Albert magyar király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habsburg Albert
Albrecht II. von Habsburg.jpg
Habsburg Albert király, XVI. sz.-i ismeretlen festő műve (Kunsthistorisches Museum, Bécs)

Magyar Királyság királya
I. Albert
Uralkodási ideje
1437. december 18.1439. október 27.
Koronázása Székesfehérvár
1438. január 1.
Elődje Luxemburgi Zsigmond
Utódja Luxemburgi Erzsébet (Régens)
Német-római Birodalom német királya
Albrecht II.
Uralkodási ideje
1438. március 18.1439. október 27.
Koronázása nem koronázták meg[1]
Elődje Luxemburgi Zsigmond
Utódja III. (Stájer) Frigyes
Cseh Királyság királya
Albrecht I.
Uralkodási ideje
1438. május 6.1439. október 27.
Koronázása Prága
1438. június 29.
Elődje Luxemburgi Zsigmond
Utódja Utószülött László
Osztrák Hercegség hercege
Albrecht V.
Uralkodási ideje
1404. szeptember 14.1439. október 27.
Elődje IV. Albert
Utódja Utószülött László
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg
Teljes neve Habsburg Albert
Született 1397. augusztus 16.
Bécs
Elhunyt 1439. október 27. (42 évesen)
Neszmély
Házastársa Luxemburgi Erzsébet magyar, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő (1409–1442)
Gyermekei 1. Anna (1432–1462)
2. György (1435–1435)[2]
3. Erzsébet (1437–1505)
4. László (1440–1457)
Édesapja IV. Albert osztrák herceg (1377–1404)
Édesanyja Wittelsbach Johanna bajor hercegnő (1377–1410)

Habsburg Albert (Bécs, 1397. augusztus 16.Neszmély, 1439. október 27.) mint V. Albert osztrák herceg (14041439), mint II. Albert német király (14381439), mint I. Albert Magyarország (14371439) és Csehország királya (14381439). Az első Habsburg a magyar trónon.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albert király címere: Csehország (balról), Magyarország (jobbról) és Ausztria (középen) egyesített címereivel

1397. augusztus 16-án Bécsben született IV. Albert osztrák herceg (13771404; uralkodott: 13951404) és Johanna Zsófia bajor–straubingi hercegnő (13771410) második gyermekeként. Egyetlen nővére volt, Margit (13951447), aki 1412-ben IV. Henrik bajor herceg (13861450) felesége lett.

Albert apja kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkezett, hiszen már 1402-ben Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal olyan örökösödési szerződést kötött, mely szerint fiú örökös híján az előző évben nagykorúsított Albert követi majd Zsigmondot a magyar trónon. A szerződés tulajdonképpen Zsigmond hálája volt a Habsburg-hercegeknek, akik politikailag és fegyveres erőkkel is segítették a magyar királyt a cseh korona megszerzéséért féltestvérével, Vencellel vívott – egyelőre sikertelen – küzdelemben.

Az ifjú Albert már fiatalon, 1404. szeptember 14-én örökölte az osztrák hercegséget apja halála után. A zsinati eszme híveként saját egyházára támaszkodott. Az 1414-ben összehívott konstanzi zsinat szinte egyetlen eredményeként lemondatta a három pápát, és V. Mártont ismerte el új pápának, aki támogatta Albert melki reformját, melynek célja az egyházi birtokok gazdasági modernizációja volt.

Az 1420-as években részt vett a huszita háborúkban, 14341435-ben pedig az ország déli részén a törökök ellen harcolt. 1437. december 9-én meghalt apósa, Luxemburgi Zsigmond. Felesége, Erzsébet öröklési jogát elismerve a főurak és a főpapok szűk csoportja Albertet Pozsonyban 1437. december 18-án magyar királlyá választotta, választását azonban feltételekhez kötötték, többek közt nem fogadhatta el a német-római császári címet. A magyar koronázás 1438. január 1-én zajlott le Székesfehérvárott, ahol Albertet az esztergomi érsek, Erzsébetet a veszprémi püspök koronázta. Frankfurtban 1438. március 18-án II. Albert néven német királlyá választották, de rövid uralkodása alatt sohasem került sor a német királyi koronázására.[3] Az ún. kompakták elismerése után 1438. május 6-án cseh királynak is megválasztották. Anyósa, Borbála királyné összeesküvése miatt a lengyelekkel Sziléziában kisebb háborút kellett viselnie a cseh trónért, mivel a cseh főnemesek egy része a lengyel trónörököst, Jagelló Kázmért választotta meg Albert ellenében. Cillei Borbála új házasság reményében a lengyel királyt támogatta, a harcokból azonban Albert került ki győztesen. Prágában 1438. június 29-én koronázták meg.

Mint magyar király a kezét a koronázási feltételekkel gúzsba kötő főnemesség kiszolgáltatottja volt, s hosszas külföldi tartózkodása idején is az ő kezükben volt a hatalom. Emiatt az 1439-i budai országgyűlésen a köznemesi rend élesen hangoztatta követeléseit. Egyszersmind a honvédelmet a királyra hárították. A török fenyegető fellépése miatt (Szendrő eleste, 1439) 1439-ben hadjárat viselésére határozta el magát, seregével azonban csak Titelig jutott. Itt részben azért, mert a törökök Magyarország helyett Bosznia ellen fordultak, részben mert seregét vérhasjárvány támadta meg, csapatait szélnek eresztve hazaindult. Maga is megbetegedett, és útközben a Komárom vármegyei Neszmélyen meghalt. A monda szerint a Szőlő hegyen található Király kútból ivott dinnyeevés után, aminek hatására elhunyt. (Helyi hagyományra alapozva közli Szénássy Zoltán Neszmélyi krónika című művében. Szerepel a 100 magyar falu kincsestára Neszmély kötetében is.) Szívét és belső szerveit a neszmélyi református templom kertjébe temették, a helyet szív alakú kő jelzi. Felesége ekkor állapotos volt tőle; utószülött (posztumusz) fia, a későbbi V. László magyar király, 1440. február 22-én született meg. A Neszmélyen készített végrendelet szerint Albert a születendő gyermekének lakóhelyéül Pozsonyt jelölte ki, gyámságát a magyar, cseh és osztrák arisztokráciára bízta. Testamentuma szerint a bécsi Szent István-templomban kívánt nyugodni, ennek ellenére Székesfehérvárott temették el.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1421. szeptember 28-án, Pozsonyban kötött házasságot Luxemburgi Erzsébettel, Luxemburgi Zsigmondnak és második feleségének, Cillei Borbálának a lányával. Gyermekeik:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Genealogie-Mittelalter/Albrecht II. (Hozzáférés: 2014. június 7.): „Eine Krönung ALBRECHTS II. zum römisch-deutschen König erfolgte nicht.” (Magyarul: II. Albert német királyi koronázására nem került sor.) A Révai nagy lexikona és A Pallas nagy lexikona (Hozzáférés: 2014. június 7.) szerint Albertet 1438. május 31-én Aachenben német-római császárrá koronázták, de ez két okból is nyilvánvalóan téves forrásokon alapul. Teleki (1852: 91) és Ráth (1861: 160) kimutatja, hogy Albert 1438. június 1-jén az ausztriai Korneuburgban, Bécstől 14 km-re, tartózkodott, ahol Teleki szerint a pünkösdi ünnepeket töltötte, és ahonnan június 1-jén rendelkezett a fraknói gróf özvegye és az Osliak közt támadt vita ügyében. Ráth igazolja, hogy 1438. május 26-án még Bécsben volt a király, így lehetetlen lett volna véghez vinni az aacheni utat és a koronázást. Ugyanakkor a két lexikon másik tárgyi tévedése az, hogy Aachenben a német királyokat koronázták, a császári koronázás ez időben Rómában történt.
  2. György herceg a születése után rögtön meghalt. Ezt támasztják alá a következő genealógiai munkák: Genealogie-Mittelalter/Albrecht II. (Hozzáférés: 2014. június 7.) és Genealogie-Mittelalter/Elisabeth von Luxemburg (Hozzáférés: 2014. június 7.) és Isenburg (1936: 16. genealógiai tábla). Szilágyi Sándor szerk.: A magyar nemzet története (Hozzáférés: 2014. június 7.): „Albertnek nem voltak fiú gyermekei; egyetlen fia, György, csecsemő korában kevéssel előbb, 1435-ben hunyt el.” Ezekkel ellentétben a Foundation for Medieval Genealogy/Austria Genealogy (Hozzáférés: 2014. június 7.) azt állítja, hogy már 1431-ben megszületett, és a 4. életévébe lépett, mikor 1435-ben meghalt, mely bizonyára téves adaton alapszik. A csecsemő megjelölés is csak két év alatti gyermekekre vonatkozhat, György pedig a legszigorúbb számítások szerint, ha 1431 decemberében is született, halálakor is már három éves és két hónapos lett volna, ami rég túl van a csecsemőkoron. A Foundation for Medieval Genealogy forrása is csak azt támasztja alá, hogy György volt az elsőszülött fiú, nem pedig az elsőszülött gyermek, ami miatt az 1432-ben született Anna hercegnő előtt kellett volna születnie, és ezért sem igaz, hogy 1431-ben kellett születnie. (Foundation for Medieval Genealogy: „The Necrologium Austriacum names "Jorg in der klainhait gestorben" as older son of Duke Albrecht”, melynek jelentése: A Necrologium Austriacum megnevezi a kiskorában meghalt Györgyöt mint Albert herceg idősebb fiát.)
  3. Lásd az 1. lábjegyzetet.
  4. Lásd a 2. lábjegyzetet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Grandpierre K. Endre. Királygyilkosságok. Magyarok Titkos Története, 170–172. o. ISBN 963-7707-00-x (1991) 
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Herzoge und Erzherzoge von Oesterreich aus habsburgischem Geschlecht von Albrecht I. bis auf Maximilian I., Tafel 16., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten I., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Ráth Károly: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tartózkodási helyei, nyomtatott Sauervein Gézánál, Győr, 1861.
  • Teleki József, gróf: Hunyadiak kora Magyarországon I., Emich és Eisenfels Könyvnyomdája, Pest, 1852.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert magyar király témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Zsigmond
Magyarország uralkodója
1437–1439
A Szent Korona
Következő uralkodó:
I. Ulászló
Előző uralkodó:
Zsigmond
Német király
14381439
Német-római császár

A német-római császári korona
Következő uralkodó:
III. Frigyes