Hősök tere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hősök tere
Világörökség
Heroes Square Budapest 2010 01.jpg
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
Adatok
Ország Magyarország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 2002
Elhelyezkedése
Hősök tere (Budapest)
Hősök tere
Hősök tere
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 54″, k. h. 19° 04′ 40″

A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Andrássy út tengelyében, a Városliget nyugati oldalánál fekszik. Budapesten ezen kívül még három Hősök tere létezik: egy Rákosszentmihályon (XVI. kerület), egy Soroksáron (XXIII. kerület), egy pedig Rákosligeten (XVII. kerület).

Határai: Millenniumi emlékmű, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Dózsa György út 37. és 39.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai emlékmű helyén állt az Ybl Miklós által tervezett ivókút, a Gloriette (1884)

Gloriette[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút állt. A hévizes kutat Zsigmondy Vilmos kezdte fúrni 1868-ban, aki végül 1877. június 4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen. A kút fölé egyszerű építményt építettek, amit Zsigmondy fúrháznak nevezett. 1884-ben lebontották és helyette megint csak Ybl Miklós tervei alapján díszkút épült. A Gloriette nevű építmény egy 2,5 m magas, hatszögletű, balluszteres korláttal keretezett terasz volt, aminek a közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt és két oldalról lépcső vezetett fel.

A kutat ma a Hősök emlékköve mögötti fémlap rejti.

Millennium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hősök tere eső után

1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egy millenniumi emlékművet, egy Nemzeti pantheont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 magyar uralkodó szobra állt az emlékműben.

A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár ún. proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.

A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte, azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, amikor elhelyezték a téren a Hősök emlékkövét (akkoriban „Hősök országos emlékköve” volt a neve), amelyre nézve tiszteleghettünk hőseink előtt.[1]

Hősök tere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hősök tere 1925-ben

A teret 1932-ben nevezték el „Hősök terének”. Ekkor még virágágyások díszítették. 1937-ben kövezték le az eucharisztikus világkongresszus miatt.

A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje behorpadt.

A VIT 1949-ben

A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt. [forrás?] Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrát cserélték le: I. Ferdinánd helyett Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki. A lecserélt szobrok a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának raktárába kerültek, majd onnan Sülysápra szállították. 2002-ben az újraalkotott, előtte sérült Mária Terézia szobrot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el, 2011-ben Gödöllőre, a kastély kertjébe szállították a Barokk év miatt. 2006-ban Ferenc József, III. Károly, és I. Ferdinánd szobrát szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után valahol a Szépművészeti Múzeum előtt fogják felállítani.[2]

A Hősök tere gyakorta volt helyszíne tömeges rendezvényeknek, valamint számos tüntetésnek és politikai nagygyűlésnek.
1989. június 16-án itt volt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása. 1991. augusztus 20-án Szent II. János Pál pápa szentmisét pontifikált a téren, amelyen kb. 200 000 ember vett részt. 2008 óta itt tartják évente a Nemzeti Vágtát.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légi fotó a térről

A téren látható szobrok:

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, Magyarországon az utolsó, eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű – mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hősök tere témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest M1 Metro.svg Az M1-es metróvonal (Millenniumi Földalatti Vasút) állomásai
Előző
Bajza utca
Aktuális állomás

Hősök tere

Következő
Széchenyi fürdő