Hősök tere
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A(z) „Hősök tere” lehetséges további jelentéseiről lásd: Hősök tere (egyértelműsítő lap).
A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a (képen látható) Millenniumi emlékművet jelöli.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Andrássy út tengelyében, a Városliget mellett fekszik.
[szerkesztés] Története
 |
Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét. |
Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút (Gloriette) állt. 1895-ben azonban megszületett a döntés, hogy a helyén egy millenniumi emlékművet, egy panteont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. Eredetileg 9 magyar király, és 5 Habsburg uralkodó (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobra állt az emlékműben. A királyszobrokat később, 1905 és 1911 között készítik, majd helyezik el.
A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. Valamint a Tanácsköztársaság ideje alatt a Habsburg királyok szobrait kiemelték (ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, melyet pár proletár vert szét) és Vignali Rafael öntödei vállalatába szállították. Az új Ferenc József szobor (immár nem katona ruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.
A monumentális műre az emberek felnéztek, amely a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte. Azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, mikor elhelyezték a térre az ismeretlen katona sírját (akkoriban hősök országos emlékköve volt a neve), melyre le kell nézni, így tisztelegve a hőseink előtt.
A teret 1932-ben nevezték el Hősök terének.
A Második Világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről, és a feje benyomódott.
A szovjet megszállás és a szocialista diktatúra alatt az emlékművet is átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek (azonban a Rákosi-korszakban legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt). Ekkor kicserélték a Habsburg szobrokat is, I. Ferdinánd helyet Bocskai István, III. Károly helyet Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki.
Árpád vezér lovának lába előtti fémlap egy artézi kutat rejt, melyet még Zsigmondy Vilmos kezdett el keresni 1868-ben, míg végül 1877. június 4-én talált rá 970 méter mélyen. Erre a forrásra építették a korábban említett Gloriettet.
[szerkesztés] Látnivalók
A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, az utolsó, magyarországon eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái).
Kategória: Műemlék, építmény Cím: 1146 Budapest, XIV. kerület, a Dózsa György út és a Városliget között Megközelítés: GPS koordináták: 47.5154 / 19.0771 Útvonaltervezés: utvonalterv.hu Turistatérkép: turistautak.hu
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Budapestről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
