Szving (zene)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szving
Stíluseredet Jazz, Ragtime, Komolyzene
Kulturális eredet 1930-as évek
Egyesült Államok
Hangszerek klarinét, szaxofon, trombita, harsona, zongora, nagybőgő, dobfelszerelés, billentyűs hangszerek, elektromos gitár, akusztikus gitár
Népszerűség A harmincas, ötvenes és kilencvenes években
Leszármazott stílusok
Swing revival
Alműfajok régiók szerint
Western swing

A szving vagy swing (más nevén swing jazz) a jazz egyik műfaja, ami a harmincas évek elején alakult ki, és 1935-re meghatározó stílus lett az Amerikai Egyesült Államokban.

A swing jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A swing erőteljes ritmusszekciója nagybőgőből és dobokból áll, ez adja a kíséretet a rézfúvós (trombita és harsona), a fafúvós (szaxofon és klarinét) illetve néha a húros (hegedű vagy gitár) hangszereknek. A zene tempója általában közepestől gyorsig terjed, s jellemzőek a swinges (nyújtott, triolás) nyolcadok. A swing együttesekben legtöbbször szerepel egy szólista, aki a hangszerelt részekre improvizál. A táncolható swing (olyan zenekarvezetők vezetésével, mint Benny Goodman és Count Basie) volt az amerikai populáris zene legdominánsabb formája 1935 és 1945 között.

Big band[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A big band egy bizonyos jazzzenekarra utal, ami a swingkorszak idején gyakori volt Amerikában. A big band formátum napjainkban is fellelhető. Általában 12-25 zenész játszik egy ilyen zenekarban, szaxofonosok, trombitások, harsonások, énekesek és egy ritmusszekció. A kisebb jazzbandáktól eltérően (ahol általában a zene inkább improvizált és spontán) a big band-zene nagyrészt meghangszerelt, a zenészek kottából játszanak, de improvizált szólók is teret kapnak.

A korszak fontos zenészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenekarvezetők: Artie Shaw, Benny Goodman, Cab Calloway, Count Basie, Chick Webb, Tommy és Jimmy Dorsey, Duke Ellington, Glenn Gray, Erskine Hawkins, Fletcher Henderson, Tiny Hill, Earl Hines, Gene Krupa, Glenn Miller, Gloria Parker, Harry James, Louis Prima, Ella Fitzgerald, Louis Jordan, Hal Kemp, Kay Kyser, Buddy Rich, Fred Rich, Jack Teagarden, Les Brown, Charlie Barnet, Fats Waller, Art Tatum

Ének:

The Andrews Sisters, Frank Sinatra, Billie Holiday, Dean Martin

Klarinét:

Benny Goodman, Artie Shaw, Peanuts Hucko

Szaxofon:

Coleman Hawkins, Johnny Hodges, Lester Young, Sam Butera, Charlie Barnet, Jimmy Dorsey, Glen Gray.

Trombita:

Louis Armstrong, Harry James, Cootie Williams, Roy Eldridge, Harry Edison, Louis Prima, Hot Lips Page

Harsona:

Tommy Dorsey, Jack Teagarden, Glenn Miller, Fred Rich

Nagybőgő:

Jimmy Blanton, Milt Hinton, John Kirby, Walter Page, Slam Stewart

Vibrafon:

Lionel Hampton, Red Norvo

Marimba:

Gloria Parker

Zongora:

Duke Ellington, Count Basie, Earl Hines, Art Tatum, Teddy Wilson, Jelly Roll Morton, Fats Waller, Jess Stacy, Nat Jaffe

Dob:

Sonny Greer, Gene Krupa, Buddy Rich, Chick Webb

Gitár:

Charlie Christian, Freddie Green, Oscar Aleman, Django Reinhardt

Hegedű:

Joe Venuti, Eddie South, Ray Nance, Stéphane Grappelli, Svend Asmussen

Harmonika:

Art Van Damme, John Serry Sr.

Swing revival[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik első olyan csapat, amelyik megpróbálta a szving stílust feléleszteni, a holland The Star Sisters énektrió volt, 1983-ban. 1990 után Harry Connick, jr adott ki számos szving stílusú albumot.

A swing revival a kilencvenes évekre és a korai 2000-es évekre jellemző titulus, mikor a swing és big band muzsika ismét reflektorfénybe került. A swing revival általában egy fúzió a tradicionális swing és a rock and roll, a rockabilly vagy a ska közt. Sokszor neo-swingnek vagy retro swingnek is nevezik.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erenberg, Lewis A. Swingin' the Dream: Big Band Jazz and the Rebirth of American Culture (1998), a big-band jazz történelme.
  • Gitler, Ira. Swing to Bop: An Oral History of the Transition in Jazz in the 1940s (1987)
  • Hennessey, Thomas J. From Jazz to Swing: African-Americans and Their Music, 1890-1935 (1994).
  • Schuller, Gunther. The Swing Era: The Development of Jazz, 1930-1945 (1991), zenetörténeti tanulmány.
  • Stowe, David. Swing Changes: Big-Band Jazz in New Deal America (1996), zenetörténeti tanulmány.
  • Tucker, Sherrie. Swing Shift: 'All-Girl' Bands of the 1940s (2000)
  • Yanow, Scott. Swing. San Francisco, California: Miller Freeman Books (2000). ISBN 0-87930-600-9 
  • Milkowski, Bill. Swing It: An Annotated History of Jive, Bob Nikard, ed., and Alison Hagge, ed., New York, New York: Billboard Books (2001). ISBN 0-8230-7671-7 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Swing című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.