Dél-afrikai Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk az országról szól. Hasonló címmel lásd még: Dél-Afrika (régió).
Republiek van Suid-Afrika (Afrikaans)
Republic of South Africa (angol)
Riphabliki yeSewula Afrika (isiNd.)
IRiphabliki yaseMzantsi Afrika (isiXh.)
IRiphabliki yaseNingizimu Afrika (isiZu.)
Rephaboliki ya Afrika-Borwa (észak-Sotho)
Rephaboliki ya Afrika Borwa (dél-Sotho)
Rephaboliki ya Aforika Borwa (Setswana)
IRiphabhulikhi yeNingizimu Afrika (Sis.)
Riphabuliki ya Afurika Tshipembe (Tsh.)
Riphabliki ra Afrika Dzonga (Xitsonga)
Dél-afrikai Köztársaság zászlaja Dél-afrikai Köztársaság címere
zászló címer
Nemzeti mottó: Diverse People Unite
Himnusz: Nkosi Sikelel' iAfrika
Dél-afrikai Köztársaság fekvése
Főváros Fokváros (törvényhozás)
Pretoria (közigazgatási)
Bloemfontein (bírói)
Államforma elnöki köztársaság
 - Államfő Thabo Mbeki



Hivatalos nyelv angol, afrikaans, 9 bantu nyelv
független 1961. május 31. 
 - Az Egyesült Királyságtól  
Terület  
 - Összes 1 219 912 km² (24.)
 - Víz (%) 1%
Népesség  
 - 2005 évi becslés 44 344 136  (26.)
 - Népsűrűség 36 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 532 011 millió USD (21.)
 - Egy főre jutó 4 698 USD
HDI ()  (.) – 
Pénznem Rand (ZAR)
Időzóna SAST (UTC+2)
Internet TLD .za
Nemzetközi gépkocsijel ZA
Hívószám +27
térkép szerkesztése

A Dél-afrikai Köztársaság a kontinens déli szegletében található. Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Két önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho és Szváziföld. Afrika egyik legfejlettebb állama.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A Dél-afrikai Köztársaság domborzati térképe
A Dél-afrikai Köztársaság domborzati térképe

[szerkesztés] Domborzat

Partvonala majdnem 3000 km hosszú és rendkívül szabályos, csak a déli szakasza tagolt, ahol az Agulhas (Tű)-fok, a kontinens legdélebbi pontja található.

Felszíne két alapvető területi egységre osztható:

  • belső fennsík
  • a fennsík és a partvonal között húzódó terület

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Állatvilága rendkívül gazdag: oroszlán, fehér és fekete orrszarvú, elefánt, kafferbivaly, leopárd, zebra és hiéna, valamint víziló kószál szabadon.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Története

A talált leletek alapján a Dél-afrikai Köztársaság területén kb. negyedmilliárd évvel ezelőtt már ősállatok éltek. Ezeket az első „ember”, az Australopithecus, illetve vele egyidőben a Homo habilis és a Homo erectus, majd a Homo sapiens, azaz a mai ember követte.

Kb. 20 000 – 40 000 évvel ezelőtt a Dél-afrikai Köztársaság területén khoikhoi és szan törzsek (lásd még khoiszan nyelvcsalád) éltek kis csoportokban, amelyek tagjai kezdetleges szerszámokat használva vadásztak, halásztak. Ezekből a csoportokból alakultak ki a busmanok, akiknek a mai napig élnek leszármazottaik a Kalahári-medencében.

A terület első felfedezői a portugálok voltak:

1652-ben alapították a hollandok Fokvárost kereskedőtelepként, amelyet 1814-ben Anglia vásárolt meg. Ekkor alakult az első jelentős angol kolónia Port Elizabeth.

[szerkesztés] Keleti terület

Az ország keleti részére a voortrekkerek, azaz a továbbvándorlók kerültek, a búrok pedig az ország belseje felé igyekeztek.

Az 1834 és 1840 között tartó vándorlásokat nagy trek-nek nevezték el.

A zuluk és a búrok között folyamatosak voltak a háborúskodások, míg 1838. december 16-án a Blood River (Véres-folyó) melletti csatában a búrok legyőzték a zulukat.

A búrok 1838-ban alapították első köztársaságukat Natalia néven, amely 1842-ben angol gyarmat lett. Ekkor a búrok visszavonultak, de a zuluk támadták az angolokat. Az angolok hosszú csatában több ezer katonájukat feláldozva elfoglalták a mai KwaZulu-Natal területét.

[szerkesztés] Északi terület

Míg az angolok keleten KwaZulu-Natalért küzdöttek, északon két önálló köztársaságot alapítottak az afrikaanerek:

A terület értékét a Kimberleyben lévő gyémánt és a Johannesburgban fellelt arany növelte.

[szerkesztés] Az angol-búr háború

1899-ben kitört az angol-búr háború. A csata során 14 000 ártatlan fekete ember vált áldozattá, míg az angol koncentrációs táborokban 28 000 búr vesztette életét. 2,5 év után a búrok megadták magukat.

A búr háborúban (1899-1902) Anglia megfosztotta a búr államokat függetlenségüktől.

1902-ben a Transvaal Köztársaság, a vereenigingi békeszerződés aláírásával angol gyarmat lett.

[szerkesztés] A Dél-afrikai Köztársaság megalapítása

1910-ben Fokföld, Transvaal, Oranje és Natal – brit domíniumként – megalapította a Dél-afrikai Uniót, amelynek első miniszterelnöke Luis Botha tábornok volt. A Dél-afrikai Unió 1926-tól a Brit Nemzetközösség tagja volt. 1961-ben kikiáltották az ország függetlenségét, kiléptek a Brit Nemzetközösségből, megszűnt a Dél-afrikai Unió és megszületett a Dél-afrikai Köztársaság.

Az országban az élet minden területén – gazdaságban, politikában, kultúrában – az apartheid, azaz a faji megkülönböztetés érvényesült. Minden terület a fehérek kezében összpontosult. Új törvényeket hoztak a 40-es évektől, amelyek a feketéket háttérbe szorították. Ez a rendszer azonban az 1990-es évek elején összeomlott, több száz törvényt hatályon kívül helyeztek és 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon. 1994. május 10-én Nelson Mandela lett a Dél-afrikai Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A feketék ellenállásukat első ízben az 1912-ben megalakított Dél-afrikai Őslakosok Pártjával fejezték ki, amely később Afrikai Nemzeti Kongresszus lett.

1960. március 21-én egy fekete tüntetés alakult ki, amelyből fegyveres mozgalom lett, amely során az egyik vezető – Nelson Mandela – börtönbe került, míg a másik – Oliver Thambo – megszökött.

Az 1989-es év hozott elsőként a Dél-afrikai Köztársaság történetében jelentős változást, amikor F. W. de Klerk került hatalomra.

1990-ben megszüntette az apartheidet és véget vetett Mandela raboskodásának.

1993-ban de Klerk és Mandela Nobel-békedíjat kaptak.

1994. május 27-re kitűzték az első demokratikus választásokat, amelyen a Nelson Mandela vezette ANC győzött, aki koalíciós kormányt alakított a Nemzeti Párt és az Inkhata Szabadság Párt részvételével.

A rendszerváltás után sok fehér elhagyta az országot, a gazdaság visszaesett, a bűnözés megnőtt.[1]

Az ANC hatalomra kerülése után az ENSZ által nyilvántartott ún. HDI index ("Human Development Index") drámaian visszaesett ([2]).

„A gyilkosságoknak leginkább kitett csoport a világon, bőrszíntől függetlenül, a dél-afrikai farmerek, akiket gyakran több órás kínzások után mészárolnak le. 100.000 farmerre évente 313 gyilkosság jut, amely négyszer több, mint az egyéb kisebbségeket érintő hasonló arány, és kétszer több, mint az iraki háborús övezetben. A dél-afrikai polgárok egy rejtett, hadüzenet nélküli háborúban élnek, amely főleg az egyéni gazdálkodókat érinti, illetve teszi létüket lehetetlenné.”[3] Dél-Afrikában, a hivatalos statisztikák szerint, évente kb. 50.000 embert gyilkolnak meg, de a valós adat - a kormány statisztikai manipulációja miatt - ennek kétszerese lehet.

Az ANC, a Dél-Afrikai Kommunista Párt, és más hasonló szervezetek rendezvényein (Nelson Mandela, valamint a jelenlegi vezetők részvételével) gyakran eléneklik az "Öljétek meg a búrokat!" kezdetű "mozgalmi dalt".[4],[5]

Egyes radikális búrok nem nyugodtak bele az ANC uralmába, és például 2002-ben bombatámadásokat intéztek közlekedési vonalak és más létesítmények ellen. [6]

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

A Dél-Afrikai Köztársaság tartományai: Western Cape (halványsárga), Eastern Cape (sárga), KwaZulu-Natal (magenta), Northern Cape (halvány rózsaszín), Free State (halványzöld), North West (türkizkék), Gauteng (lila), Mpumalanga (barna) és Limpopo (zöld), illetve a kerületek (számozva)
A Dél-Afrikai Köztársaság tartományai: Western Cape (halványsárga), Eastern Cape (sárga), KwaZulu-Natal (magenta), Northern Cape (halvány rózsaszín), Free State (halványzöld), North West (türkizkék), Gauteng (lila), Mpumalanga (barna) és Limpopo (zöld), illetve a kerületek (számozva)

Az ország az alkotmány értelmében kilenc, önálló törvényhozással és kormányzattal rendelkező tartományra oszlik. Ezek a következők (zárójelben a székhelyek):

A kilenc tartomány összesen 52 kerületre oszlik.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bővebben: A Dél-afrikai Köztársaság városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Dél-Afrika nyelvei régiók szerint. ██ Afrikaans ██ Ndebele ██ északi Sotho ██ déli Sotho ██ Swati ██ Tsonga ██ Setswana ██ Venda ██ isiXhosa ██ isiZulu
Dél-Afrika nyelvei régiók szerint.

██ Afrikaans

██ Ndebele

██ északi Sotho

██ déli Sotho

██ Swati

██ Tsonga

██ Setswana

██ Venda

██ isiXhosa

██ isiZulu

Az országban sok száz nyelvet ill. nyelvjárást beszélnek. A főbb nyelvek: angol afrikánsz, isiZulu (30,1%), Siswati (3,4), isiNdebele (2%), sesotho (10%), északi-szotó, Xitsonga (5,6%), setswana (10,3%), sepedi (11,9%), tshivenda (2,9%) és isiXhosa (22,3%).

A fehérek 59,1%-a afrikaans, 39,3%-a angol, 0,1%-a xhosa anyanyelvű. 1,1% valamilyen nem-hivatalos nyelvet beszél.

Az 1994-es rendszerváltás után több, mint 1 millió fehér hagyta el Dél-Afrikát, főleg a növekvő bűnözés, és a "fordított rasszizmus" miatt[7],[8], [9].

2003-as adatok szerint a lakosság 21,5%-a (5,3 millió ember) HIV-fertőzött.[10]

A 19. század elején a lakosság összetétele a következő volt:

  • 26 000 fő fehér
  • 30 000 fő rabszolga, akiket a Távol-Keletről hurcoltak oda
  • 20 000 fő bennszülött

A lakosság összetétele:

  • afrikai/fekete 29%
  • fehér 59%
  • egyéb 8,9%
  • indiai/ázsiai 2,5%

A népesség fele városlakó.

Dél-Afrikában 11 hivatalos nyelvet használnak, ezek: angol, afrikaans, zulu, xhosa, swazi, ndebele, dél-sotho-i, észak-sotho-i, tsonga (vagy shangaan), tswana és a venda.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

A Föld ásványkincsekben leggazdagabb országai közé tartozik. Afrika gazdaságilag legfejlettebb, legiparosodottabb állama. A világ aranytermelésének több mint 45%-át adja, valamint nagy mennyiségű uránt, gyémántot, platinát, vasat, vanádiumot, mangánt, krómot, rezet, azbesztet és kőszenet, grafitot, nióbiumot és kolumbit bányásznak itt.

A gyémántnak mindkét fajtáját bányásszák, az ipari és az ékszergyémántot is. Nagy mélységű tárnákat létesítettek, mert a geotermikus gradiens értéke kisebb az átlagnál (átlag = 33 m/°C), ami azt jelenti, hogy csak több száz méterenként nő a hőmérséklet egy fokot.

Kőolajban és földgázban szegény ország, ezért behozatalra szorul. Az arab országoktól hajókon hozzák és Natalból (Durbou) küldik tovább az ország más részeibe.

Fontos ipari városok: Fokváros, Johannesburg és Richardsbay.

Olcsó a munkaerő, nagy része a munkavállalónak fekete.

Legek a Dél-afrikai Köztársaság gazdaságában

Church Square, Pretoria
Church Square, Pretoria

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Busz

Nemzetközi buszok indulnak Namíbia fővárosába Windhoekba. A Translux utasai pedig Harare-be juthatnak el Johannesburgból.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

Irodalom: Dél-afrikai írók listája

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

A 19. labdarúgó-világbajnokság megrendezésének jogát 2006. december 6-án a FIFA a Dél-Afrikai Köztársaságnak ítélte oda. Így 2010. június 11. és július 11. között ott lesznek a világ legjobbjai.

[szerkesztés] Állami ünnepek

Dátum magyar neve Angol neve
január 1. Újév New Year's Day
március 21. Az emberi jogok napja Human Rights Day
tavasz nagypéntek Good Friday und Family Day
tavasz húsvét (vasárnap és hétfő) Eastern
április 27. Szabadság napja Freedom Day
május 1. a munka ünnepe Workers' Day
június 16. A fiatalok napja Youth Day
augusztus 9. A nők napja National Women's Day
szeptember 24. Az örökség napja Heritage Day
december 16. A megbocsátás napja Day of Reconciliation
december 25-26. karácsony Christmas Day und Boxing Day

[szerkesztés] Források

  1. ^ Fehér könyv
  2. ^ UNDP HDR statisztikák
  3. ^ StopboerGenocide.org
  4. ^ "Öljétek meg a búrokat!"
  5. ^ Videóklip
  6. ^ A BBC híre a Búr Nemzet Harcosainak támadásáról
  7. ^ GenocideWatch.org
  8. ^ StopBoerGenocide.com
  9. ^ A Wikipédia angol szócikke a dél-afrikai bűnözésről
  10. ^ CIA országjelentés (2007)

[szerkesztés] Könyvek

  • A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
  • A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963 09 3483 3
  • Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
  • Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463006-5

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Dél-afrikai Köztársaság témájú médiaállományokat.
Afrika országai
Dél-Afrika: Botswana | Dél-afrikai Köztársaság | Lesotho | Namíbia | Szváziföld
Észak-Afrika: Algéria | Egyiptom | Líbia | Marokkó | Szudán
Kelet-Afrika: Burundi | Comore-szigetek | Dzsibuti | Eritrea | Etiópia | Kenya | Madagaszkár | Malawi | Mauritius | Mozambik | Ruanda | Seychelle-szigetek | Szomália | Tanzánia | Uganda | Zambia | Zimbabwe
Közép-Afrika: Angola | Csád | Egyenlítői-Guinea Gabon | Kamerun | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság | Közép-afrikai Köztársaság | São Tomé és Príncipe
Nyugat-Afrika: Benin | Bissau-Guinea | Burkina Faso | Elefántcsontpart | Gambia | Ghána | Guinea | Libéria | Mali | Mauritánia | Niger | Nigéria | Sierra Leone | Szenegál | Togo | Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Brit Indiai-óceáni Terület3 | Ceuta1 | Francia déli és antarktiszi területek | Kanári-szigetek1 | Madeira2 | Mayotte4 | Melilla1 | Szent Ilona3
Vitatott státusú területek: Nyugat-Szahara | Szomáliföld
1Spanyolország külbirtokai 2 Portugália külbirtoka    3 Az Egyesült Királyság külbirtoka    4 Franciaország külbirtoka   
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga


Az Afrikai Unió zászlaja Az Afrikai Unió tagállamai Az Afrikai Unió zászlaja

Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-afrikai_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g”
Személyes eszközök
Más nyelveken