Asztana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asztana (Астана)
Central Downtown Astana 2.jpg
A Bajterek emlékmű
Asztana címere
Asztana címere
Asztana zászlaja
Asztana zászlaja
Közigazgatás
Ország  Kazahsztán
Alapítás éve 1830-as évek
Polgármester Adilbek Dzhaksybekov
Irányítószám 010000–010015
Körzethívószám +7 172
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 844 930 fő (2014. okt 1.)[1] +/-
Népsűrűség 958 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 347 m
Terület 722 km²
Időzóna BTT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Asztana (Kazahsztán)
Asztana
Asztana
Pozíció Kazahsztán térképén
é. sz. 51° 10′, k. h. 71° 26′Koordináták: é. sz. 51° 10′, k. h. 71° 26′
Asztana weboldala

Asztana (kazakul: Астана, oroszul: Астана) Kazahsztán fővárosa. Az ország északi részén, az Isim folyó partján fekszik, az Akmola területen, jóllehet attól közigazgatásilag független. 844 930 lakosával Almati – a régi főváros – után az ország második legnépesebb városa.

Az 1830-as években Akmolinszk néven alapított és 1961-ben Celinográdra átnevezett város az észak-kazahsztáni szűzföld-program központja lett. Nevét 1994-ben Akmolára változtatták. 1997-ben lett Kazahsztán fővárosa Almati helyett, és 1998-ban kapta mai nevét. A fővárossá nyilvánítás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül: nem csak kormányzati, de ipari, oktatási, egészségügyi és sportközponttá is vált. A fejlődést számos futurisztikus épület, szálloda és felhőkarcoló jelzi.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asztana az űrből

Asztana Kazahsztán középső részén, az Isim folyó partján helyezkedik el. A város egy kiterjedt, lapos, félszáraz sztyeppterületen fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 347 méter. Az idősebb városrészek az Isim északi, az új városrészek a déli partján találhatók.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asztana a második leghidegebb főváros a mongóliai Ulánbátor után. Szélsőséges kontinentális éghajlat jellemző itt: a nyár meleg és a hosszú, a tél nagyon hideg és száraz. Nyáron a hőmérséklet elérheti a 35 °C-ot, míg −30 °C, −35 °C is gyakran előfordulhat a decembertől márciusig terjedő időszakban. Az éves átlaghőmérséklet 3,5 °C. Itt jegyezték fel a Kazahsztánban mért legalacsonyabb hőmérsékletet, −51 °C-ot. A várost kettészelő Isim novembertől április elejéig befagy.


Asztana éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 3,4 4,8 22,1 29,7 35,7 40,1 41,6 38,7 36,2 26,7 18,5 4,5 41,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −9,9 −9,2 −2,5 1,9 20,2 25,8 26,8 25,2 18,8 10,0 −1,4 −8,0 8,9
Átlaghőmérséklet (°C) −14,2 −14,1 −7,1 5,2 13,9 19,5 20,8 18,8 12,3 4,6 −5,4 −12,1 3,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −18,3 −18,5 −11,5 0,2 7,9 13,2 15,0 12,8 6,6 0,2 −8,9 −16,1 −1,5
Rekord min. hőmérséklet (°C) −51,6 −48,9 −38,0 −27,7 −10,8 −1,5 2,3 −2,2 −8,2 −25,3 −39,2 −43,5 −51,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 16 15 18 20 35 37 50 29 22 27 27 22 318
Havi napsütéses órák száma 102 146 192 237 300 336 334 294 231 136 99 93 2503
Forrás: pogodaiklimat.ru, Hong Kong Observatory


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akmolinszk erődjének maradványai 1911-ben

A város neve 1961. március 20-ig Akmolinszk volt. Innentől 1994. június 6-ig a Celinográd nevet viselte. Ezt követően neve Akmola (Ақмола vagy Aqmola) volt,[2] ami azt jelenti, hogy „fehér temető”. A tartományt, amelynek Asztana a fővárosa, a mai napig Akmolának hívják.

Az Asztana nevet 1998. május 6-án kapta.[2] A szó kazak nyelven azt jelenti, hogy „főváros”, és a névválasztásnál fontos szerepet játszott, hogy a szó a világ legtöbb nyelvén könnyen kiejthető. A kazak kiejtésben az utolsó szótagon van a hangsúly.

Orosz és szovjet korszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost az oroszok alapították az 1830-as években Akmolinszk néven.[3] A 20. század elején érkezett ide a vasút, ezzel bekapcsolódott a kereskedelmi életbe a város.

1960 decemberében a Nyikita Hruscsov kezdeményezte észak-kazahsztáni szűzföld-program központja lett.[3]

Asztana az Isim partján 2007-ben

Kazahsztán fővárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kazahsztán függetlensége után, 1991-ben az ország fővárosa Almati lett. A Kazah Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa első ízben 1994. július 6-án döntött arról, hogy a fővárost Akmolába helyezzék át, melyre végül Nurszultan Nazarbajev elnök 1997. október 20-i rendeletével került sor. A kormányzati szervek költözése 1997 decemberében kezdődött.[2]

A költözés indoka hivatalosan az volt, hogy Almati periférikus fekvésénél és fejlődési korlátainál fogva (domborzati beszorítottsága, úthálózat túlterheltsége, környezeti problémák) kevéssé alkalmas fővárosnak, míg Akmola nagy területe, központi elhelyezkedése, fejlett infrastruktúrája és kedvező környezeti állapota folytán megfelelő erre a szerepkörre.[3] A döntésben ugyanakkor az is szerepet játszhatott, hogy a függetlenné vált, de többnemzetiségű Kazahsztán döntően orosz lakta északi részét erősebben az országhoz kössék, elejét véve az irredenta törekvések megerősödésének. A főváros áthelyezése jelentős költségei miatt nem osztatlanul népszerű a kazah társadalom körében.[4]

1999-ben a város a főváros-áthelyezés sikerének elismeréseképpen megkapta az UNESCO „Cities for the peace” díját.[3]

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asztana polgármesterei (akim) a fővárossá válás óta:

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város népessége 844 930 fő (2014. okt 1.)[1] +/-. A lakosság száma gyorsan növekszik, nagyobbrészt a migráció, kisebbrészt a természetes szaporodás hatására.[7]

A népesség az 1830-as években 2000 fő körül volt, majd a következő három évtized során megháromszorozódott. Az 1960-as évekre lakossága elérte a 100 000 főt.[3]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014-ben dél-koreai és brit közreműködéssel technológiai parkot hoztak létre a Nazarbajev Egyetemen, melynek célja a kutatások eredményeit piacképes termékekké fejleszteni. A fő kutatási területek a biotechnológia, a robotika, az információs technológia, a megújuló energiaforrások és a gépészet.[8]

Asztana ad otthont a 2017-es világkiállításnak. A projekt keretében egy 125 hektáros, 50 MW teljesítményű naperőmű felépítését tervezik, jelenleg a területbiztosítás folyik.[9]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgalom Asztana egyik főútján

A helyi tömegközlekedést autóbuszok biztosítják. A városban 2014-ben Norman Foster irodája által tervezett buszmegálló várókat telepítettek.[10]

A város közlekedési problémáinak enyhítésére gyorsvillamos-hálózat kiépítését tervezték, melynek alapkövét 2011-ben letették,[11] a projekt megkezdése azonban halasztódott, mígnem 2013 végén a magas költségekre hivatkozva lemondtak róla. Helyette BRT rendszer építését tervezik.[12][13][14]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gumeljov Egyetem

Asztanában székel a Gumeljov Egyetem és az Agrártechnikusi Egyetem.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2014 жылғы 1 қазанға облыстар, қалалар, аудандар, аудан орталықтары және кенттер бойынша Қазақстан Республикасы халқының жынысына қарай саны (kazak, orosz nyelven). Комитет по статистике, 2014. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  2. ^ a b c Main (angol nyelven). Statistical Department of Astana, 2011. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  3. ^ a b c d e The history of Astana (angol nyelven). Asztana, 2013. február 26. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  4. Kádár József (2003.). „[cikk.php Irány Astana: Nacionalista indítékok Kazahsztán új fővárosának építésében]”. Kisebbségkutatás (1). Hozzáférés ideje: 2014. december 29.  
  5. ^ a b c Assel Satubaldina: New Mayor of Astana appointed (angol nyelven). Tengri News, 2014. október 22. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  6. ^ a b c Dinara Urazova: Appointment of new Defense Minister in Kazakhstan - reaction to crisis in Ukraine: experts (angol nyelven). Tengri News, 2014. október 23. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  7. О демографической ситуации в городе Астана (orosz nyelven). Департамент статистики по городу Астане, 2014. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  8. Assel Satubaldina: Nazarbayev University unveils technological park (angol nyelven). Tengri News, 2014. szeptember 2. (Hozzáférés: 2014. december 29.)
  9. Assemgul Khassenova, Gyuzel Kamalova: $70 million solar power plan to be constructed in Astana for EXPO-2017 (angol nyelven). Tengri News, 2014. október 28. (Hozzáférés: 2014. december 20.)
  10. Dinara Urazova: Norman Foster designs bus stops for Kazakhstan (angol nyelven). Tengri News, 2014. október 14. (Hozzáférés: 2014. december 29.)
  11. LRT Construction Launched in Astana (angol nyelven). Asztana, 2011. július 4. (Hozzáférés: 2011. december 9.)
  12. 50 light rail trams to be launched in Astana before EXPO-2017 (angol nyelven). Tengri News, 2012. december 19. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  13. No Light Rail Transport for Astana (angol nyelven). Tengri News, 2013. november 28. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  14. Yermegiyayev speaks of Bus Rapid Transit cost (angol nyelven). Tengri News, 2013. december 10. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  15. Twin cities of Riga. Riga City Council. (Hozzáférés: 2013. június 3.)
  16. Gdańsk Official Website: 'Miasta partnerskie' (lengyel nyelven). [1]. (Hozzáférés: 2013. június 3.)
  17. Tbilisi Municipal Portal – Sister Cities. Tbilisi City Hall. (Hozzáférés: 2013. június 3.)
  18. Sister Cities. Beijing Municipal Government. (Hozzáférés: 2013. június 3.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]