II. Vratiszláv cseh király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Vratiszláv
Vratislav II.PNG

Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1061 – 1085. június 15.
Elődje II. Spitihnyev
Utódja nem volt
Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1185. június 15. – 1192. január 14.
Elődje nem volt
Utódja II. Břetiszláv
Életrajzi adatok
Született 1032 vagy 1033
Elhunyt 1092. január 14.
Nyughelye Vyšehrad
Édesapja I. Břetiszláv
Édesanyja Schweinfurti Judit

II. Vratiszláv, más írásmóddal Ratiszláv[1] (csehül Vratislav II.), (1032[2]/1033 k.[1]1092. január 14.[1][3]) cseh fejedelem 1061-től, király 1085-től haláláig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Břetiszláv és Jitka fiaként született[3]. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege[3]. Fivére, II. Spitihnyev 1056-ban uralma alá vonta hercegségét[3], így Vratiszláv Magyarországra menekült[3]. Első feleségének halála után még itt elvette Adelhaid hercegnőt[3], Salamon magyar király nővérét. Nem sokkal ezután felajánlották neki Csehország trónját[3] (1061[3]). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét[3]. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád)[3], 1063-ban meglapította a brünni püspökséget[4], amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett[5]. Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket 1068-ban[5]. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül[5]. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában IV. Henrik császár mellé állt[5]. Hűségéért Henrik 1085-ben vagy 1086-ban[1] királyi koronát kapott, amellyel 1086. június 15-én Csehország első királyává koronáztatta magát[1]. (10751081-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.[5][6])

Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beleegyezését kérte szláv liturgia tartására[5]. Utolsó éveiben leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, Břetiszlávnak lázadását[1]: a senioratus alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének[5].

Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt[7]. Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől 1092. január 14-én meghalt[7]. Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el[7].

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vratislav megkoronázása (Josef Mathauser (1846–1917) festménye)
Vratiszláv dénárja (A oldal)
Vratiszláv dénárja (B oldal)
Ulrik
† 1034. XI. 9.
  Božena ?
† 1052 után
  Henrik
zm. 1017
  Gerberga
† 1036 után
         
     
  I. Břetiszláv
* 1002 k.
† 1055. I. 10.
  Schweinfurti Judit
* 1010/1015
† 1058. VIII. 2.
 
     
   
1
ismeretlen
2
Adelheid
* 1040
† 1062. I. 27.
OO    1057 k.
II. Vratiszláv
* 1032
† 1092. I. 14.
3
Svatava
* 1046-1048
† 1126. IX. 1.
OO   1062
                   
   2    2    2    2
II. Břetiszláv
† 1100. XII. 22.
 
Vratiszláv
* 1061
 
Judit
* 1056/1058
† 1086. XII. 25.
 
Ludmilla
† 1100 után
 
   3    3    3    3    3        
Boleszláv
* 1062 után
† 1091. VIII. 11.
 
II. Borivoj
* 1064?
† 1124. II. 2.
 
I. Ulászló
* 1065 k.
† 1125. IV. 12.
 
Judit Grojčská
* 1066?
† 1108. XII. 17.
 
I. Szobeszláv
* 1087 ?
† 1140. II. 14.
 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f Bokor József (szerk.). Vratiszláv, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998) 
  2. The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  3. ^ a b c d e f g h i j Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 244. oldal
  4. Európa uralkodói, 244–245. oldal
  5. ^ a b c d e f g Európa uralkodói, 245. oldal
  6. Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)
  7. ^ a b c Árpád-házi leányok. Adelhaid (1040-1062) (magyar nyelven). Székely-magyar hupont. (Hozzáférés: 2011. január 6.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Spitihnyev
Csehország uralkodója
10611092
A cseh címer
Következő uralkodó:
I. Konrád