Prágai Szent Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prágai Szent Ágnes
AnezkaPremyslovna.jpg
Árpád-házi Szent Ágnes
Születése
1205
Prága
Halála
1282. március 2.
Prága
Ünnepnapja június 8.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Prágai Szent Ágnes témájú médiaállományokat.
A Prágai Szent Ágnes kolostor
Prágai Szent Ágnes kolostor
Prágai Szent Ágnes kolostor

Prágai Szent Ágnes, vagy Csehországi, Bohémiai, illetve Árpád-házi Szent Ágnes (Prága, 1205Prága, 1282. március 2.) I. Ottokár cseh király lánya; anyja III. Béla leánya, Konstancia cseh királyné.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atyja tervei szerint először Szakállas Henrik sziléziai herceg és Szent Hedvig fiával jegyezték el, és Sziléziába vitték, ahol Szent Hedvig a trebnici (trebnitzi) cisztercita apácák gondjára bízta. Három évet töltött a kolostorban. Miután jegyese vadászbalesetben meghalt, Ágnest visszavitték Prágába, ahol a doksonyi premontrei nővérek nevelték tovább.

Második vőlegénye II. Frigyes német-római császár fia, a későbbi VII. Henrik német király lett, ezért Ausztriába, a Babenberg-ház udvarába vitték, de atyja fölbontotta ezt az eljegyzést, és inkább magának II. Frigyesnek ígérte lánya kezét (amit időközben III. Henrik angol király is megkért).

1230-ban I. Ottokár váratlanul meghalt, és Ágnes IX. Gergely pápa közreműködésével rávette II. Frigyest, hogy álljon el a házasságtól. Visszatért Prágába, ahol háza közelében kolostort építtetett a minoritáknak, majd klarissza kolostort alapított a Szent Jakab-templom mellett. A kolostorba az első nővéreket Assisi Szent Klára, Ágnes levelezőpartnere küldte. Ágnes maga is belépett a kolostorba, majd 1234-ben átvette annak irányítását. Főleg a betegekkel (különösen a leprásokkal) és az árvákkal törődött, olyannyira, hogy valóságos városnegyed alakult karitatív intézményeiből. Templomokat építtetett Assisi Szent Ferenc, Mária Magdolna és Szent Borbála tiszteletére.

Mindvégig tartotta a kapcsolatot családjával, erélyesen és okosan közvetített rokonainak vitáiban. Halála előtt kibékítette Vencel királyt és lázadó fiát, Ottokárt.

Kolostorait 1782-ben II. József szüntette meg. Boldoggá avatását a huszita háborúk akadályozták meg. Sírját 1930-ban találták meg, és 1936-ban indították újra boldoggá avatását. II. János Pál pápa 1989. november 12-én avatta szentté. Ünnepe június 8-án van.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dümmerth D. (1977): Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest
  • Bérczi Sz. (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete. TKTE. Budapest (ISBN 978-963-87437-2-5)
  • Török J. (1991): A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft, Budapest
  • White, K. E. (1993): Szentek kislexikona. Maecenas Könyvkiadó, Budapest

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]