Fontainebleau
| Fontainebleau | |||
 |
|||
| A Fontainebleau-i kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország |
||
| Régió | Île-de-France | ||
| Megye | Seine-et-Marne | ||
| Kerület | Fontainebleau | ||
| Kanton | Fontainebleau | ||
| Polgármester | Frédéric Valletoux (2008-2014) | ||
| INSEE-kód | 77186 | ||
| Irányítószám | 77300 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 811 fő (1999) +/- | ||
| Népsűrűség | 103 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 42-150 m | ||
| Terület | 172,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Fontainebleau
Pozíció Franciaország térképén
|
|||
| é. sz. 48° 24′ 35″, k. h. 2° 42′ 09″ | |||
| Fontainebleau weboldala | |||
Fontainebleau (ejtsd: fontenebló), franciaországi város Seine-et-Marne megyében, az azonos nevű kerület (arrondissement) és kanton központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
16 km-re Meluntól, vasút mellett, egy 19000 hektáros erdőben, amelyet róla neveztek el.
Története[szerkesztés]
Lakossága[szerkesztés]
Gazdasága[szerkesztés]
Kultúra és látnivalók[szerkesztés]
Legnagyobb nevezetessége a kastélya, a reneszánsz egyik csodája, egy nagy, szabálytalan alakú épület, amely öt udvart (Gour du Cheval Blanc vagy des Adieux, de la Fontaine, ovale, des Princes és des Officis) zár körül. Legszebb részei a Chapelle de la Trinité, Martin Fréminet tetőfestményeivel, a Salle du Conseil Boucher festményeivel, a Salle du Trône, gyönyörű tetővel; a Galerie de Daine, most könyvtár, Merry-Joseph Blondel és Abel de Pujol mitológiai festményeivel; a Salon Louis XIII., Ambroise Dubois festményeivel; a Galerie d'Henri II., Niccolo dell'Abbate és Francesco Primaticcio festményeivel; a Galerie de François I., egyike a legszebbeknek, Rosso Rossi festményeivel; a Galerie des Fresques, illetve a színház. A kastély alapítója állítólag VII. Lajos volt; építtetője azonban I. Ferenc, aki azt francia és olasz művészek segítségével alapjából építtette föl újra; II. Henrik és IV. Henrik kibővítették, I. Napóleon császár és Lajos Fülöp király restauráltatta. A francia uralkodók közül I. Ferenc, II. és IV. Henrik és I. Napóleon tartózkodott itt hosszasabban. Az első itt fogadta nagy fénnyel 1539-ben V. Károly német-római császárt, IV. Henrik itt fogatta el Biron marsallt, hogy azután kevéssel utóbb a Bastille-ban kivégeztesse.
Ausztriai Anna anyakirályné kormányzósága alatt a svéd Krisztina királynő lakott benne, aki előbbi kegyencét, Monaldeschit is itt végeztette ki 1657. november 10-én. XIV. Lajos, aki különben ritkán lakott Fontainebleu-ben 1700-ban itt fogadta a hírt II. Károly spanyol király haláláról és itt fogadta el Anjou Fülöp nevében a spanyol örökséget. Nagy Péter cár és VII. Keresztély dán király itt voltak XV. Lajos vendégei. Napóleon itt tartotta fogva 1812-14-ig VII. Piusz pápát és itt írta alá 1814. április 5-én lemondását a császári trónról.
Híres emberek[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Fontainebleau, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26.
