Jégkorong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jégkorong
Eishockey Eisbaeren gegen Capitals.jpg

Legfelsőbb vezető testület Nemzetközi Jégkorongszövetség
Egyéb nevek hoki
Első játék 1875. március 3. Victoria Jégcsarnok, Montréal (első megrendezett beltéri mérkőzés)
Érintés Ütközés
Csapat létszáma 5 mezőnyjátékos
1 kapus
Olimpiai 1920-tól

A jégkorong (barátian: jéghoki, hoki) két csapat által, jégpályán, ütővel játszott labdajáték.

A játék a következő országokban a legnépszerűbb: Kanada, USA, Svédország, Finnország, Csehország, Szlovákia, Oroszország. A felsorolásból kitűnik, hogy általában azokban az országokban dívik, ahol jellemző a hideg idő, lehetőséget adva a természetes jégfelületek kialakulására. Bár a felsorolt országok mindegyikében működik professzionális liga, az Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga, ismertebb nevén NHL jelenti a sportág csúcsát.

A játék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évszázados múltú az északi országokban a jéglabda vagy bandy néven ismert csapatjáték, ennek szabályai már a 18. században kialakultak, ezt a játékot vették át az európai országok is. A kanadai hoki keletkezése az 1800-as évek közepére tehető, állítólag a William erőd parancsnoka elrendelte az unatkozó katonáknak az udvar takarítását. A sepregető katonák egy fadarabka terelgetésével találták ki az új játékot. Az 1850-es évektől már gumikoronggal játszották és a montreali McGill egyetem két diákja W. F. Robertson és R. F. Smith kidolgozta a játék kezdeti szabályait. Az új játék Kanadából az Egyesült Államokba majd Angliába is eljutott, és kiszorította a bandyt.

A Nemzetközi Jégkorongszövetséget (IIHF) 1908-ban alapították Európában, Anglia, Belgium, Csehország, Franciaország és Svájc képviselői, jelenleg 64 tagországa van. Európa bajnokságot 1910-óta, világbajnokságot 1930-óta rendeznek jégkorongban, először 1920-ban kapott helyet az olimpián.


Játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Patrick Roy, a Colorado Avalanche kapusaként

A jégkorongcsapatok általában 18 mezőnyjátékosból és 2 kapusból állnak, ebből 1 kapus és 5 mezőnyjátékos van egyszerre a jégen. Mivel a jégkorong egy nagyon gyors és intenzív játék, az 5 játékosból álló úgynevezett sorok általában 45 másodpercenként váltják egymást a jégen. A játék célja, hogy a korongot az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg többször mint az ellenfél. A játékosok egy ütő segítségével irányítják a korongot a jégen. A test bármely részével lehet a korongot kezelni, irányítani tilos. Érvényes gólt csak az ütővel lehet szerezni, valamint akkor, ha a korong bármely testrészről a kapuba pattan. A szándékos rúgó vagy dobó mozdulat nem érvényes.

Mario Lemieux a Pittsburgh Penguins játékosaként

A mezőnyjátékosokat két csoportba sorolhatjuk. A támadók lehetnek balszélsők, centerek, illetve jobbszélsők. Egy sorban 3 támadó játékos szerepel. A védők lehetnek bal bekkek illetve jobb bekkek, és általában párban játszanak. A sorcserék alkalmával általában egy új védőpár lép a jégre. A mérkőzéseken egy csapat általában 4 támadósort (12 játékos), 3 védőpárt (6 játékos) és 2 kapust öltöztet be (kapusból természetesen egyszerre csak egy lehet a jégen). Az edzők a sorokat a mérkőzés alatt bármikor cserélhetik, nem szükséges, és nem is szokás mindig megvárni a következő játékmegszakítást.

Felszerelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • sisak ráccsal vagy kapus fejvédő
  • nyakvédő
  • torokvédő
  • mell- és vállvédő
  • botos kesztyű
  • lepkés kesztyű
  • kapus szuszpenzor
  • kapus nadrág
  • mamut (kapus lábszárvédő)
  • kapus korcsolya
  • kapus ütő

Mezőnyjátékos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • sisak
  • arcvédő (plexi, félplexi, rács)
  • fogvédő
  • nyakvédő
  • vállvédő
  • könyökvédők
  • játékos kesztyű
  • nadrág
  • szuszpenzor
  • lábszárvédők
  • jégkorong korcsolya
  • ütő

Szabálytalanságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jégkorong játékot a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) által négy évente kiadott szabálykönyv alapján játsszák. A szabálykönyvben meghatározott szabályokat megsértő játékosokat a játékvezető büntetésekkel sújtja.

Játékosok ellen elkövetett szabálytalanságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • palánkralökés (boarding, BOARD)
  • botvéggel ütés (butt ending, BUT-E)
  • meg nem engedett testtel való játék (charging, CHARG)
  • hátulról lökés (checking from behind, CHE-B)
  • nyírás (clipping, CLIP)
  • bottal lökés (cross-checking, CROSS)
  • könyökhasználat (elbowing, ELBOW)
  • túlzott durvaság (unnecessary roughness, UNN-R)
  • öklözés vagy durvaság (fisticuffs, FIST)
  • fejelés (head-butting, H-BUTT)
  • magas bottal való játék (highsticking, HI-ST)
  • ellenfél fogása (holding, HOLD)
  • botfogás (holding the stick, HO-ST)
  • bottal akasztás (hooking, HOOK)
  • akadályozás (interference, INTRF)
  • rúgás (kicking, KICK)
  • bottal ütés (slashing, SLASH)
  • szúrás (spearing, SPEAR)
  • gáncsolás (tripping, TRIPP)
  • fejre, nyakra irányuló támadás (checking to the head, CHE-H)

Egyéb szabálytalanságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • hivatalos személy sértegetése (abuse of officials, ABUSE)
  • játék késleltetése (delay of game, DELAY)
  • szabálytalan felszerelés (illegal equipment, IL-EQ)
  • sportszerűtlen magatartás (unsportsmanlike conduct, UN-SP)
  • játék kezdésének megtagadása (refusing to start play, REFUS)
  • cserepad elhagyása (leaving players bench, L-PLB)
  • büntetőpad elhagyása (leaving penalty bench, L-PEB)
  • túl sok játékos a jégen (too many players on the ice, TOO-M)

Játékidő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jégkorong mérkőzés három, egyenként 20 perces harmadból áll. A 20 perc tiszta játékidőt jelent, vagyis a játék megszakítása alkalmával az órát megállítják. Játékmegszakítás után a korongot a bedobással (bulival) hozzák játékba. A két center szemben áll a bedobóhelyen, a játékvezető pedig bedobja közéjük a korongot, melyet ők igyekeznek ütőjükkel saját csapattársukhoz juttatni.

Játékmegszakítás a következők miatt fordulhat elő:

  • Les: A támadócsapatnak előbb kell a korongot a támadó harmadba juttatni, mint ahogy egy játékosa oda belépne. Ha úgy juttatják a korongot a támadó harmadba, hogy azt megelőzően már tartózkodik ott játékosuk, akkor beszélünk lesről. Angolul "offside".
  • Tilos felszabadítás (túlütés): Ha a támadócsapat a saját térfeléről az ellenfél alapvonala mögé üti a korongot akkor beszélünk tilos felszabadításról. Az NHL-ben nem fújják be automatikusan, csak akkor, ha a korongot megérinti a védekező csapat egy játékosa. Európában automatikusan fújják amint a korong áthaladt az alapvonalon. A tilos felszabadítást elkövető csapat büntetése, hogy a buli az ő védő harmadukban lesz. Szintén nevezik túlütésnek is, bár ez kevésbé elterjedt. Angolul "icing".
A játéktér
  • Kiállítás: Lehet kisbüntetés, nagybüntetés vagy fegyelmi. Ezek tételei 2, 5 illetve 10 perc vagy végleges kiállítás. A vétkes játékos a büntetésnek megfelelő időtartamra elhagyja a játékteret. Csapata ez idő alatt emberhátrányban játszik. A kisbüntetés lejár ha az emberelőnyben játszó csapat a kapuba talál. A nagybüntetések nem járnak le, ezeket le kell ülnie a vétkesnek. A fegyelmi büntetésekkel sújtott játékosok helyett más mezőnyjátékos a jégre léphet. A büntetések angol megfelelői "minor penalty", "major penalty", "misconduct penalty".
  • Játékteret elhagyja a korong: Ha a korong teljes terjedelmével elhagyja a játékteret szegélyező palánkot. Szándékosságért 2 perc büntetést kap a vétkes játékos.
  • Sérülés: A játékvezető megállítja a játékot, ha egy játékos megsérül.
  • Korong irányítás: A korong kézzel való irányítása büntetést nem von maga után.
  • Kapu elmozdulása: A kapu elmozdításakor, ha szándékosnak ítélik a mozdulatot, az elkövető játékost kiállítják a játék késleltetéséért.

Bajnokságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) által felügyelt jégkorongbajnokság. A bajnokság győztes csapata a magyar bajnoki cím birtokosa lesz. A magyar bajnokságokat a férfiak részére 1937 óta, 1945 kivételével minden évben megrendezték.

Másodosztályú bajnokságot (OB II.) 1943-tól rendeznek kisebb-nagyobb megszakításokkal.

Női magyar bajnokságot az 1993-94-es szezontól rendeznek és két alkalom kivételével a Marilyn csapat nyerte meg mindegyiket.

Utánpótlás korosztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szupermini U8
  • mini U10
  • előkészítő U12
  • kölyök U14
  • serdülő U16
  • ifjúsági U18
  • junior U21

NHL[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az észak-amerikai professzionális jégkorongliga neve, más néven National Hockey League (Nemzeti Jégkorong Liga). 30 csapat játszik 15-15 csapatos konferenciákban (KeletNyugat), ez még tovább van osztva konferenciánként 3-3, öt csapatos divízióra. A szezon alapszakaszból (Regular Season) és ún. rájátszásból (Playoff) áll. A rájátszásba a konferenciák első nyolc helyezettje jut be. A bejutott csapatok egyenes kieséses rendszerben 4 győzelemig tartó párharcokban vesznek részt, majd a végén a döntőben Kelet és Nyugat legjobbjai megküzdenek a Stanley-kupáért és bajnoki címért.

A jégkorong hazai története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

–1936 A kezdeti évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jégkorong sport az 1920-as évek közepén került hazánkba. Az addig egyeduralkodó bandyt gyorsan kiszorította és egyre népszerűbbé vált. A kezdeti években az úttörőszerepet elsősorban a BKE csapata vállalta magára, de sorra alakultak más szakosztályok is, így például a BBTE és az FTC.

Magyarország első alkalommal 1927-ben szerepelt a Nemzetközi Szövetség (akkori nevén LIHG) által rendezett tornán, az Európa Bajnokságon Bécsben, ahol a csak BKE játékosokból álló csapat az utolsó, hatodik helyen végzett. A magyar válogatott első mérkőzést január 24-én játszotta Ausztria ellen, melyen 6-0-s vereséget szenvedett el. A következő évtized elsősorban a klubok európai túráiról és a válogatott nemzetközi szerepléséről szólt. A nemzeti csapat 1938-ig részt vett minden EB-n, világbajnokságon és az 1936-os téli olimpián és sikerült egy-egy jobb eredményt is elérni. Így 1931-ben 7. lett a csapat, 1937-ben 5. helyezést sikerült elérni vagy 1938-ban döntetlen eredménnyel végezni a kanadai válogatott ellen.

1937–1944 Megindult a magyar bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar klubok külföldi túrái miatt képtelenség volt megszervezni a bajnoki küzdelmeket, hiszen egyszerre igen ritkán voltak itthon a csapatok. 1937-re végül sikerült útjára indítani az első Magyar Bajnokságot. A szereplést három gárda vállalta. Az esélyes BKE, a BBTE és a Ferencváros. Az FTC végül visszalépett, mert kanadai légiósát, Staplefordot nem nevezhette be. Helyére a BKE II. csapata indulhatott. Január 15-én dobták be első alkalommal a korongot a bajnoki címért a BKE I – BKE II mérkőzésen. A bajnokságot a BKE csapat nyerte, amely 1944-ig két alkalom kivételével –ekkor a BBTE lett a bajnok– mindig megszerezte az elsőséget. 1940-től csatlakoztak a bajnoksághoz a visszacsatolt területek csapatai is elsősorban Kassa környékéről, valamint Erdélyből.

1945–1959 Újjászületés helyett vegetálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háború után a sportág egyetlen hazai bázisának –a városligeti Műjégpályának– rendbehozatala után rögtön újra indult a jégkorong élet is. De hamarosan kiderült, hogy a játék közel sem kap hasonló szerepet, mint korábban. A külföldi csapatok elleni szereplés lehetősége 1956-ig minimálisra csökkent, olyan szezon is előfordult, amikor egyetlenegy ilyen összecsapásra sem került sor. A válogatott csapat pedig 1958-ig mindössze tíz országok közötti mérkőzésre állt össze és csak 1959-ben –húsz év után– nyílt újra lehetőség a VB szereplésre.

1960–1969[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió megjelenése és kiváló szereplése az ötvenes években a világbajnokságokon lehetővé tette, hogy a magyar jégkorongozók is lélegzetvételhez jussanak. 1961-ben elkészült a sportág új központja a Kisstadion, a válogatott mellé csehszlovák kapitány érkezett és a csapatok száma is stabilan nyolcra emelkedett, amelyek közül az FTC, az Újpesti Dózsa , a Vörös Meteor és a BVSC volt harcban az érmekért. A válogatott 1964-ben kivívta az olimpiai szereplés lehetőségét, majd 1965-ben a B világbajnokságon a 4. helyet szerezte meg, amely akkor a 12. helyet jelentette a világon.

1970–1980[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatvanas évekbeli fellendülés után újra csökkent a hoki bázisa. Szinte évről évre jelentette be egy-egy szakosztály a megszűnését. Így tűnt el tíz év alatt a jégkorong térképéről a Spartacus, a Postás, az Építők, a Vörös Meteor és végül a BVSC csapata. Helyükre új csapatként a KSI utánpótlás korosztályból kikerülő játékosaira épített Bp. Volán került. A korszak egyeduralkodója a Ferencváros volt, amely 1971 és 1980 között minden bajnokságot megnyert. A válogatott az évtized elején bérletet váltott a C csoportba. 1976-ban sikerült kivívni a felkerülést és két éven át erőn felül teljesítve biztosan bent maradni a második vonalban.

1981–1990[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korszak első bajnoksága új fejezetet nyitott a magyar hoki történetében. A Székesfehérvári Volán (Alba Volán SC) az első vidéki csapatként lett magyar bajnok, melyet hat újpesti és két ferencvárosi elsőség követett. A dekád végét egy újabb vidéki győzelem zárta le. A Jászberényi Lehel, amely a magyar csapatok közül elsőként szerződtetett minőségi légiósokat, szerezte meg a bajnoki címet. A magyar csapatokhoz ekkor több, elsősorban szovjet játékos érkezett, akik között számos korábbi válogatott játékost találni, így pl.: Alekszandr Malcev (kétszeres olimpia-, kilencszeres világbajnok; kétszer a VB legeredményesebb játékosa, háromszor a legjobb csatár, az IIHF Hall of Fame tagja), Szergej Szvetlov (olimpiai bajnok), Szergej Kapusztyin (olimpiai és világbajnok), Vlagyimir Repnyev (világbajnok)

A válogatott 1983-ban a C VB-n érte el legnagyobb sikerét. Hazai közönség előtt sikerült kivívni a feljutást. De a B csoportos szereplés csak rövid időre tudta leplezni, hogy a sportág egyre jobban elmaradt riválisaitól. Magyarországon ekkor még mindig nem létezett állandó fedett jégpálya, miközben ellenfeleink egyre jobb körülmények között készülhettek és az utánpótlásban is szélesebb alapokra támaszkodtak. Az 1985-ös B VB-ből kiesés után a magyar csapat csak a 3. vonal középmezőnyében tudott megkapaszkodni, melyet az 1990-es hazai C VB 7. helyezése „koronázott meg”.

1991–[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályagondok enyhítésére elsőként a fehérvári jég kerülhetett fedél alá, amely sokáig az egyetlen maradt. Majd évek múlva követte a sorban Dunaújváros, Szeged, Debrecen, Zalaegerszeg, Kaposvár, Miskolc, a fővárosban pedig a káposztásmegyeri, újpesti és erzsébeti jégcsarnok.

A bajnokságban a 90-es évek első felében újra a Fradi korszaka következett, melyet a Dunaferr nagy generációja szakított meg majd hozzájuk csatlakozott az Alba Volán, akik a 2000-es évek domináns csapatává váltak. A válogatottban 1995-től kezdve szerepeltek a dunaújvárosi fiatalok és a fehérvári Palkovics-Ocskay páros, akik már ifiként is igen közel álltak a korosztályos EB A csoportjához. A felnőtt válogatott egyre jobb szereplését megnehezítette, hogy a szovjet utódállamok vagy Szlovákia rutinos csapatai rendre az útjukat állták. 1998-ban végre sikerült a nagy álom, ismét hazai közönség előtt kivívta a csapat a B csoportos indulás jogát. Majd a kiesés után ismét az első helyet szerezték meg 2000-ben. A világbajnoki rendszer 2001-es átszervezése óta a csapat stabil tagja volt a divízió I. selejtező csoportoknak, ahol 2002-ben és 2007-ben második helyezést tudott szerezni, majd 2008-ban, a Japán rendezte kontinensviadalon kivívta a feljutást az A csoportba. A svájci 2009-es A csoportos vb-n a Szlovákiától, Kanadától, majd Fehéroroszországtól elszenvedett vereségek után a csoportkörből osztályozós csoportba kerültünk Ausztria, Dánia és Németország társaságában, ahol 3 vereség után búcsúzott a válogatott az A csoporttól. 2010-ben a Divízió I-ben másodikak lettünk a szlovénok mögött. A 2011-es ellenfeleink Olaszország, Hollandia, Dél-Korea és Spanyolország voltak. A tornától Japán visszalépett az országot ért márciusi természeti katasztrófa miatt. A hazai rendezésű kontinensviadalon Olaszország mögött lettünk 2. helyezettek. 2012-től a nemzetközi szövetség új rendszerben bonyolítja a világbajnokságokat, a Divízió I-ben 12 csapat szerepel A és B csoportban úgy, hogy az A csoportban a világranglista-helyezés szerinti jobb 6 válogatott kap helyet, míg a B-ben a rosszabb 6 helyezett. A magyar válogatott a Szlovéniában rendezendő Divízió I A tornán a házigazdák mellett Ukrajnával, Ausztriával, Nagy-Britanniával és Japánnal játszik a feljutásért.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jégkorong témájú médiaállományokat.


  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap