Emberölés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A büntetőjogban az emberölés a személy elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény. A hatályos magyar szabályozás szerint emberölés bűntettét követi el, aki mást megöl,[1] azaz ez egy nyitott törvényi tényállás.

Jogi tárgy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogi tárgya az emberi élethez fűződő jog.

Passzív alany[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak élő ember lehet, aki különbözik az elkövetőtől.

Elkövetési magatartás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más ember életének bűnös kioltása. A törvényi tényállás a szándékos emberölés alapesetét írja le, nyitott törvényi tényállás formájában. A jogalkotó a konkrét magatartást nem határozza meg, csak az eredményt, más ember megölését. Mulasztás akkor állapítható meg, ha az elkövető olyan magatartás tanúsítását mulasztja el, amelyre nézve kötelezve volt.

Bűncselekmény alanya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bárki lehet. Kizárólag az elkövetőn kívülálló személy megölése tényállásszerű, az öngyilkosság nem tekinthető emberölésnek.

Eredmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A passzív alany halála. Az emberölés a materiális bűncselekmények csoportjába tartozik, az eredmény sértő típusú, amelynek az elkövető magatartásával okozati összefüggésben kell bekövetkeznie.

Megvalósulási szakaszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előkészület is büntetendő: (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az emberölés kísérleti stádiumban marad, amíg a sértett halála be nem következik. A sértett biológiai halálának beálltával válik befejezetté a bűncselekmény.

Bűnösség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bűncselekményt szándékosan és gondatlanul is el lehet követni.

Minősített esetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

  • a) előre kitervelten
  • b) nyereségvágyból
  • c) más aljas indokból, illetve célból
  • d) különös kegyetlenséggel
  • e) hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kélt személy ellen
  • f) több emberen
  • g) sok ember életét veszélyeztetve
  • h) különös visszaesőként
  • i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen
  • j) védekezésre képtelen személy sérelmére

követik el.

Büntetési tétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberölés büntetési tétele alapesetben 5-15 évig terjedő szabadságvesztés.

Jogtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csemegi-kódex még különbséget tett gyilkosság és emberölés között aszerint, hogy a szándékos emberölést előre kitervelten követték-e el vagy sem. A gyilkosság büntetési tétele halál volt.[2]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • dr. Dános Valér-dr. Sóti Kálmán - Jogi ismeretek, Rejtjel Kiadó, 2003, Budapest
  • Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdés, illetve 2012. évi C. törvény 160. § (1) bekezdés
  2. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5799