Jakarta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakarta
Jakarta.jpg
Jakarta belvárosa
Jakarta címere
Jakarta címere
Jakarta zászlaja
Jakarta zászlaja
Mottó: Jaya Raya (Hatalmas és virágzó)
Közigazgatás
Ország  Indonézia
Jogállás Indonézia tartományai
Alapítás éve 1527. június 22.
Polgármester Sutiyoso
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 8 489 910 fő (2008)[1] +/-
– agglomeráció 24 094 000 fő
Népsűrűség 13 290 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 661,52 km²
Időzóna WIT (UTC+7)
Elhelyezkedése
Jakarta  (Indonézia)
Jakarta
Jakarta
Pozíció Indonézia térképén
d. sz. 6° 11′, k. h. 106° 50′Koordináták: d. sz. 6° 11′, k. h. 106° 50′
A Jakarta weboldala

Jakarta (ejtsd: dzsakarta, egyéb nevei: Djakarta vagy DKI Jakarta, korábban Batavia) Indonézia fővárosa és legnagyobb települése. Jáva szigetének északnyugati partvidékén helyezkedik el.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakarta éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 31,5 32,3 32,5 33,5 33,5 34,3 33,3 33,0 32,0 31,7 31,3 32,0 32,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 24,2 24,3 25,2 25,1 25,4 24,9 25,1 24,9 25,5 25,5 24,9 24,9 24,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 389 309 100 257 139 83 30 34 30 33 175 123 1706
Havi napsütéses órák száma 189 182 239 255 260 255 282 295 288 279 231 220 2975
Forrás: World Meteorological Organization, Danish Meteorological Institute


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ciliwung folyó torkolatában a Kalapa-kikötő volt az első település, amelyről feljegyzések léteznek, és amelynek alapjain létrejött a mai Jakarta. Gyökerei egy 5. századi hindu településre vezethetők vissza. A 12. századra a Szunda nevű hindu királyság legnagyobb kikötőjévé vált. A portugálok voltak az első európaiak akik Kalapa kikötőjében partra szálltak.

Egy hindu király a 16. század elején engedélyezte a portugál kereskedők részére, hogy Kalapában erődöt építsenek. Jakarta kikötőjét a mai napig Sunda Kelapának hívják, ennek a korai településnek az emlékére.

Európai felfedezése után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakarta (Batavia) térképe 1740-ben

A várost 1527-ben hódította meg Fatahillah (vagy Faletehan), egy közeli, északi királyság vezetője. Fatahillah 1527. június 22-én a Kalapa nevet Jayakarta-ra változtatta, amely jávaiul „győzedelmest és virágzót” jelent. Azóta ez a nap Jakarta város megalapításának hivatalos ünnepe. A hollandok a 16. század vége felé érkeztek Jayakartába. 1619-ben a Jan Pieterszoon Coen parancsnoksága alatt álló Holland Kelet-indiai Társaság csapatai meghódították a várost és a Jayakarta nevet Batáviára változtatták, amely egy Hollandiában a római időkben élő törzs latin neve volt. Batávia volt Holland Kelet-India gyarmat fővárosa. A 19. század elején, amikor a magasabban fekvő területeket egészségesebbnek ítélték, a hollandok fokozatosan délre költöztek, így a város növekedésnek indult. A britek 1811-ben foglalták el Jáva szigetét és öt évig tartották ellenőrzésük alatt, amíg Hollandia Európában a napóleoni háborúkkal volt elfoglalva. Ezután a sziget visszakerült holland ellenőrzés alá.

Amint a 19. és a 20. század elején Hollandia a szigetország egyre nagyobb területein szilárdította meg közvetlen hatalmát, jelentősen megnövekedett a gyarmati Batávia fontossága. Az ellenőrzés és az adójövedelmek biztosítására kidolgozott holland taktika szerint gyakran az egész ország árukivitelének keresztül kellett haladni a városon, ami a főváros részére túlzott politikai és gazdasági hatalmat biztosított, amit a mai napig fenntart magának.

A 20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japán a második világháborúban, 1942-ben foglalta el a fővárost és azonnal Jakartára változtatta nevét, hogy megszerezze a helyi lakosság támogatását. A japánok 1945-ös leigázása után a hollandok újra elfoglalták a várost, annak ellenére, hogy az indonézek 1945. augusztus 17-én kikiáltották függetlenségüket. Jakarta vált azon holland erőfeszítések központjává, amelyek a korábbi gyarmatbirodalmuk feletti uralom visszaállításért harcolt az indonéz polgárháborúban, amely azonban végül Indonézia létrejöttével ért véget 1949-ben.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakarta közigazgatási felosztása

Indonézia más városaitól eltérően Jakarta speciális tartományi státusszal rendelkezik. A város élén polgármester helyett kormányzó áll. Jakarta öt kerületre oszlik, ezek indonéz neve kota (régebben kotamadya), mindegyik élén polgármester (walikota) áll.

Az Ezer szigetek (Kepulauan Seribu), Jakartától északra, szintén a főváros közigazgatási részét képezik.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indonézia fővárosaként, annak kormányzati, politikai és gazdasági központjaként, Jakarta nagyszámú külföldi és belföldi bevándorlót vonz, kínál nekik megélhetést. Ennek köszönhetően Jakarta kifejezetten kozmopolita jellegű világváros, igen változatos kultúrával. A bevándorlók jelentős része Jáva más részeiről érkezett, magával hozva a jávai és a szundanéz nyelv nyelvjárásait, hagyományos ételeit és szokásait. Orang Betawi-nak, („Batávia népének”) nevezik azokat, akik a 17. század végétől Batávia körül élő emberek leszármazottai. Az Orang Betawi különböző délkelet-ázsiai nemzetiségek leszármazottai, akiket a batáviai munkaerő-szükséglet kielégítésére hoztak vagy csábítottak erre a területre. Közöttük nagy számban találhatók Indonézia különböző területeiről származó emberek, akiknek kultúrája és nyelve eltér a szundai és a jávai kultúrkörtől.

Jakartában jelentős kínai közösség él, amely már évszázadok óta itt található. Becslések szerint a lakosság 10%-a kínai származású.

Az indonéz főváros számos művészeti központtal büszkélkedik, köztük található a Senayan komplexum. Tradicionális zenét (wayangot és gamelant) könnyen találhatunk színvonalasabb szállodákban.

A főváros gazdasági- és politikai befolyása azt eredményezi, hogy külföldi hatások jobban befolyásolják a városképet és kultúráját; több nemzetközi gyorsétterem nyitott üzletet a városban.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajaj, a jakartai motoros riksa
TransjJakarta busz

Jakartát behálózzák a különböző városi vasútvonalak, ezek kapacitása azonban messze nem elégíti ki az igényeket, állandó a túlzsúfoltság. Vasúti összeköttetés van Jakarta és külvárosai között: délen Depok és Bogor, nyugaton Tangerang és Serpong, valamint keleten Bekasi, Karawang, és Cikampek érhetők el vonattal.

Jakarta legfontosabb vasútállomásai a Gambir, a Jatinegara, a Manggarai és a Jakarta Kota.

Népszerű közlekedési eszközök a buszok és a helyi iránytaxik (indonézül: angkutan kota, röviden angkot). Csúcsforgalom idején, a vonatokhoz hasonlóan, ezek is igen zsúfoltak. A kormány 2003-ban létrehozta az expresszbusz-vonalat, amely a város déli és északi csomópontja között teremt valóban gyors összeköttetést. A tervek szerint 2005-ben kellett volna befejeződnie a kelet-nyugati gerincvonalnak.

A hatalmas, széles sugárutak ellenére Jakartában szinte elviselhetetlen dugók alakulnak ki, elsősorban a város központjában. A közlekedési dugók csökkentése érdekében a főváros egyes legfontosabb útjain érvényben van a „három személy” szabálya, amely megtiltja csúcsforgalom idején azoknak a járműveknek a behajtását ezekre az utakra, amelyekben háromnál kevesebb utas ül.

Jakarta közútjain jellemző a fegyelmezetlenség, mindenki könnyű szívvel szegi meg a szabályokat, néhány dollárral minden szabálysértés elrendezhető. Az elmúlt években a motorosok száma is exponenciálisan növekedett, ők is hozzájárulnak a növekvő balesetveszélyhez.

Az itteni közlekedés egyre jobban függ a fizetős autóutaktól. Jakartában egy belső körút épült, ilyen út köti össze a fővárost a délre elhelyezkedő Soekarno-Hatta nemzetközi repülőtérrel. Fizető autópályán lehet ma már eljutni Jakartából a sziget nyugati végén elhelyezkedő Merak kikötőbe, valamint a délkeleti, déli és keleti városokba is.

A Jakarta Monorail-nek két vonalán kezdték meg az építkezést: a zöld vonal, amely Semanggi-Casablanca-Kuningan-Semanggi városrészeket szolgálja majd ki; és a kék vonal, amely Kampung Melayu-Casablanca-Tanah Abang-Roxy között szállít utasokat. Tervek készültek továbbá két metróvonal megépítésére is, egy észak-déli vonalra (csatlakozással a Monorail-re), valamint egy kelet-nyugati vonalra.

A kormány gondolkodik vízibuszok beindításán is, amelyek a jakartai csatornarendszer igénybevételével szállítanák utasaikat.

Jakarta fő repülőtere a Soekarno-Hatta nemzetközi repülőtér, ahová minden nagyobb légitársaság naponta indít járatokat (a másik jelentős repülőtér a Halim Perdanakusuma nemzetközi repülőtér.

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Indonézia Egyetem épülete

Jakartában számos egyetem található:

Látnivalók, szabadidős helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Museum Nasional Indonesia

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi városháztér körül (Taman Fatahillah) az UNESCO segítségével több gyarmati korból származó épületet restauráltak. A központjukban áll a "Jakarta-múzeum", ami a város egyik legrégebbről megmaradt épületében kapott helyet. 1710-ben épült, először városháza ("Stadthuys") volt, később katonai irányítóközpont lett és a második világháború végéig itt kapott helyet Nyugat-Jáva önkormányzata. 1974-óta történelmi múzeumként szolgál. Kiállításában megtalálhatók fegyverek, bútorok, régi térképek és más gyarmati kori relikviák.

A "Wayang-múzeum" ugyanennek a térnek a nyugati oldalán található. A kiállításának témája elsősorban a Délkelet-Ázsiában igen elterjedt bábjátékokra szorítkozik.

A Függetlenségi tértől nyugatra fekszik a "Nemzeti múzeum" (Museum Pusat) vagy más néven "Elefántépület" (Gedung Gajah). Ezt a nevét az előtte álló, 1871-ben V. Ráma (1853-1910) thai király által adományozott bronz elefánt szoborról kapta. Ez Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező múzeuma, 1868-ban a hollandok alapították. A kiállítás részletes információt ad Indonézia vulkánjairól, szigeteiről, népeiről és szokásairól, hagyományos művészetéről.

A Függetlenségi tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti műemlék (Monas)

A 19. század elején a legtöbb kormányzati épületet a járványos óvárosból a "Koningsplein" köré helyezték át, az új Batáviába. Ma a körülbelül egy négyzetkilométer területet elfoglaló Függetlenségi tér (Medekaplatz) látványát a 132 méter magas Nemzeti Műemlék (Monument Nasional, Monas) határozza meg, amelynek a tetején lévő lángot 35 kilogramm arannyal vonták be. A műemlékbe lift visz föl, a 115 méteren lévő kilátóról egész Jakartát beláthatjuk.

A tér keleti felét a "Gambir-pályaudvar" dominálja. Ezzel szemben helyezkedik el az "Emmanuel-templom", amelynek bejárata egy dór templomból származhat. 1839-ben az I.Vilmosról elnevezett "Willemskerk" első templomként nyitotta meg kapuit mind evangélikus és református hívők előtt.

A híd mögött áll a "Függetlenségi-épület" (Gedung Pancasila), amit 1830-ban a katonai főparancsnokság számára építettek klasszicista stílusban. 1918 után itt ülésezett a népgyűlés ("Volksraad"), aminek tagjai főleg a fehér gyarmatosítókból kerültek ki, de csak gyenge politikai hatalommal bírt. 1945-ben itt dolgozta ki egy a japánok által létrehozott bizottság Sukarno vezetésével az új alkotmányt. 1945. június 1-jén az épület előtt hirdették ki a Pancasilán alapuló új országfilozófiát.

A tértől északkeleti irányban található a Pénzügyminisztérium, aminek építését 1809-ben Herman Daendels kormányzó alatt kezdték meg. A kormányzó legfontosabb törekvései közé tartozott a korrupt gyarmati rendszer újraszervezése, és a járványok sújtotta óváros újjáépítése. A Nagy-Britanniával folytatott háború és későbbi áthelyezése megakadályozták abban, hogy céljait megvalósítsa. A minisztériumtól északra helyezkedik el a Legfelsőbb bíróság (Mahkamah Agung), ami 1848 óta ülésezik ebben a neoklasszicista épületben.

Nyugati irányban fekszik az 1900-ban neogótikus stílusban épült katolikus katedrális, ami indonéz stílusjegyeket is hordoz. A 77 méter magas tornyok tikfából készültek, ugyanis az előző 1833-ban épült katedrális tornyai 1880-ban saját súlyuk alatt összedőltek.

Az Istiqlal-mecset fehér márványból és német acélból épült, 120.000 hívő befogadására képes. Az épületet egy katolikus építész, Silaban tervezte, és Indonézia első elnöke, Sukarno alatt készült el. Ez a világ második legnagyobb mecsetje az isztambuli Ahmed szultán mecsetje (Kék mecset) után.

Bevásárlóközpontok, plazák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakartai plaza

Jakartában az országos átlagot messze meghaladó számban találhatók bevásárlóközpontok (plazák), tekintettel arra, hogy itt koncentrálódik az ország politikai és gazdasági elitje. Ezek a plázák uralják a luxusfogyasztói piacot, annak ellenére, hogy választékuk elérhetetlen a helyi lakosság döntő többsége részére. Új fejlemény a városszerkezet fejlődésében, hogy létrejöttek az ún. külvárosok, amelyek általában bevásárlóközpontok, parkok, szórakoztató intézmények, vagy egyes esetekben iskolák köré épültek, és jelentősen kitolták Jakarta földrajzi határait.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bung Karno futballstadion, Ázsia Kupa, 2007

Jakarta legnépszerűbb futballcsapata a Persija Jakarta, amely mérkőzéseit rendszeresen a Lebak Bulus stadionban játssza. A város legnagyobb stadionja a Bung Karno aréna, amely több, mint 100 000 nézőt képes befogadni; ezzel a világ egyik legnagyobb stadionja.

A Senayan sportkomplexumban többféle sport űzésére alkalmas helyszín található, köztük a Bung Karno futballstadion, a Stadion Madya atlétikai pálya, az Istora senayan, valamint egy lőtér, teniszpályák és egy golfpálya teszik teljessé a választékot.

Problémák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakartai szeméttelep a nyomornegyed szélén

Mint a fejlődő országok nagyvárosainak többsége, Jakarta is jelentős urbanizációs problémákkal küszködik. A népesség az 1960-as 2,7 millióról meredeken emelkedett, és 2000-ben elérte a 8,3 milliót. A gyors népességnövekedés meghaladta a kormányzat képességét, hogy a lakosság részére az alapvető szükségleteket biztosítani tudja. Indonézia legnagyobb gazdaságaként Jakarta munkások hatalmas tömegét vonzotta a városba a környező régiókból. Hétköznapokon a város lakossága majdnem duplája a hétvéginek, az ingázó munkások nagy száma miatt. Ez a tömeges ingázás és a kormányzat bénultsága a megfelelő közlekedési rendszer biztosítására hatalmas forgalmi dugókat, zsúfoltságot okoz, gyakorlatilag minden munkanapon.

Az esős évszakban Jakarta áradásoktól szenved, tekintettel az eldugult csatornarendszerre és más vízi utakra. A gyors városiasodás miatt az esőerdők kihasználása az elfogadható méreteket meghaladja, különösen Bogor és Depok körzeteiben, ami szintén hozzájárul az árvizek kialakulásához.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzskartai panorámakép
Dzskartai panorámakép

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jakarta lakossága (indonéz nyelven) (PHP), 2008. augusztus 30. (Hozzáférés: 2009. július 5.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakarta témájú médiaállományokat.
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Jakarta témájú leírást.