Mezei juhar
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Acer campestre L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei juhar témájú médiaállományokat. |
A mezei juhar (Acer campestre) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjéhez, ezen belül a szappanfafélék (Sapindaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A mezei juhar egész Európában közönséges; főleg az irtásokon, legelőkön feltűnő.
[szerkesztés] Megjelenése
A mezei juhar kisebb termetű, lombhullató fa, ritkán éri el a 10–15 m-nél nagyobb magasságot, de kivételes esetekben akár 25 m-ig is felmagasodhat. Koronája sűrű, szabályos gömbölyded, sokszor terebélyes.
Kérge mélyen repedezett, apró pikkelyekben hámlik. A frissen levált pikkelyek helyén a kéreg narancsbarna, később vörösbarnára sötétül. Az első éves hajtások kérge még zöldesbarna, és sárga paraszemölcsök tarkítják. A többnyire görbe törzs keskenyen bordás, a vesszők gyakran vastagon paralécesek. Fiatal hajtásai kissé szőrösek.
Szabályosan 5 karéjú, 4–8 cm-es, hosszú nyelű levelei átellenesen állnak, a csúcsuk lekerekített, a szélük ép vagy kevés tompa foggal tagolt. Egyes karéjok az alapjuk felé elkeskenyednek. A levéllemez felül fénytelen sötétzöld, a fonákja világosabb, enyhén pelyhes. A porzós virágban öt csészelevél és ugyancsak öt visszás-lándzsás alakú, zöldessárga sziromlevél alakult ki.
Termős és porzós virágai ugyanazon a fán, de külön, kevés virágot tartalmazó, laza, molyhos kocsányú bugákban nyílnak.
Iker lependék termésének szárnyai csaknem egy vonalban (közel 180°-os szögben) állnak. A szárnyfüggelék kissé görbült.
[szerkesztés] Életmódja
A tápanyagban gazdag vályog- vagy törmeléktalajokon 800–900 méter magasságig az ártéri erdőktől a karsztbokorerdőkig a legtöbb erdőtársulásban előfordul, de a legjellemzőbben az aljnövényzetben bővelkedő gyertyános tölgyesekben.
Virágai áprilisban, a levélrügyek kipattanásával egy időben nyílnak. Levelei ősszel aranysárgára sárgulnak.
[szerkesztés] Felhasználása
A Mediterráneum egyes vidékekein oszlop helyett telepítették, és az így ültetett fák közé húzták ki a szőlőt tartó drótokat. Jól esztergálható fájából főleg konyhai eszközöket és ültető szerszámokat készítenek. Díszfának is ültetik, ezért a városokban sem ritka.
[szerkesztés] Alfajok, változatok
Az Appenini-félsziget déli részén élő változata, az Acer campestre var. marsicum levelei háromkaréjúak, ép szélűek — ezzel a francia juharhoz (Acer monspessulanum) hasonlít; ezért lehetségesnek tartják, hogy e két faj természetes hibridje.
[szerkesztés] Források
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
- David More, Alastair Fitter, 1986: Fák. Gondolat Kiadó, Budapest. p. 194.
- Instituto Geografico de Agostini S.p.A., Novara: Fák — kertben, parkban és a szabad természetben. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. p. 196.

