A személy elleni bűncselekmények

A személy elleni bűncselekmények a büntetőjogban hosszú ideje jelen lévő bűncselekmények összefoglaló kategóriája. Már a feudális magyar jogban is ismeretes, ám ekkor még részben szokásjogi alapokon nyugszik. Az 1843-as Büntető Törvénykönyv Tervezet volt az első, amely törvénybe foglalja az élet, testi épség, és egészség elleni bűncselekményeket. Ma a Büntető Törvénykönyv XII. fejezetét alkotja.

Történeti fejlődés

Az 1843-as javaslat

A XIX. században is messze korát megelőző, racionális és humánus törvénykönyv-tervezet a következő tényállásokat ismerte el ebben a körben:

• Gyilkosság (gyakorlatilag a ma ismert emberölés minősített esetei tartoztak ide)
• Szándékos emberölés (akkoriban ez volt az erős felindulásban elkövetett emberölés)
• Kívánságra ölés
• Öngyilkosságban részvétel
• Gyermekölés
• Gyermekek és más gyámoltalan személyek kitevése vagy elhagyása
• Segítségnyújtás elmulasztása
• Súlyos testi sértés
• Magzatelhajtás

Csemegi-kódex

Az 1878. évi V. törvénycikk (a Csemegi-kódex) számos területen eltért az 1843-as tervezettől, de az elvi alapja mégis az maradt. A fő hangsúly áttevődött az ölési szándék pszichológiai sajátosságaira.

• Gyilkosság (előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés)
• Szándékos emberölés
• Erős felindulásban elkövetett emberölés
• Különös emberölési tényállások (kívánságra ölés, öngyilkosságra rábírás, gyermekölés, gondatlan emberölés, foglalkozási szabályok megsértésével történő emberölés)
• Magzatelhajtás
• Testi sértés (könnyű és súlyos)
• Gyermekkitétel
• Elhagyás
• Párbajvétség

A III. Büntetőnovella (1948) bevezette a segítségnyújtás elmulasztása nevű tényállást is.

1961. évi Btk.

A törvény új kategóriát hozott létre, "A személy elleni bűntettek" néven. Két cím alatt szabályozta az ide tartozó bűncselekményeket: emberi élet, testi épség, egészség; valamint az emberi szabadság és méltóság elleni bűncselekmények. A korábbi kategóriákat részben megtartotta, részben eltörölte. Így szűnt meg a kívánságra ölés, a gyermekkitétel, a gyermekölés, az elhagyás és a párbajvétség. Viszont ezen bűncselekményeket más bűncselekmények szabályozási köre alá utalta. Az ún. "szocialista Btk." visszanyúlt egészen az 1843-as büntető törvénykönyvi javaslathoz, amikor a szabályozás alapjává a bűnösség két alapesetének megkülönböztetését tette, valamint minősített eseteket is a bűncselekmény körülményei alapján, taxatíve határozta meg.

A hatályos Btk.

A mai törvény a Btk. XII. fejezetében tartalmazza az ide vonatkozó tényállásokat, három cím alatt. Az I. Cím az élet, a testi épség, és az egészség elleni bűncselekményeket, a II. Cím az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekményeket, a III. Cím pedig a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeket sorolja fel.

Büntetendő tényállások

• Emberölés (166.§.)
• Erős felindulásban elkövetett emberölés (167.§.)
• Öngyilkosságban közreműködés (168.§.)
• Magzatelhajtás (169.§.)
• Testi sértés (170.§.)
• Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (171.§.)
• Segítségnyújtás elmulasztása (172.§.)
• Gondozás elmulasztása (173.§.)
• Beavatkozás az emberi génállományba (173/A.§.)
• Emberi ivarsejt tiltott felhasználása (173/B.§.)
• Születendő gyermek nemének megválasztása (173/C.§.)
• Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése (173/D.§.)
• Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megsértése (173/E-G.§.)
• Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (173/H.§.)
• Emberi test tiltott felhasználása (173/I.§.)
• Kényszerítés (174.§.)
• Lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (174/A.§.)
• Közösség tagja elleni erőszak (174/B.§.)
• Személyi szabadság megsértése (175.§.)
• Emberrablás (175/A.§.)
• Emberkereskedelem (175/B.§.)
• Magánlaksértés (176.§.)
• Magántitok megsértése (177.§.)
• Visszaélés személyes adattal (177/A.§.)
• Visszaélés közérdekű adattal (177/B.§.)
• Levéltitok megsértése (178.§.)
• Magántitok jogosulatlan megismerése (178/A.§.)
• Rágalmazás (179.§.)
• Becsületsértés (180.§.)
• Kegyeletsértés (181.§.)
• A valóság bizonyítása rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén (182.§.)
• Magánindítvány és kívánat rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén (183.§.)
• Értelmező rendelkezések (183/A.§.)

Források

• Fehér Lenke – Horváth Tibor – Lévay Miklós: Magyar büntetőjog különös rész, 1. kötet. 2005, KJK-KERSZÖV, ISBN 963-224-866-X