János cseh király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
János
Honza trun.jpg

Csehország királya
Uralkodási ideje
13101346. augusztus 26.
Koronázása
1311. február 7.
Elődje II. Henrik
Utódja Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház Luxemburgi-ház
Született 1296. augusztus 10.
Luxemburg
Elhunyt 1346. augusztus 26. (50 évesen)
Crécy
Édesapja VII. Henrik német-római császár
Édesanyja Brabanti Margit német királyné

Luxemburgi János vagy Vak János (1296. augusztus 10.[1]1346. augusztus 26.[1]) Csehország királya 1310-től és Luxemburg hercege volt 1313-tól. Képtelen volt megbirkózni a feudális anarchiával Csehországban, uralkodása háborúskodásokkal telt, de növelni tudta országa gazdaságát, amikor Sziléziát meghódította.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VII. Henrik német-római császár legidősebb gyermeke volt és francia oktatásban részesült, ám mégis a Német-római Birodalom politikáját sajátította el később országában. Amikor édesapja a német koronát elnyerte, a Henrik karintiai herceg kormányával elégedetlen csehországi rendek meghívták a cseh trón elfoglalására is.[1] Fiát, Jánost pedig a néhai II. Vencel cseh király leányával jegyezték el.[1] 1310-ben feleségül is vette Přemysl Erzsébetet, ezt követően pedig a cseh rendek királyukká választották.[forrás?]

Nem akarom tehát, hogy előttetek rejtve maradjon, hogy atyám, János hetedik Henrik római császár és a brabanti herceg leányának, Margitnak a fiaként született. Feleségül vette Erzsébetet, II. Vencel cseh király leányát és megkapta vele a cseh királyságot, mivel a férfi ág a cseh királyok házában kihalt. Elűzte Henriket, a karintiai herceget, akinek a felesége a saját említett feleségének a nővére volt, és aki majd később gyermek nélkül halt meg. Henrik a cseh királyságot az anyám nővérének a jogcímén János előtt bírta.[2]
– Vita Caroli Quarti (IV. Károly német-római császár önéletrajza)

János ekkor lett egyike a Német-római Birodalom hét választófejedelmének (hercegnek). Célja a német-római császári cím megszerzése volt, melyet ekkor az apja birtokolt. Ezt az álmát sohasem tudta beteljesíteni. Édesapja halála után (1313) megörökölte a Luxemburg hercege címet is, ám a trónt nem ő szerezte meg.[forrás?]

A német viszálykodásokban Wittelsbach Lajost támogatta (aki végül császár lett).[1] Az ő oldalán vett részt az 1322-es mühldorfi csatában.[1]

Nagyszámú egyéb hadjáratot is viselt, így 1329-ben és 1337-ben, amikor a német lovagrendnek sietett segélyére a zord Poroszországba.[1] Itt vesztette el a fél szemét[1], 1339-ben pedig teljesen megvakult.[1], Harci kedvét ez nem lohasztotta le, és birtokszerzésre célzó szakadatlan alkudozásaiban sem igen feszélyezte.[1] 1330-ban másodszülött fia, János Henrik, Maultasch Margitot, Tirol és Karintia úrnőjét vette el feleségül.[1] János 1334-ben Bourbon Beatrixot választotta második nejéül Párizsban.[1] 1335-ben megjelent a fényes visegrádi kongresszuson, ahol I. Károly magyar király békebíróként közvetített János és III. Kázmér lengyel király között.[1] János ekkor 500 márka aranyért (melyet a magyar király fizetett meg Kázmér helyett), a lengyel trónra emelt igényeiről lemondott.[1]

Élte alkonyán a királyt több rendbeli csalódás érte.[1] Fiát saját nejének ösztönzésére a karintiaiak elűzték, Margit pedig a császár fiához ment nőül, aminek következtében a Luxemburgok és a Wittelsbachok között teljes szakadásra került sor.[1] Amíg János másik fia, Károly, mint Bajor Lajos ellenkirálya lépett fel Németországban, addig az öreg János VI. Fülöp francia királynak indult segítségére az angolok ellen. A földszerzés reménye vezette. A Crécy melletti csata kezdetén János két francia vitéz lovához köttette a saját lovát és így ment neki az ellenségnek; a franciák azonban a csatát elvesztették és a király hősiesen küzdvén, elesett.[1] Utódja a cseh trónon fia, I. Károly lett, aki később a császári trónt is megszerezte.

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VI. Henrik luxemburgi gróf
* 1252
† 1288. VI. 5.
 
  Avesnes-i Beatrix
† 1321
 
  I. (Brabanti) János
* 1252/1253
† 1294. V. 3.
 
  Dampierre Margit
* 1251
† 1285. VII. 3.
 
         
     
  VII. Henrik német-római császár
* 1275/6. VII. 12.
† 1313. VIII. 24.
 
  Brabanti Margit
* 1276. X. 4.
† 1311. XII. 14.
 
 
     
   
1
Přemysl Erzsébet
* 1292. I. 20.
† 1330. IX. 28.
 
OO   
2
Bourbon Beatrix cseh királyné
* 1318
† 1383. XII. 23.
 OO    1334. XII.-e
János
* 1296. VIII. 10.
† 1346. VIII. 26.
 
3
törvénytelen
                   
   1    1    1    1    1
Margit
* 1313. VII. 8.
† 1341. VII. 11.
 
Judit
* 1315. V. 20.
† 1349. IX. 11.
 
IV. Károly német-római császár
* 1316. V. 14.
† 1378. XI. 29.
 
Přemysl Ottokár
* 1318
† 1320
 
János Henrik
* 1322. II. 12.
† 1375. XI. 12.
 
   1    1    2    2    3
Anna
* 1323. III. 27.
† 1338. IX-. 8.
 
Erzsébet
* 1323
† 1330 előtt
 
Vencel
* 1337. II. 25.
† 1383. XII. 8.
 
Bona
* ?
† ?
 
Miklós
* 1322
† 1358. VII. 20.
 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Bokor József (szerk.). János (14), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998) 
  2. Sz. Jónás Ilona: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Európa és Közel-Kelet IV-XV. század) (magyar nyelven). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 1999. április 16.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Karintiai Henrik
Csehország uralkodója
13101346
A cseh címer
Következő uralkodó:
Károly