I. Szobeszláv cseh fejedelem
| I. Szobeszláv | |
 |
|
|
|
|
| Csehország fejedelme | |
| Uralkodási ideje 1125 – 1140. február 14. |
|
| Elődje | I. Ulászló |
| Utódja | II. Ulászló |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1187 körül Prága |
| Elhunyt | 1140. február 14. Chvojen vára[1] |
| Házastársa | Adelheid |
| Édesapja | II. Vratiszláv |
| Édesanyja | Lengyelországi Świętosława |
I. Szobeszláv (csehül Soběslav I.), (1087 k. – 1140. február 14.[1][2]) cseh fejedelem 1125-től.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
II. Vratiszláv és Svatava fiaként született[1]. A cseh örökösödési rend nem sok esélyt adott Szobeszláv számára, hogy trónra kerüljön[1].II. Břetiszláv halála után II. Borivojt támogatta[1]. Számkivetésében külhoni udvarokat látogatott, hadjáratokban vett részt, különösen III. Boleszláv lengyel fejedelem ügyeibe ártotta bele magát, amikor a cseh fejedelem annak ellenlábasát, Zbignievet pártolta[1]. I. Ulászlótól elnyerte Brünn és Znaim hercegségét (1115–1123)[1]. Később ismét számkivetés lett a sorsa (1124), ekkor a szász herceg, a későbbi II. Lothár fogadta udvarába[1]. A bárók végül a legidősebb Přemyslida, II. (Fekete) Ottó ellenében hívták meg a trónra[1]. Szobeszláv az előzetes megállapodásokkal ellentétben elvette Ottótól Brünnt[1], s Vratiszlávnak (Brünni Konrád unokája) adta[1]. Ottó II. Lothárhoz fordult segítségért[1], amellyel kiváltotta a hazafias gondolkodású előkelők ellenállását[1] (Chlumec-i csata, 1126[1]). Szobeszláv győzött, Ottó holtan maradt a csatatéren[1]. II. Lothár elismerte a kialakult helyzetet a cseh politikai hatalom megerősítésével, miszerint a hűbéri birtokok adományozása a bárók szavazásán múlik[1]. Szobeszláv támogatta Lothárt a Staufenek ellen, hatalmas építkezésekbe kezdett a prágai várban és más erősségekben[1], 1130-ban pedig elfojtotta az ellene szőtt összeesküvést[1].
Családfa [szerkesztés]
| I. Bretiszláv * 1002 † 1055. I. 10. |
Schweinfurti Judit * 1003 † 1058. VIII. 2. |
I. Kázmér * 1016. VII. 25. † 1058. XI. 28. |
Kijevi Dobronega * 1016 † 1087 |
||||||||||
| II. Vratiszláv * 1032/1033 † 1092. I. 14. |
Piast Szvatava * 1046/8 † 1126. IX. 1. |
||||||||||||
| II. Szobeszláv * 1087 k. † 1140. II. 14. |
Árpád-házi Adelheid * 1107 † 1140. IX. 15. OO 1123 |
||||||||
| Ulászló * ??? † 1165 után |
Mária * 1124/1125 † 1172 után |
II. Szobeszláv * 1128 † 1180. I. 29. |
Ulrik * 1134 † 1177 után |
II. Vencel * 1137 † 1192 után |
|||||
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 219. oldal
- ↑ The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Bohemia. VRATISLAV II 1061-1093, BRĔTISLAV II 1092-1100, BOŘIWOJ II 1101-1107, 1117-1120, VLADISLAV I 1109-1125, SOBĚSLAV I UDALRICH 1125-1140, ULRICH 1165-1177, SOBĚSLAV II 1173-1178, WENZEL II 1191-1192, HEINRICH BRĔTISLAV 1193-1197 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Ulászló |
|
Következő uralkodó: II. Ulászló |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
