I. Ottokár cseh király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Ottokár
Po1 postava.jpg

Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1192 – 1193
Elődje II. Vencel
Utódja I. Henrik Bretiszláv
Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1197 – 1198
Elődje III. Ulászló
Utódja nem volt
Csehország királya
Uralkodási ideje
1198 – 1230. december 15.
Koronázása Mainz[1]
1198. augusztus 15.[1]
Elődje nem volt
Utódja I. Vencel
Életrajzi adatok
Született
1158
Prága
Elhunyt
1230. december 15.
Prága
Gyermekei I. Vencel cseh király
Prágai Szent Ágnes
Édesapja II. Ulászló
Édesanyja Thüringiai Judit

I. Přemysl[2] Ottokár (csehül Přemysl Otakar I.), (11581230. december 13.[3]/15.[4][5]) cseh fejedelem 1192-től 1193-ig és 1197-től 1198-ig, cseh király 1198-től haláláig. A német királytól autonómiát szerzett Csehország számára, a Přemýsl-háznak pedig örökösödési jogot a cseh koronára.[5]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Ulászló király ifjabbik fiaként 1192-ben VI. Henrik német-római császártól Csehországot kapta hűbérül[3], de előbb rokonát, Vencelt kellett megbuktatnia, akinek a kezében volt a hatalom.[3] Később, mivel csatlakozott az északnémet és a rajnai fejedelmek alkotta császár elleni szövetséghez, Henrik elvette Ottokártól Csehországot és Henrik prágai püspöknek adta.[3] Ennek halála után, 1197-ben a rendek Ottokár testvérét, a morva fejedelmet emelték Csehország fejedelmi székébe.[3] Henrik haláláig Ottokár nyugton maradt, de akkor fegyvert fogott és egyezséget erőszakolt ki, melynek értelmében ő lett Csehország uralkodója.[3] 1198-ban Sváb Fülöp német király királyi rangra emelte Ottokárt és csaknem teljes autonómiát biztosított országa számára.[5] 1204-ben III. Ince pápa örökölhetőnek ismerte el Ottokár királyi címét.[6]

A német uralkodók harcában bizonytalan álláspontot képviselt (saját tekintélyének emelésén dolgozott[3]): eleinte Fülöpöt támogatta[3] (aki királyi címet is adott neki[3]); később IV. Ottóhoz pártolt.[3] Ez nem akadályozta meg abban, hogy IV. Ottónak kiátkozása után, 1211-ben II. Frigyest segítse a trónra emelni.[3] Frigyes aztán 1212-en megerősítette Ottokár királyi rangját, és ünnepélyesen ezzel szinte teljesen megszüntette a császári ellenőrzést a cseh ügyek felett.[5] (Sőt, Ottokár fiát, I. Vencelt is meghagyta Csehország hűbérének tulajdonában.[3])

Ottokár uralma teremtette meg az erős cseh állam alapját, amely hatalmának tetőfokát később, a XIII. század második felében érte el.[5]

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Josef Matyáš Trenkwald (1824-1897): I. Ottokár és III. Ulászló
I. Ulászló
* 1065 k.
† 1125. IV. 12.
  Berg-i Richeza
* 1095
† 1125. IX. 25.
  Thüringiai Lajos
* 1190 k.
† 1140. I. 12.
  Hesse-i Hedvig
         
     
  II. Ulászló
* 1117
† 1174. I. 18.
  Thüringiai Judit
* 1135 k.
† 1174 után
 
     
   

Meissen-i Adelheid
* 1160 k.
† 1211. II. 2.
OO   1) 1178
I. Ottokár
* 1158
† 1230. XII. 15.

Árpád-házi Konstancia
* 1180. II. 17.
† 1240. XII. 4.
OO   2) 1199
                   
                   
Vratiszláv
* 1181 előtt
† 1225 után
1) Dagmar
* 1186 k.
† 1213. V. 24.
1) Božiszlava 1) Hedvig 2) Vratiszláv
                   
2) Judit
† 1230. VI. 2.
2) Anna
* 1204
† 1265. VI. 23.
2) Anežka 2) I. Vencel
* 1205 k.
† 1253. IX. 23.
2) Ulászló
* 1207
† 1227. II. 18.
                   
2) Přemysl
* 1209
† 1239. X. 16.
2) Wilhelmina
* 1210
† 1281. X. 24.
2) Prágai Szent Ágnes
* 1211. I. 20.
† 1282. III. 2.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ottokár sírja
  1. ^ a b Bohemia. Přemysl Otakar I 1192-1193, 1197-1230 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
  2. Mint személynév, nem pedig a dinasztia neve.
  3. ^ a b c d e f g h i j k l Bokor József (szerk.). Ottokár, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  4. The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  5. ^ a b c d e szerk.: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János: Uralkodók és dinasztiák – kivonat az Encyclopædia Britannicából. Magyar Világ Kiadó. ISBN 963 9075 12 4  , 526. oldal
  6. Magyar katolikus lexikon Online hozzáférés

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Vencel
Csehország uralkodója
11921193
A cseh címer
Következő uralkodó:
Henrik Bretiszláv
Előző uralkodó:
III. Ulászló
Csehország uralkodója
11971230
1198-tól királyként
A cseh címer
Következő uralkodó:
I. Vencel