Tarján Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarján Vilmos
Arcképe az 1931-ben megjelent Színművészeti lexikonban
Arcképe az 1931-ben megjelent Színművészeti lexikonban
SzületettKlein Vilmos
1881. március 25.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1947. november 1. (66 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHerskovits Olga
(h. 1922–1947)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (15-18-15)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarján Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tarján Vilmos, született Klein[3] (Budapest, 1881. március 25. – Budapest, Erzsébetváros, 1947. november 1.)[4][5] magyar színész, konferanszié, színházigazgató, író, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Klein Ignác és Gottlieb Eszter (1858–1942)[6] fia. Kereskedelmi iskolát végzett. 1903-ban a Magyarság, majd a Friss Újság és a Magyar Hírlap munkatársa lett. Miután 1907-ben megnyílt az első igazi pesti kabaré, társulatot szervezett, amellyel bejárta a délvidék nagyobb városait. 1908-ban a Bálint Dezső igazgatása alatt álló Bonbonnière Cabaret tagja lett, s az 1909. novemberi műsort már ő konferálta. 1910-től Az Est Lapok munkatársaként bűnügyi riportokat írt, melyeket külföldi lapok is átvettek.

Az első világháború alatt harctéri tudósításokat és hadiszállításokról nagy feltűnést keltő leleplező cikkeket írt, majd a háborút követően a New York kávéház társtulajdonosa lett, de a színészettel továbbra is fenntartotta kapcsolatait. 1923-ban a Gellért Szállóban nagyszabású színészbált szervezett. 1924-ben a Royal Orfeum igazgatójaként visszaállította annak világvárosi színvonalát, majd rövid a Fővárosi Operettszínház igazgatója lett. Az Országos Színészegyesület 1929 márciusában tiszteletbeli tagjává választotta. Évekig igazgatója volt az Otthon Írók és Hírlapírók Körének.

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Herskovits Olga (1887–1956) volt, Herskovits Illés és Grünwald Eugénia lánya, akit 1922. szeptember 6-án Budapesten vett nőül.[7] Fia Tarján György volt.

Művei[szerkesztés]

  • A terror. 1. r.; bev. Fényes László, ill. Feiks Jenő; Újságüzem, Bp., 1919
  • T. V.-től a Tarjánig (Budapest, 1937)
  • Pesti éjszaka (Budapest, 1940)
  • Riporteri titkaimat nem viszem sírba (Budapest, 1943)
  • A bedeszkázott riporter; bev., szerk., jegyz. Buza Péter, Budapesti Városvédő Egyesület, Bp., 2007 (Budapest könyvek)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tarján Vilmos, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15500.htm
  2. a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65564/1900. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 674. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 17. oldal 37. sor
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1402/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  5. Tarján Vilmos meghalt (1947. november 3.) A Reggel, 20. évfolyam, 44. szám, 8. oldal
  6. Klein Ignácné halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári halotti akv. 571/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 724/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 14.)

Források[szerkesztés]