO 1300 |
|||||||
| 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | |||||
| Přemysl Ottokár * 1288 † 1288 |
III. Vencel * 1289. X. 6. † 1306. VIII. 4. |
Ágnes (1) * 1289. X. 6. † 1296 |
Anna * 1290. X. 15. † 1313. IX. 3. |
Erzsébet * 1292. I. 20. † 1330. IX. 28. |
|||||
| 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | |||||
| Guta (1) * 1293 † 1294 |
János (1) * 1294 † 1294 |
János (2) * 1295 † 1296 |
Margit * 1296. II. 21. † 1322. IV. 8. |
Guta (2) * 1297 † 1297 |
|||||
| 2 | |||||||||
| Ágnes (2) * 1305. VI. 15. † 1337 |
|||||||||
Egyéb [szerkesztés]
- Vencelt történelem legfélősebb uralkodói között tartják számon. Nemcsak a dörgés, a villámlás, a vihar keltett benne rettegést, hanem a macska és annak nyávogása is.[forrás?]
- A német irodalomba, mint a költészet kiváló művelője, a minnesängerek között foglal helyet.[4]
Megjegyzések [szerkesztés]
- ↑ Születését közli a Chronicon Francisci: [1271-ben] "in die beatorum Martyrum Cozmæ et Damiani" [...] "Wencezslaus…Rex Boemiæ" (Chronicon Francisci, Scriptores Rerum Bohemicarum, Tomus II, p. 11.) [FMG]
- ↑ Haláláról a Notæ Altahenses-ből értesülünk: "1305 XIII Kal Iul – Wenzeslaus Bohemorum rex" (Notæ Altahenses 1305, MGH SS XVII, p. 423.) Más dátumot jelöl meg a Chronica Pragensis (Chronicon Francisci) a halál dátumaként "XI Kal Iul" 1305-en. Eltemették "in Aula Regia". (Chronica Pragensis (Chronicon Francisci), Liber I, Caput XVII, Scriptores Rerum Bohemicarum, Tomus II, p. 68.) [FMG]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ [fmg.ac/Projects/MedLands/BOHEMIA.htm#_Toc278782577 Bohemia. Wenzel II 1283-1305, Wenzel III 1305-1306, Rudolf 1307, Heinrich 1307-1310] (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ^ a b [genealogy.euweb.cz/bohemia/bohemia2.html#W2 The Premyslids] (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ^ a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4 , 668. oldal
- ^ a b c d Bokor József (szerk.). [mek.oszk.hu/00000/00060/html/105/pc010553.html#5 Vencel], A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
Lásd még [szerkesztés]
- Csehország uralkodóinak listája
- Cseh fejedelmek és királyok családfája
- Lengyelország uralkodóinak listája
- Lengyel fejedelmek és királyok családfája
| Előző uralkodó: II. Przemysł |
|
Következő uralkodó: III. Vencel |
| Előző uralkodó: II. Ottokár |
|
Következő uralkodó: III. Vencel |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
