A személy elleni bűncselekmények

A személy elleni bűncselekmények a büntetőjogban hosszú ideje jelen lévő bűncselekmények összefoglaló kategóriája. Már a feudális magyar jogban is ismeretes, ám ekkor még részben szokásjogi alapokon nyugszik. Az 1843-as Büntető Törvénykönyv Tervezet volt az első, amely törvénybe foglalta az élet, testi épség, és egészség elleni bűncselekményeket. Ma a Büntető Törvénykönyv XII. fejezetét alkotja.

Történeti fejlődés[szerkesztés]

Az 1843-as javaslat[szerkesztés]

A XIX. században is messze korát megelőző, racionális és humánus törvénykönyv-tervezet a következő tényállásokat ismerte el ebben a körben:

Gyilkosság (gyakorlatilag a ma ismert emberölés minősített esetei tartoztak ide)
Szándékos emberölés (akkoriban ez volt az erős felindulásban elkövetett emberölés)
Kívánságra ölés
Öngyilkosságban részvétel
Gyermekölés
Gyermekek és más gyámoltalan személyek kitevése vagy elhagyása
Segítségnyújtás elmulasztása
Súlyos testi sértés
Magzatelhajtás

Csemegi-kódex[szerkesztés]

Az 1878. évi V. törvénycikk (a Csemegi-kódex) számos területen eltért az 1843-as tervezettől, de az elvi alapja mégis az maradt. A fő hangsúly áttevődött az ölési szándék pszichológiai sajátosságaira.

Gyilkosság (előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés)
Szándékos emberölés
Erős felindulásban elkövetett emberölés
Különös emberölési tényállások (kívánságra ölés, öngyilkosságra rábírás, gyermekölés, gondatlan emberölés, foglalkozási szabályok megsértésével történő emberölés)
Magzatelhajtás
Testi sértés (könnyű és súlyos)
Gyermekkitétel
Elhagyás
Párbajvétség

A III. Büntetőnovella (1948) bevezette a segítségnyújtás elmulasztása nevű tényállást is.

1961. évi Btk.[szerkesztés]

A törvény új kategóriát hozott létre, "A személy elleni bűntettek" néven. Két cím alatt szabályozta az ide tartozó bűncselekményeket: emberi élet, testi épség, egészség; valamint az emberi szabadság és méltóság elleni bűncselekmények. A korábbi kategóriákat részben megtartotta, részben eltörölte. Így szűnt meg a kívánságra ölés, a gyermekkitétel, a gyermekölés, az elhagyás és a párbajvétség. Viszont ezen bűncselekményeket más bűncselekmények szabályozási köre alá utalta. Az ún. "szocialista Btk." visszanyúlt egészen az 1843-as büntető törvénykönyvi javaslathoz, amikor a szabályozás alapjává a bűnösség két alapesetének megkülönböztetését tette, valamint minősített eseteket is a bűncselekmény körülményei alapján, taxatíve határozta meg.

A hatályos Btk.[szerkesztés]

A mai törvény a Btk. XII. fejezetében tartalmazza az ide vonatkozó tényállásokat, három cím alatt. Az I. Cím az élet, a testi épség, és az egészség elleni bűncselekményeket, a II. Cím az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekményeket, a III. Cím pedig a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeket sorolja fel.

Büntetendő tényállások[szerkesztés]

Emberölés (166. §.)
Erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §.)
Öngyilkosságban közreműködés (168. §.)
Magzatelhajtás (169. §.)
Testi sértés (170. §.)
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (171. §.)
Segítségnyújtás elmulasztása (172. §.)
Gondozás elmulasztása (173. §.)
Beavatkozás az emberi génállományba (173/A.§.)
Emberi ivarsejt tiltott felhasználása (173/B.§.)
Születendő gyermek nemének megválasztása (173/C. §.)
Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése (173/D. §.)
Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megsértése (173/E-G.§.)
Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (173/H.§.)
Emberi test tiltott felhasználása (173/I. §.)
Kényszerítés (174. §.)
Lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (174/A.§.)
Közösség tagja elleni erőszak (174/B.§.)
Személyi szabadság megsértése (175. §.)
Emberrablás (175/A.§.)
Emberkereskedelem (175/B.§.)
Magánlaksértés (176. §.)
Magántitok megsértése (177. §.)
Visszaélés személyes adattal (177/A.§.)
Visszaélés közérdekű adattal (177/B.§.)
Levéltitok megsértése (178. §.)
Magántitok jogosulatlan megismerése (178/A.§.)
Rágalmazás (179. §.)
Becsületsértés (180. §.)
Kegyeletsértés (181. §.)

Források[szerkesztés]

Fehér Lenke – Horváth Tibor – Lévay Miklós: Magyar büntetőjog különös rész, 1. kötet. 2005, KJK-KERSZÖV, ISBN 963-224-866-X