Django Reinhardt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Django Reinhardt
Django Reinhardt (Gottlieb 07301).jpg
Életrajzi adatok
Születési név Jean-Baptiste Reinhardt
Született 1910. január 23.
belga Liberchies, Belgium
Elhunyt 1953. május 16. (43 évesen)
francia Fontainebleau, Franciaország
Pályafutás
Műfajok musette, dzsessz, szinti szving, bebop, sanzon
Aktív évek 19281953
Együttes Quintette du Hot Club de France
Hangszer gitár

Django Reinhardt weboldala

Django Reinhardt (Liberchies, 1910. január 23.Fontainebleau, 1953. május 16.) roma származású dzsessz-gitáros, az európai dzsessz kiemelkedő alakja, műfajteremtő újítója.

Élete és zenei pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, 1910. január 23-án született egy lakókocsiban Liberchies városában, Belgiumban. Édesanyja, La Bella Laurence egy mánus-szinti komikusokból és zenészekből álló vándor társulatnak volt a tagja. Később Franciaországban, Nizzában, Olaszországban, Algériában majd ismét Franciaországban, Párizs mellett éltek.

Django hegedűn, bendzsón és gitáron is megtanult játszani. Kezdetben éjszakai bárokban, kávéházakban zenélt, gyakran lépett fel a "des Auvergnats" nevű helyen, ahol az azonos nevű tartomány hagyományos zenéjét játszották, mely a musette alapja lett. Django tehetségét korán felfedezték, így egyre ismertebb és elismertebb lett mind a közönség, mind a többi mánus zenész körében.

Tizennyolc éves korában, 1928-ban súlyos tragédia érte. Egy szerencsétlen véletlen miatt kigyulladt és leégett a lakókocsijuk, amiben éltek. Ő és akkori felesége, Bella ki tudtak menekülni, de Django jobb oldala teljesen megégett, lábát amputálni is akarták, de nem egyezett bele. Ugyancsak megsérült a bal keze is, kisujját és gyűrűsujját nem tudta többé mozgatni. Egy szanatóriumba került, ahol tizennyolc hónapig lábadozott. Ott ismét elkezdett gitározni, és kifejlesztett egy olyan játékmódot amellyel a sérülése ellenére virtuózan tudott játszani.

Pályafutásában az 1934-es év mérföldkőnek bizonyult: ekkor ismerkedett meg Stéphane Grappellivel, akivel megalakították a híres Quintette du Hot Club de France-t. Az együttes tagjai: Stéphane Grappelli - hegedű, Django Reinhardt - szólógitár, Joseph "Nin-Nin" Reinhardt (Django öccse) és Roger Chaput - ritmusgitár, valamint Louis Vola - nagybőgő. A zenekar újszerű, "húros jazz" hangzásvilágával hamarosan nagy sikert aratott. Kiadták első felvételeiket, melyeket még több száz követett. Számos kompozíciójuk azóta már a jazz-standardok közé számít. Gyakorlatilag új műfajt teremtettek, ami szinti szving, mánus dzsessz, illetve nevük után "Hot Club-style" néven vált ismertté.

Django emléktáblája Samois Sur Seine-ben

1939-ben egy angliai fellépés-sorozaton érte a zenekart a második világháború kitörésének híre. Django visszatért Párizsba, míg Stéphane maradt Angliában. Ezekben az időkben is több felvételt készített Hubert Rostaing klarinétossal. Ő maga ekkor váltott elektromos gitárra. A quintett tagjai szerencsésen elkerülték a koncentrációs tábort, pedig sok társukat deportálták ezekben az időkben.

A háború után visszatért Angliából Grappelli és ismét együtt folytatták a zenélést, egészen Django 1951-es visszavonulásáig.

Django Samois-sur-Seine-ben vett házat és telepedett le 1951-ben. Itt kapott agyvérzést, aminek a következményeként a közeli Fontainebleau-i kórházban 1953. május 16-án elhunyt. Fia Babik ekkor még csak tízéves volt, később apja nyomdokain ő is zenész lett.

Django emlékére Samois-sur-Seine-ben minden évben dzsessz-fesztivált szerveznek, ezzel is tisztelegve emléke előtt.

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1945 Paris 1945
  • 1947 Ellingtonia
  • 1949 Djangology
  • 1951 Django Reinhardt and the Hot Club Quintet
  • 1951 At Club St. Germain
  • 1953 Django Reinhardt et Ses Rythmes

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]