Az állam elleni bűncselekmények

Az állam elleni bűncselekményeken az adott államban kifejezésre jutó politikai rendszert, annak alapintézményeit és működését, illetve az állam függetlenségét, területi épségét és biztonságát sértő vagy veszélyeztető deliktumokat értünk, melyeket jellemzően a fennálló rendszerrel szembeni ellenérzés motivál.

Magyar történet

• Csemegi-kódex: két bűncselekményt rendelt szigorúbban büntetni: egyik a felségsértés, melynek három fajtája volt (a király, az alkotmány, vagy az államterület elleni); a másik a hűtlenség (mely lehetett diplomáciai vagy katonai). Emellett bűncselekmény volt még a lázadás, a hatóságok elleni erőszak, illetve az alkotmány vagy a törvény elleni izgatás.

• 1921. évi III. tc.: új rendelkezési kör jött létre, mint az állam és a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló magatartások büntetése.

• 1946. évi VII.tc.: elsősorban a demokratikus államrend megdöntésére vagy megváltoztatására irányuló szervezkedést vagy mozgalmat, annak vezetését, illetve a benne való részvételt rendelte büntetni.

• Az 1952-es BHÖ: elkülöníti az állam belső biztonsága illetve az állam külső biztonsága ellen elkövetett bűncselekményeket, s ide vont néhány köztörvényes bűncselekményt is (rémhírterjesztés, feljelentési kötelezettség elmulasztása stb.)

• 1961-es Btk.: a szocialista állam társadalmi és gazdasági érdekeinjek védelme áll a szabályozás középpontjában. Büntetendő: lázadás, kártevés, rombolás, merénylet, izgatás, a közösség megsértése, hazaárulás, ellenség támogatása, kémkedés, feljelentési kötelezettség elmulasztása, más szocialista állam ellen elkövetett bűncselekmény.

• 1978. évi Btk.: lényegében hasonló elveket követ, mint az 1961-es. Büntetendő: összeesküvés, lázadás, rombolás, merénylet, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, izgatás, feljelentés elmulasztása, más szocialista állam ellen elkövetett bűncselekmények.

• 1989. évi XXV. tv.: átalakította a tényállások körét, melynél feltétel volt a büntetőjogi fenyegetettség szűkítésének igénye.

Hatályos törvény szerint büntetendő

• Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
• Az alkotmányos rend elleni szervezkedés
• Lázadás
• Rombolás
• Hazaárulás
• Hűtlenség
• Az ellenség támogatása
• Kémkedés
• Szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés
• Az állam elleni bűncselekmények feljelentésének elmulasztása

Közös jellemzők

• Mindegyik bűncselekmény bűntett (kivéve a feljelentés elmulasztása)
• Rendkívül szigorú szankciók
• A büntetés végrehajtása általában fegyházban történik
• Büntetetndő az előkészület is (kivéve az alkotmányos rend elleni szervezkedés és a hűtlenség eseteiben)
• Minden bűncselekményhez feljelentési kötelezettség társul
• Túlnyomórészt célzatos elkövetést feltételeznek
• Elkövetésük esetében mindig a magyar törvényt kell alkalmazni, függetlenül az elkövetés helyétől és az elkövető állampolgárságától

Forrás

• Fehér Lenke - Horváth Tibor - Lévay Miklós: Magyar büntetőjog, Különös rész. 1. kötet. KJK-KERSZÖV, Budapest, 2005. ISBN 963-224-866-X