Apartheid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az apartheid a faji elkülönítés (szegregáció) politikája, amelyet a Dél-afrikai Unióban illetve utódállamában, a Dél-afrikai Köztársaságban 1994-ig alkalmazott a fehér kisebbség.

Rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban az élet minden területén – gazdaságban, politikában, kultúrában – az apartheid, azaz a faji megkülönböztetés érvényesült. Minden terület a fehérek kezében összpontosult. Új törvényeket hoztak a 40-es évektől, amelyek a feketéket háttérbe szorították. Ez a rendszer azonban az 1990-es évek elején összeomlott, több száz törvényt hatályon kívül helyeztek és 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon, amelyen Nelson Mandela lett a Dél-afrikai Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apartheid tábla Dél-Afrikában

Az első európaiak Portugáliából érkeztek a mai Dél-Afrika területére, akik a 15. században értek a partokhoz. Kolóniákat viszont a hollandok alapítottak a 17. században, a 19. században viszont az angol jelenlét is erősödött. A búrnak nevezett többnyire hollandokból és frízekből, kisrészt hugenotta (francia) és német bevándorlók állandó konfliktusban álltak az őslakosokkal egészen 1838-ig, amikor is véres csatában legyőzték a zulu erőket. A búrok gyűlölettel tekintettek a feketékre, iskoláikban is külön arra oktatták a gyerekeiket, hogy a fekete ember a sátán ivadéka, kafferek (pogányok), meg kell semmisíteni őket. A 19. században búr irtóhadjáratok indultak a zuluk és busmanok ellen, falvaikat felgyújtották, állataikat elhajtották, másokat koncentrációs táborokba küldtek.

A zuluk később az angolokkal is harcba kerültek, ezt a csatát végül szintén az európaiak nyerték. A főleg a nyersanyagokért folytatott harcok 1899 és 1902 között az angol-búr háborúhoz vezettek, amely arról is nevezetes, hogy a britek megalkották a világ első koncentrációs táborát, ahol 28 ezer búr pusztult el. A 20. század elejétől angol gyarmat, majd 1926-tól Dél-afrikai Unió néven a Brit Nemzetközösség tagja lett. A mai Dél-afrikai Köztársaságot 1961-ben kiáltották ki. A lakosságnak mintegy 75%-a őslakos, a fehérek mellett jelentős ázsiai népesség él Dél-Afrikában.

  • Az angol telepesek, mikor elfoglalták az országot, faji megkülönböztetést, búr szóval apartheidet alkalmaztak. A lakosságot két részre osztották, a fehérekre, akik a lakosság kb. 10%-át és a nem-fehérekre, akik kb. a 90%-át tették ki.
  • A buszokon, ha az alsó részen ki volt írva, hogy „Only White”, akkor nem ülhetett le oda nem-fehér, tehát neki gyalogolnia kellett. Külön parkokat hoztak létre a feketéknek és a fehéreknek, de voltak közös parkok is, ahol meg volt szabva padonként, hogy milyen etnikum ülhet rá. Egyes utcák csak fehérek részére voltak fenntartva.
  • A fehérek kezében volt a gazdasági és a politikai hatalom.
  • A feketék bantusztánok révén külön lakónegyedekbe tömörültek, és a bantusztánból kilépni csak engedéllyel volt szabad. Így a feketék idegennek számítottak a saját hazájukban. Kilépőt csak akkor kaphattak, ha egy másik bantusztánban, vagy egy mezőgazdasági területen dolgoztak.
  • Akárcsak az indiai kasztrendszerben, itt is szokásos volt, hogy ha egy fehér megvert egy helyi lakost, az utóbbi nem üthetett vissza, különben bíróság elé került.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Allen, John. Apartheid South Africa: An Insider's Overview of the Origin and Effects of Separate Development. iUniverse, 2005. (All pre-1948 discriminatory laws are meticulously listed.)
  • Davenport, T.R.H. South Africa. A Modern History. MacMillan, 1977.
  • Du Pre, R.H. Separate but Unequal -- The 'Coloured' People of South Africa -- A Political History.. Jonathan Ball, 1994.
  • De Klerk, F.W. The last Trek. A New Beginning. MacMillan, 1998.
  • Eiselen, W.W.N. The Meaning of Apartheid, Race Relations, 15 (3), 1948.
  • Giliomee, Herman The Afrikaners. Hurst & Co., 2003.
  • Meredith, Martin. In the name of apartheid: South Africa in the postwar period. 1st U.S. ed. New York: Harper and Row, 1988.
  • Meredith, Martin. The State of Africa. The Free Press, 2005.
  • Hexham, Irving, The Irony of Apartheid: The Struggle for National Independence of Afrikaner Calvinism against British Imperialism." Edwin Mellen, 1981.
  • Visser, Pippa. In search of history. Oxford University Press Southern Africa, 2003.
  • Louw, P.Eric. The Rise, Fall and Legacy of Apartheid. Praeger, 2004.
  • Terreblanche, S. A History of Inequality in South Africa, 1652-2002. University of Natal Press, 2003.
  • Federal Research Division. South Africa - a country study. Library of Congress, 1996.
  • Book: Crocodile Burning. By Michael Williams. 1994
  • Davied, Rob, Dan O'Meara and Sipho Dlamini. The Struggle For South Africa: A reference guide to movements, organizations and institution. Volume Two. London: Zed Books Ltd. 1984
  • Lapchick, Richard and Urdang, Stephanie. Oppression and Resistance. The Struggle of Women in Southern Africa. Westport, Connecticut: Greenwood Press. 1982.
  • Bernstein, Hilda. For their Triumphs and for their Tears: Women in Apartheid South Africa. International Defense and Aid Fund for Southern Africa.London, 1985
  • Búr Gábor: Az apartheid Dél-Afrikában Rubicon, 2008/10.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apartheid témájú médiaállományokat.