Robben-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robben-sziget
Robben island from table mountain.jpg
A Robben-sziget a Tábla-hegyről nézve
Közigazgatás
Ország  Dél-afrikai Köztársaság
Székhely Irish Town
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Atlanti-óceán
Terület 5,47 km²
Hosszúság 3,5 km
Szélesség 1,5 km
Legmagasabb pont Monto Hill (30 m)
Időzóna SAST (UTC+2)
Világörökség-azonosító 916
Elhelyezkedése
Robbenisland.png
Robben-sziget  (Dél-afrikai Köztársaság)
Robben-sziget
Robben-sziget
Pozíció Dél-afrikai Köztársaság térképén
d. sz. 33° 48′ 24″, k. h. 18° 21′ 58″Koordináták: d. sz. 33° 48′ 24″, k. h. 18° 21′ 58″
Robben-sziget
Világörökség
SafrikaIMG 8414.JPG
Börtönépületek a Robben-szigeten
Adatok
Ország Dél-afrikai Köztársaság
Világörökség-azonosító 916
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III, VI
Felvétel éve 1999
Elhelyezkedése
Robben-sziget  (Dél-afrikai Köztársaság)
Robben-sziget
Robben-sziget
Pozíció Dél-afrikai Köztársaság térképén
d. sz. 33° 48′ 24″, k. h. 18° 21′ 58″

A Robben-sziget (afrikaans nyelven Robben Eiland) 12 kilométer távolságra van Fokvárostól. A sziget nagyjából ovális alakú és kb. egy kilométer széles. Az erózió következtében a sziget felszíne lapos és alig néhány méterrel van a tengerszint felett.

A Robben-sziget már a kőkorszakban lakott volt, amikor még a tenger szintje lényegesen alacsonyabb volt, mint most. Akkor még egy lapos tetejű domb volt, része a szárazföldnek. A Würm-glaciális vége felé a jégpáncélok olvadása ismét megemelte a tengerszinteket és a szigetet körülvette az óceán.

A 17. század vége óta a szigetet egyes emberek – főleg foglyok – elkülönítésére használták. Az első lakók különböző holland gyarmatok politikai vezetői voltak. 1836 és 1931 között a sziget lepratelepként működött, a 20. században pedig az apartheid rendszer politikai foglyainak börtöneként vált hírhedtté. A leghíresebb rabok Nelson Mandela, Walter Sisulu, Govan Mbeki és Robert Sobukwe voltak. Amíg a sziget börtön volt, teljesen elzárták a külvilágtól, még a halászok elől is. Nem közismert, de a sziget börtönként való „hasznosítását” több évszázadon át akadályozta a friss víz hiánya. A sziget száraz, alig van vegetáció és nincs folyóvíz. A 20. század elején próbáltak kutakat fúrni, de ezeken a tengervíz áradt be. Valamikor 1965 után fektettek le egy csővezetéket Fokvárosból az óceán alatt. Végül a legtöbb foglyot a szigetről a szárazföldre költöztették.

Amikor a hollandok kb. 400 évvel ezelőtt a környékre települtek, a szigeten a fókákon és madarakon kívül nem volt nagyobbfajta állat. 1960 körül néhány a parti dűnéken honos antilopot telepítettek a szigetre és néhány nem honos óriásteknőst. A teknősök valószínűleg a Galápagos-szigetekről vagy a Seychelle-szigetekről származtak és a fokvárosi állatkertből kerültek ide 150 évi fogság után. Tisztázatlan, hogy ezek az állatok még megtalálhatók-e a szigeten.

Napjainkban a sziget népszerű turistacélpont, amely komppal megközelíthető Fokvárosból. A szigeten található a Robben Island Museum (RIM).

A sziget több hajónak a végzetét okozta. Az 1600-as évek második felében itt szenvedett hajótörést egy aranypénzzel megrakott holland hajó, amely a batáviai Holland Kelet-indiai Társaság alkalmazottainak fizetését szállította. Az arany mai értéke több millió angol font lenne. Az évszázadok során néhány érme felbukkant, de a kincs továbbra is az óceán fenekén maradt.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Robben Island című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robben-sziget témájú médiaállományokat.