Jazd
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Jezd (Yazd) (يزد) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irán |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Jezd (Yazd)
Pozíció Irán térképén
|
|
| é. sz. 31° 54′ 0″, k. h. 54° 22′ 0″ | |
Jezd (Yazd, Perzsa nyelven: یزد) település Iránban, Yazd tartományban. A város a zoroasztriánus kultúra központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Teherántól 688 km-re, Iszfahántól délkeletre, 1160 méter magasságban fekvő település.
Története [szerkesztés]
Jezdet 1220-ban a mongolok dúlták fel, ezután hosszabb nyugodtabb időszak következett.
A 13. század végén Marco Polo már szép és nemes városként említette.
A 17. században a francia Tavernier azt jegyezte fel róla, hogy egész Perzsiában a jezdi asszonyok a legszebbek.
Jezd (Yazd) földrajzilag pontosan Irán középpontjában fekszik, de központja a textilművességnek: szőnyeg-, és selyemiparnak és a jutaszövésnek is.
Jezd a zoroasztrizmusnak is központja. Itt az első egyistenhívő világvallás követői túlélték az iszlám térhódítását. A tűzimádók tűztemplomaiban itt még ma is ég a megtisztító szent tűz. Külvárosában a Kerman felé vezető úton áll a leghíresebb tűztemplom.
Építészete [szerkesztés]
Jezd építészetileg is egyedülálló város. A városban és környékén máig sok tűztemplomot találunk. A város fölé sok kupola és minaret is magasodik, itt találhatók a legmagasabb minaretek is.
A város sziluettjét főleg az úgynevezett széltornyok határozzák meg, melyek a felső részükön áttört kéményekre emlékeztető építmények igazából szellőztető kürtők, a légkondicionálás ősei melyekre nagy szüksége van a városka lakosainak, mivel az itteni 42 fokos hőségben felüdülést jelentett a legapróbb légáramlat is.
Nevezetességek [szerkesztés]
- A Jame mecset - A 12. században épült, és még mindig használatban van. Itt találhatók a legszebb perzsa mozaikok.
- Széltornyok
- Dalatabad-kert - Karim Zend kán kedvelt pihenőhelye
- Davazdeh imám temploma - Az 5. századból származó szerény téglatemplomocska, melyet kufi írás díszíti.
- Péntek mecset - A 14. században fejezték be. Bejáratának ornamentikája mesés szépségű. Minaretjei az országban a legmagasabbnak számítanak.
- Tizenkét imám mauzóleuma - egyben dzsámi is, melynek kék színben pompázó díszes kupolája magasodik a házak fölé.
- Babak-mecset - a 10. században épült.
- Mir-Csamak-mecset (Mir-Chamaq) - A 15. században épült. Pompás háromszintes főbejárata fölé két karcsú minaret magasodik.
- Bazár
Források [szerkesztés]
- Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963-243-133-2
