Városliget
A Városliget, Budapest második legnagyobb közparkja, 100 hektáron terül el[1] a XIV. kerületben. (Irányítószáma: 1146). A főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma.
 |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Városligetet először Rogerius nagyváradi kanonok említi Carmen Miserabile (Siralmas Ének) című művében, mely a tatárjárás pusztításait írja le. A mű szerint IV. Béla a Rákoson, valamint a mai Városliget területén állomásozott seregével, melyet a tatárok ellen hívott össze. A vadakban, erdőben gazdag fás legelő egykor Újbécshez tartozott, amelyet IV. Béla magyar király a Margit-szigeti apácáknak adományozott. A következő két században az itt tartott országgyűlésekre érkező urak szolgaserege folyamatosan lelakta a vidéket és a ligetes erdők helyét homoktenger és mocsár váltotta fel. 1526-ban II. Lajos innen indult a középkori magyar állam temetőjéhez, Mohácsra. A török uralom alatt elhagyott zsombékra Pest városa és a domonkos apácák utódai, a klarisszák is igényt tartottak, kisebb pereskedés után I. Lipót magyar király Pest városának adta. Az akkoriban Ökrös-dűlnek nevezett mocsárból, rétből és sívó homokból és legelőből álló területet Mária Terézia erdőrendelete nyomán 1755-ben kezdte fásítani a város, de nem sok eredménnyel. Fásítással Boráros János városbíró próbálkozott újra, de elképzeléseit nem kísérte támogatás.[2]
Később Batthyány József hercegprímás ingyen kapta meg a területet, amelynek fejében vállalta, hogy a területet rendezi, fásítja. Witsch Rudolf irányításával a mocsárban két szigetet, létesített, az egyiket Mocsár, a másikat Drót-szigetnek nevezte el, és sétányokat alakított ki. A Mocsár-sziget helyén ma a Széchenyi fürdő, a Drót sziget helyén a Vajdahunyad vára áll. Batthyány József halála után öccsére, Batthyány Tódorra szállt a birtok, de mivel a vállalt feltételeknek nem tett eleget így az akkor Batthyány-erdőnek nevezett területet visszakerült Pest birtokába.[2]
A városnak továbbra sem álltak rendelkezésére a megfelelő anyagiak a komplex rendezésre, de a Városligeti fasorban és annak ligeti folytatásában például lóversenypálya működött. A terület rendezése csak akkor folytatódott, mikor a József nádor által 1808-ban alapított Szépítő Bizottság kezelésébe került az. A nádor felkérésére több rendezési terv készült. Ezek közül Nebbien Henrik elképzelései lettek elfogadva. József nádor segítségével rendelkezésre állt a munkák folytatásának anyagi háttere és a telepítendő növények. A munkák még évekig eltartottak, mert a homokos talaj megkötése nem volt egyszerű feladat. 1811-ben Kraskovits és kísérletezőkedvű fizikus barátai léggömbbel emelkedtek innen a levegőbe. [2]
A budapesti Városliget lett a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja. A millennium idején, az ezredéves ünnepségekre épült meg rajta a Hősök tere, a Vajdahunyad vára, majd folyamatosan a ma látható épületegyüttes, a mesterséges tó, a Műjégpálya, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi fürdő, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. Itt van a Közlekedési Múzeum és a Petőfi Csarnok is. Évtizedeken keresztül itt rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelynek a X. kerületbe való áttelepítése óta – a Petőfi Csarnok területét kivéve – a zöldterületet jelentős részben visszanyerték. A liget szélén áll az Időkerék.
[szerkesztés] Szobrok
- 1956-os emlékmű (a Sztálin-szobor helyén)
- Alpár Ignác (a Vajdahunyadvár közelében)
- II. András
- Anonymus
- Winston Churchill
- Csonka János
- Íjász (Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása)
- Jedlik Ányos
- Károlyi Sándor
- Ronald Reagan
- Rudolf főherceg
- Szent László
- Tétény vezér lovasszobra
- Vásárhelyi Pál
- George Washington
- Időkerék
- Zsigmondy Vilmos
[szerkesztés] Múzeumok
- Szépművészeti Múzeum
- Műcsarnok
- Közlekedési Múzeum
- Magyar Filmtörténeti Fotómúzeum
- Testnevelési és Sportmúzeum
- Stefánia Galéria
- Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás
- Magyar Mezőgazdasági Múzeum
[szerkesztés] Képgaléria
-
A műjégpálya légifotója
-
A Széchenyi fürdő légifotója
-
Szépművészeti Múzeum madártávlatból
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
 |
Ez a Budapestről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
