Kényszerítés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kényszerítés a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények közé tartozó szubszidiárius bűncselekmény. A büntetőjogi fogalom sokkal szűkebb a közbeszédben használt jelentésnél.
A magyar szabályozás [szerkesztés]
- A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi törvény III. címében foglalt 174. § szerint "Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."[1]
Szubszidiárius jelleg [szerkesztés]
- Az idézett különös részi törvényi tényállásban az amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg arra mutat, hogy más bűncselekmény hiányában alkalmazható. A szubszidiárius bűncselekmény funkciója az, hogy kisegítő, kiegészítő szerepet játsszon azokban a tényállásokban, ahol más törvényi tényállást nem sikerül megállapítani, de a tettes magatartása jogellenes és büntetőjogilag büntetendő.
