Habsburg Erzsébet magyar hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habsburg Erzsébet
Elżbieta Rakuszanka.JPG
Habsburg Erzsébet lengyel királyné, ismeretlen festő, 1477

Lengyel Királyság királynéja
Elżbieta Rakuszanka (Habsburżanka)
Uralkodási ideje
1454. február 10. – 1492. június 7.
Koronázása Krakkó
1454. február 10.
Elődje Holszański Zsófia
Utódja Rurik Ilona
Litván Nagyhercegség nagyhercegnéje
Elżbieta Rakušanka
Uralkodási ideje
1454. február 10. – 1492. június 7.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Rurik Anna
Utódja Rurik Ilona
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg-ház
Teljes neve Habsburg (Ausztriai) Erzsébet
Született 1437
Bécs
Elhunyt 1505. augusztus 30. (68 évesen)
Krakkó
Nyughelye Wawel, Krakkó
Házastársa IV. Kázmér lengyel király (1427–1492)
Gyermekei 1. Ulászló (1456–1516)
2. Hedvig (1457–1502)
3. Kázmér (1458–1483)
4. János Albert (1459–1501)
5. Sándor (1461–1506)
6. Zsófia (1464–1512)
7. Erzsébet (1465–1466)
8. Zsigmond (1467–1548)
9. Frigyes (1468–1503)
10. Erzsébet (1472–1480 után)
11. Anna (1476–1503)
12. Borbála (1478–1534)
13. Erzsébet (1482–1517)
Édesapja I. (V./II.) Albert magyar, német és cseh király, osztrák herceg (1397–1439)
Édesanyja Luxemburgi Erzsébet magyar és cseh királyi hercegnő, német-római császári hercegnő (1409–1442)

Habsburg Erzsébet (Bécs, 1437Krakkó, 1505. augusztus 30.) magyar királyi hercegnő, osztrák hercegnő, majd lengyel királyné és litván nagyhercegné, lengyel és magyar anyakirálynő. Habsburg Albert király és Luxemburgi Erzsébet királyné másodszülött lánya, V. László nővére, Zsigmond király és Cillei Borbála unokája, IV. Kázmér lengyel király felesége, II. Ulászló édesanyja, I. Mátyás egyik legnagyobb politikai ellenfele.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gerard de Roo: Habsburg Erzsébet, az 1477-es festmény utáni metszet, 1621, lásd fent

Öccse, V. László és nővére, Anna hercegnő halála után mint a magyar trón jogos örököse, valamelyik fia számára próbálta megszerezni a magyar trónt.[1] I. Mátyást trónbitorlónak tekintette, és mereven elzárkózott attól, hogy egyik lányát I. Mátyás feleségül vegye. Mindkét igyekezetét végül siker koronázta, nem lett I. Mátyás anyósa, és legidősebb fia, II. Ulászló néven, I. Mátyás halála után, 1490-ben elfoglalhatta a magyar trónt. Már korán bekapcsolódott akaratlanul is a magyar politikai küzdelmekbe, hiszen Kottanner Jánosné Wolfram Ilona volt az ő szárazdajkája, aki 1440-ben éppen ebbéli minőségében mint Luxemburgi Erzsébet királyné bizalmasa kapta azt a feladatot, hogy a visegrádi várból lopja el a Szent Koronát. Erzsébet hercegnő 1439 elején, még apja életében jön Magyarországra Bécsből Kottanner Jánosné kíséretében, hogy anyja közelében lehessen, és így már korán közvetlen szemtanúja lesz a pezsgő magyar politikai közéletnek édesanyja és nevelőnője gondos őrizete alatt. 1442-ben édesanyja, Luxemburgi Erzsébet és I. Ulászló közötti megegyezés értelmében nővérét, Anna hercegnőt eljegyezték I. Ulászlóval, míg Erzsébet hercegnőt I. Ulászló öccsével, Jagelló Kázmér lengyel és litván herceggel. A megegyezés után pár nappal, mely Győrben jött létre, Luxemburgi Erzsébet királyné meghalt. A megállapodásból I. Ulászló korai halála miatt csak Erzsébet hercegnő és Kázmér herceg házassága valósult meg 1454-ben, aki akkor már IV. Kázmér néven lengyel király volt. Erzsébet dédnagymamaként halt meg 68 évesen 1505. augusztus 30-án Krakkóban. 13 gyermekéből 11 megérte a felnőttkort, de közülük csak hét élte túl Erzsébetet.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Annának csak két lánya született, akiknek kisebb esélyük volt a trónra pályázni, mint nagynénjük bármelyik fiának.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korabeli források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mollay Károly (ford.): A korona elrablása, Kottanner Jánosné emlékirata 1439–1440, Magyar Helikon, Budapest, 1978. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Uhlárik János (ford.): Erzsébet lengyel királynénak a királyi gyermek neveléséről fiához II. Ulászló Magyar- és Csehország királyához irt könyve (De Institutione Regii Pueri Helisabetha Poloniae Regina Wladislao Pannoniae Bohemiaeque Regi Filio Carissimo), (1503), A Bécsi Császári és Királyi Udvari Könyvtárnak 10573. sz. XVI. századi kódexéből, különnyomat, Pozsony, Stampfel Károly Kiadása, 1893.

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Higgins, Mrs. Napier: Elizabeth of Luxemburg, In: Mrs. Napier Higgins: Women of Europe in the Fifteenth and Sixteenth Centuries Vol II., Hurst and Blackett Publishers, London, 202−244, 1885. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Schönherr Gyula: Az Anjou-ház örökösei, In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 385–630, 1895. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, (főszerk.: Benda Kálmán), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg Erzsébet magyar hercegnő témájú médiaállományokat.
Előző
Holszański Zsófia
Lengyelország királynéja POL Przemysł II 1295 COA.svg
1454 – 1492
Következő
Rurik Ilona
Előző
Rurik Anna
Litvánia nagyhercegnéje Coat of arms of Lithuania.svg
1454 – 1492
Következő
Rurik Ilona