Scitovszky János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Scitovszky János
Scitovszky János, Barabás Miklós litográfiája
Scitovszky János, Barabás Miklós litográfiája
Született1785. november 1.[1][2][3]
Kassabéla[2]
Elhunyt1866. október 19. (80 évesen)[2][3]
Esztergom[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • megyéspüspök (1827. augusztus 19. – )
  • megyéspüspök (1838. november 22. – )
  • esztergomi érsek (1849. július 21. – 1866. október 19.)
  • apostoli kormányzó (1849. november 23. – 1852. január 6.)
  • bíboros (1853. március 7. – )
Halál okaagyi érkatasztrófa
SírhelyeEsztergomi bazilika
rozsnyói, pécsi püspök, esztergomi érsek, pécsi kormányzó
Vallásarómai katolikus egyház
SzentelőkLajcsák Ferenc (főszentelő)
Hivatalrozsnyói püspök
Hivatali idő1828. január 21.–1839. február 18.
ElődjeLajcsák Ferenc
UtódjaZichy Domonkos
Hivatalpécsi püspök
Hivatali idő1838–1849
ElődjeSzepesy Ignác
UtódjaGirk György
Hivatalesztergomi érsek
Hivatali idő1849–1866
ElődjeKopácsy József
UtódjaSimor János
Hivatalpécsi apostoli kormányzó
Hivatali idő1849–1852
Szentelt püspökök
Karner Antal1850.
Ranolder János1850.
Kunszt József1850.
Štefan Moyzes1851.
Farkas Imre1851.
Krautmann József1852.
Haynald Lajos1852.
Viber József1856.
Simor János1857.
Tóth Imre1857.
Haas Mihály1859.
Peitler Antal József1859.
Durguth József1865.
Társszentelt püspökök
Emerik Osegovich Barlabassevecz1834.
Scitovszky János aláírása
Scitovszky János aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Scitovszky János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagykéri Scitovszky János (Béla, 1785. november 1.[4] – Esztergom, 1866. október 19.) bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja, Scitovszky Márton tanító volt. Az elemi iskolát Jolsván, a gimnáziumot – jótevők támogatásával – Rozsnyón végezte.[4] 1804-ben felvették az egyházmegye növendékeinek sorába, majd káplán lett. Innét Nagyszombatba küldték a felsőbb osztályokba. 1808-ban a művészetekből és bölcsészetből, 1813-ban pedig teológiából szerzett doktori minősítést.[4] 1809. november 5-én szentelték pappá. A rozsnyói kanonok- és papnevelő intézet igazgatója lett, de emellett tanári minősítését továbbra is megtartotta. 1827. augusztus 17-én rozsnyói, 1838. november 19-én pécsi püspökké nevezték ki.[4] 1849. július 21-étől hercegprímás és esztergomi érsek, 1853. március 7-én IX. Piusz pápa I. Ferenc József ajánlatára bíbornokká tette; ugyanazon év március 16-án a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági taggá választotta.

A katolicizmust a többi vallás ellenében támogatta, ezért 1837 végén Gömör vármegye közgyűlése vádiratban támadta meg. Scitovszky nem tagadta az ellene emelt vádakat és elismerte, hogy ellenzi a vegyes házasságokat. (Egy 1844-ben hozott törvénycikk szerint a vegyes házasság akkor is érvényes, ha azt protestáns lelkész előtt kötik is meg.)

1850 augusztusában zsinatot tartatott, amelyen az egyházra vonatkozólag számos határozatot hoztak. 1851-ben felszentelte az újonnan épített esztergomi hajóhidat. 1853-ban visszavezette Nagyszombatba a Jézus-társasági atyákat és megnyitotta az itteni gimnáziumot. Ugyanebben az évben a pápa megbízásából a hazai három főegyházmegye területén található összes férfikolostort körbelátogatta.

Bíborossá történt kinevezésekor az esztergomi főkáptalan a cappa használatának jogát kapta a pápától. 1854-ben Scitovszky a csillagkeresztes rendet kapta meg és a pápa kívánságára Rómába utazott és december 8-áig, a szeplőtelen fogantatás dogmájának kimondásáig ott tartózkodott. 1856-ban felszentelte az esztergomi bazilikát,[4] melynek felépítésére 883 600 forintot adott. 1857-ben kijelentette, hogy osztozik a magyar nemzet általános kívánságaiban és aláírta azt a kérvényt, melyet több magyar mágnás felterjesztett a császárnak, sőt, mint – nádor hiányában – az ország első méltósága, magára vállalta a kérvény átnyújtását is, melyet azonban az akkori belügyminiszter visszautasított.

Az 1860-as év Szent István napján Budán ő vezette a körmenetet, habár tudta, hogy az akkori viszonyok között ennek a nemzeti ünnepélynek bizonyos politikai tüntető színezete van. 1860. december 17-én Esztergom vármegye örökös főispánjának iktatták be, mely alkalommal a vármegyét ismét visszaállította, s annak történelmi s jövendőbeli működése alapjául az 1848-as viszonyokat határozta meg. 1861. augusztus 22-én királyi leirattal az országgyűlés feloszlott és röviddel utána a kormány a vármegyéket az újoncjutalék kiállítására felszólította. Scitovszky mint esztergomi főispán, válaszában kijelentette, hogy a megyei hatóság hivatalnokait erre nem kötelezheti, ajánlotta e célból az országgyűlés újbóli összehívását, addig pedig az adóilleték és újoncilletékek felfüggesztését, a válasz végén kijelentette, hogy ezeket kötelességének ismertette a kormánnyal.

Pécsett a tanítóképzőt maga tartotta fenn, ő fizette a tanárokat, az ifjak közül 10-12 szegényebbet élelemmel és pénzzel segélyezett. A pécsi egyházmegye csaknem minden nagyobb városában új tanintézeteket alapított. 1827-ben ilyen célokra két és fél millió forintot adott ki, melyből 253 462 forint egyházi, 58 245 forint oktatásügyi célokra, 140 064 forint szegény templomok és plébániák támogatására, 296 064 forint iskolák és tanítók segélyezésére, 630 000 forint jótékony célú intézetek támogatására és 883 600 forint az esztergomi bazilika befejezésére lett fordítva. Végrendeletében tekintélyes (600 000 forint) magánvagyonát 8 részre osztotta, amelyből egy részt a papnevelő intézetnek, egy részt az apácáknak, egy részt jótékony célokra, a többi öt részt pedig rokonai között rendelte felosztani.

1864-ben a Pálos rend hazatelepítésének ügyéért is harcolt, ám halála után nem volt, aki ezt a tevékenységet érdemben folytassa. 1866. október 19-én szélütésben halt meg, október 23-án temették el a bazilika kriptájába. Ferenc József császárt gróf Bellagarde képviselte a temetésen.[5]

Emlékezete[szerkesztés]

Scitovszky János Schrecker Ignác felvételén (1865)
Emléktábla a Hermina-kápolna falán Budapesten
Emléktábla a Hermina-kápolna falán Budapesten
  • Az Akadémián Nagy-Virág Mihály kanonok tartott fölötte emlékbeszédet, 1866. november 27-én.
  • Budapest XIV. kerületében emléktábla őrzi az emlékét annak, hogy ő szentelte fel 1856-ban a Hermina-kápolnát.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Zalka János: Magyarország primásának arany-áldozata 1859. november 6-kán; Emich Gusztáv Ny., Pest, 1859
  • Roder Alajos: Egyházi beszéd, midőn a cs. k. pesti m. egyetemnek temploma Scitovszky János bibornok, herczeg-primás által ujra megnyittatott; Beimel Kozma Ny., Pest, 1859

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://webdept.fiu.edu/~mirandas/bios1853.htm#Scitovszky
  2. ↑ a b c d Romváry Ferenc: Pécs Lexikon (magyar nyelven). Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010
  3. ↑ a b Scitovszky de Nagy-Kér, Johannes (BLKÖ)
  4. ↑ a b c d e Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 200. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  5. ↑ Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előde:
Lajcsák Ferenc
Rozsnyói katolikus püspök
1828–1839		A rozsnyói egyházmegye címere
 Utóda:
Zichy Domonkos
Előde:
Szepesy Ignác
Pécsi püspök
1838–1849
 Utóda:
Girk György
Elődje:
Kopácsy József
Esztergomi érsek
1849–1866
 Utódja:
Simor János
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Scitovszky_János&oldid=25981320”