Mezei juhar
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Ősszel a mezei juhar |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Acer campestre L. |
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
az Acer campestre subsp. leiocarpum szinonimái:
az Acer campestre subsp. marsicum szinonimái:
|
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mezei juhar témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei juhar témájú médiaállományokat. |
A mezei juhar (Acer campestre) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A mezei juhar egész Európában közönséges; főleg az irtásokon, legelőkön feltűnő.
Alfajok, változatok [szerkesztés]
- Acer campestre subsp. leiocarpum (Opiz) Schwer.
- Acer campestre subsp. marsicum (Guss.) Hayek
- mátrai juhar (Acer campestre var. acuminatilobum) J.Papp
Az Appennini-félsziget déli részén élő változata, az Acer campestre var. marsicum levelei háromkaréjúak, ép szélűek – ezzel a francia juharhoz (Acer monspessulanum) hasonlít, ezért lehetségesnek tartják, hogy e két faj természetes hibridje.
Megjelenése [szerkesztés]
A mezei juhar kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10–15 méternél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben akár 25 méterig is felmagasodhat. Koronája sűrű, szabályos gömbölyded, sokszor terebélyes.
Kérge mélyen repedezett, apró pikkelyekben hámlik. A frissen levált pikkelyek helyén a kéreg narancsbarna, később vörösbarnára sötétül. Az első éves hajtások kérge még zöldesbarna, és sárga paraszemölcsök tarkítják. A többnyire görbe törzs keskenyen bordás, a vesszők gyakran vastagon paralécesek. Fiatal hajtásai kissé szőrösek.
Szabályosan 5 karéjú, 4–8 centiméteres, hosszú nyelű levelei átellenesen állnak, a csúcsuk lekerekített, a szélük ép vagy kevés tompa foggal tagolt. Egyes karéjok az alapjuk felé elkeskenyednek. A levéllemez felül fénytelen sötétzöld, a fonákja világosabb, enyhén pelyhes. A porzós virágban öt csészelevél és ugyancsak öt visszás-lándzsás alakú, zöldessárga sziromlevél alakult ki.
Termős és porzós virágai ugyanazon a fán, de külön, kevés virágot tartalmazó, laza, molyhos kocsányú bugákban nyílnak.
Iker lependék termésének szárnyai csaknem egy vonalban (közel 180°-os szögben) állnak. A szárnyfüggelék kissé görbült.
Életmódja [szerkesztés]
A tápanyagban gazdag vályog- vagy törmeléktalajokon 800–900 méter magasságig az ártéri erdőktől a karsztbokorerdőkig a legtöbb erdőtársulásban előfordul, de a legjellemzőbben az aljnövényzetben bővelkedő gyertyános tölgyesekben.
Virágai áprilisban, a levélrügyek kipattanásával egy időben nyílnak. Levelei ősszel aranysárgára sárgulnak.
Felhasználása [szerkesztés]
A Földközi-tenger egyes vidékekein oszlop helyett telepítették, és az így ültetett fák közé húzták ki a szőlőt tartó drótokat. Jól esztergálható fájából főleg konyhai eszközöket és ültető szerszámokat készítenek. Díszfának is ültetik, ezért a városokban sem ritka.
Képek [szerkesztés]
-
a növény
-
-
-
ősszel
-
fiatal példány
-
törzse
-
kérge
-
ága
-
rügyek
-
levelei
-
-
-
-
mátrai juhar levél
-
levelek őszi
-
színekben
-
virágai
-
-
termései
-
-
-
Juhar gubacsatkákkal (Aceria macrorhynchus) fertőzött levél
-
közelebbről
-
beteg levél
-
rajzok a növényről
-
Források [szerkesztés]
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
- David More, Alastair Fitter, 1986: Fák. Gondolat Kiadó, Budapest. p. 194.
- Instituto Geografico de Agostini S.p.A., Novara: Fák — kertben, parkban és a szabad természetben. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. p. 196.
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2615447
